Percona CEO

Hozzászólások

Szerkesztve: 2022. 10. 11., k – 07:51

Ok, rendben. És?

Mondjuk ez a szosszenet egy gyonyoru MBA tanmese. Lehet folotte elmelkedni az alapito-tulajdonos-operativ vezetes feladat- es felelossegmegosztasi kerdeseirol es a szerepek gyakorlasarol.

Sok tarsasag allt mar a foldbe azert, mert az alapito keptelen kiengedni a kezebol az operativ vezetest. Es viszont is, amikor az operativ vezetoket rosszul valasztjak meg. Majd kiderul, hogy ebbol mi lesz.

Erről speciel az a véleményem, hogy úgy tud legjobban működni egy céges döntéshozatal, mint a Random Forest gépi tanuló algoritmus. Vagyis több személy mindig okosabb, ezért mindig jobb többen elemezni a döntést egyéni bias-ek minimalizálásával. Ahogy az RF algó is a bias kontra variancia között egyensúlyoz.

Természetesen az adott területhez tartozó személyekre gondolok. Illetve nyilván csinálják ezt az igazgatósági tanácsok. Sőt, folyamatosan külső információs input-okat kell behúzni minél több irányból.

Egyszerűen egyetlen embernek rengeteg bias van a működésében. Mind kognitív, emlékező, érzelmi, pszichológiai, ismeret hiányból fakadó és talán még sok más. Az én cégemben például közösen kontrolláljuk egymást és húzzuk vissza kontrollba. Sok kérdést sokan elemzünk.

Ehhez nyitottság kell és az egó félre dobása. Ez nagyon nem megy sok embernek. Illetve saját elképzelések erőltetése helyett racionális érvek és bizonyítékok mentén szabad gyalogolni. Tehát például a kognitív bias-t hypotézis tesztekkel és szignifikancia mérésekkel kell sok esetben feloldani.

Például mi a jó metódus, vagy mi a jó befektetés, vagy adott esetben milyen irányba menjünk. Mindig alapos elemzés kell, amennyire az erőforrások engedik. Ez sok esetben azért nem történik meg céges döntéseknél, mert elfárad a vezető, vagy kiég, vagy ezer más oka lehet, és a könnyű utat választja legyintéssel.

Természetesen mindig az erőforrásokkal harcol mindenki. Persze hogy mindig minél jobb döntés kellene minél hamarabb. Arra utalok a fentinél, hogy néha akkor sem teszik meg, ha lenne rá erőforrás.

Például belső céges politika miatt. Az egyén érdeke nagyon sokszor ellene megy a cég érdekének. Ez komoly probléma. Ha magát építi, akkor egót kell építeni, és ezért nem mutathat gyengeséget sokszor, mely arra determinálja, hogy direkt a rossz döntést kell választani azért, hogy csak ő dönthessen, elkerülve az elemzést, mert az jól néz ki, hogy ő mondja meg a tutit.

Ehhez olyan belső feltétel rendszer kellene, amely megfelelő irányba állítja az érdekeket. De az a sejtésem, hogy ez nem mindig lehetséges.

Magamban is érzem a hullámzását az egónak sokszor, de folyamatosan azon dolgozok, hogy mindig maximálisan kidobjam az ablakon, és minden egyes embert a magam kiterjesztésének tekintsek. Habár mindig egyéni küzdésbe vagyunk kényszerítve, de léteznek olyan pontok, ahol közös célt kell szolgálni.

Ennek a felismerése lenne kritikus globális szinten. Ehhez szellemi gazdagság kell, ahhoz pedig megfelelő oktatás. Ahhoz pedig értékrend újraértékelés.

Lehet benne valami.

Ha a tankönyvi definíciót nézzük, akkor a vállalkozói tevékenység célja a gazdasági (v.ö. számviteli) profit generálása. Ha kellően sok ember preferenciáit kell figyelembe venni a döntésnél, akkor a várható hozam elkezd tartani a piaci portfólió hozama felé, és extrém esetben az egész vállalkozás behinthető sóval, a kivett pénzből meg all-world indexkövető ETF-eket lehet venni. :)

A "sok ember preferenciái" helyett a cég érdekeit kell figyelembe venni. Ekkor valósulhat meg az, hogy közös célra tart több ember és a több ember tudása össze tud adódni.

Ennek algoritmusa lehet például az érvek folyamatos ütköztetése. Ezt több ember több tapasztalattal teszi meg. Ekkor elkezdenek kihullani a gyengébb vagy kioltott érvek. Majd eljut a folyamat egy végső súlyhoz, mely megmutatja az irányt a lehetséges választásokból. Ezzel a kérdés egy hosszú szűrőn megy végig, melyet sok ember sok szempontja tégláz ki.

Ehhez mondhatná valaki, hogy akkor is a legokosabb ember döntsön. Csak mi a legokosabb? Eleve nem teljesek az emberek ismeretanyag halmazainak keresztmetszete. Illetve az az ember is sok bias által befolyásolt, ráadásul folyamatosan. Éppen fáradt, dekoncentrált stb. Statisztikailag megmutatható, hogy a lyukak és hibák gyorsabban és nagyobb mértékben esnek ki több ember szűrőjével.

Ez érveken múlik. Ott van csapda helyzet és kerülhet egy végtelen loop-ba a beszélgeteés, ha az egyik fél nem érti a másik érvelését. Ilyenkor azonnali megoldás, hogy több infót kell bekérni.

Persze nem minden kérdésre lehet racionális dedukcióval választ találni. Ekkor átmehet intuitív döntésbe az egész, ott már nem tud sok ember egyszerre dönteni. De tapasztalatom alapján ritka az az eset, hogy ne lehessen értékes infót felhalmozni a döntés alapjához.

Például ha egyszerűen csak több logó közül kell dönteni, akkor sem kell intuitív döntéssel nekiesni, hanem megszondázzuk a piacot, hogy a cél közönségünknek mi tetszik. Majd hipotézis tesztel megvizsgáljuk, hogy van-e bizonyíték arra, hogy a több szavazat nem jöhet véletlenszerűségből. Ugye mindig azt kérdezzük, hogy a piacnak mi kell, nem pedig hogy mi mit szeretnénk.

Az egyszemélyes döntés helyessége nagyon gyorsan megbuktatható és szemléltethető. Ha bármilyen kérdés merül fel, és akár csak egyetlen ember egyetlen részéhez hozzá tud tenni bármit, amit a döntéshozó nem tudott - vagy jobb érvet kap - ott máris bizonyosságot nyer a helytelensége. Senki nem tud minden területen jó lenni, illetve több életet leélni egyidőben.

Sajnos a csoportdinamika nem így működik. Egy-egy önszerveződő csoportban kb az lesz a  főnök aki elsőnek megszólal. Ez amiatt van így, mert ez felelősséggel jár, amit  a többiek nagyon szívesen átadnak.

Innen a súlyozás már nem egyenrangú a ki mondta játékban. Szóval jöhet erősebb érv, egy kevésbé validált személytől, vagy egy gyenge érv egy szerepvállalásánál fogva nagyobb súlyú személytől.

Én nem ezt írtam. Arra utaltam, hogy több ember mindig okosabb mint egy. És 1 embernél mindig jobb döntést fog hozni, ez könnyen megmutatható. Lásd másik válaszom. Nyilván kell valamennyi interdiszciplináris átfedés a területek között és a nyitottság az érvekre és arra, hogy tisztában legyen azzal az ember, ha nem tud valamit, vagy amit mondanak, ahhoz nincs elég infója.

Nem erre gondoltam. :) Az igazgatótanács tagjai(t delegáló érdekeltek) céljai eltérőek lehetnek, akár az adott vállalaton belül is.

szerk: egy példa - lehet, hogy minden tanácstag a profitmaximalizálásban érdekelt (ez sem feltétlenül igaz - megbízó-ügynök probléma), de lehet, hogy a legjobb ötlet kannibalizálná egy másik cég piaci részesedését, amiben az egyik tanácstag érdekelt.

Lehet ilyen, de ezek eléggé a végletek. Arra céloztam rámutatni eredetileg, hogy egy 1 személyes vezető mindenfajta segítség nélkül sokkal kevésbé lesz hatékony, mely meg a másik véglet. Ha egyedül ő akar kitalálni mindent és okosnak lenni, az nagyon vissza veti a céget. Amit te mondasz, biztos hogy van olyan is.

Jo, de ezt tovabbgondolva az osszes vallalkozast be kene zarni. Lehetne a valuta a lehullot falevel jo kis oszi inflacioval :)

Viszont, nem a szamviteli profittermeles az egyetlen celja a vallakozasnak. Sot, bizonyos vallakozasoknak egyaltalan nem celja a penzugyi profit. Sokaknak meg nem direktben, nem rovid vagy kozeptavon, hanem akar tobb evtizedes tavlatokban gondolkodva, amely nagyon nem ugy nez ki, mintha profitot akarna termelni. Hajthagy egy vallalkozast a "kozjo" (pl. BKV), a tulaj egoja, eletszemlelete (vagy mert gyikember, es nonprofitnak alcazza magat). De akar teljes mertekben for-profit vallakozasok is rakenyszerulhetnek a profitjuk ellen dolgozni, mert kikenyszeriti beloluk valamelyik stakeholder (nem shareholder).

Hosszu az a polc, sokfele tankonyv van ott...

Szerkesztve: 2022. 10. 12., sze – 21:47

A csavo szerintem egy zseni.

 

Sokan Elon Musk-ot v. Bill Gates-et emlegetik, nekem az o az etalon.