mc

Fórumok

Sziasztok.

Kíváncsi lennék, mc-hez ki melyik billentyűkombinácót vagy -sorozatot használja legsűrűbben a napi rutinhoz, melyet ha gyorsan elvégez, még az sem tudja követni, aki mellette ül.

Az általam leggyakrabban használtak:
1. F9-f-s
2. F9-f-h
3. Esc-a
4. Alt-s
5. Esc-a után Esc-Enter (aktuális file, teljes elérési úttal)
6. Alt-p majd ppppp... vagy visszafelé Alt-n nnnn  (history)
7. F9-c-f-tab (keresés)
stb.

Hozzászólások

Igy elsore: ctrl-s; esc-enter; ctrl-x - s, ctrl-x-ctrl-s. Kb ezek... 

F9 c f  = file search

F9 c i  = dirsize

ctrl + \ = dir hotlist

amugy a szokasosak, ctrl+o, F4 stb

symlinket, chmodot en paranccsal szoktam, nem mc-vel

esc s   --> keresés az ezt követően begépelt betűkkel kezdődő névre a mappában  ... újabb 'esc s' és a következő ilyen kezdetű (pl. átugrik a dir és a file szekció között)

Ha jól emlékszem, már a terminál úgy küldi, hogy az Alt + betű kombinációra egy ESC karaktert küld, utána a betűt.  Szóval ez máshol is működni fog.

mc hajlamos ESC, majd szám bevitelre F<szám> billentyűt is érzékelni;  gondolom, hogy fizikai funkcióbillentyűk hiányában is lehessen használni.  (szerk: bocs, most látom, hg2ecz már ezt is írta).  De amit mondani akarok: ezt viszont már nem a terminál csinálja, az F-billentyűk 5-6 karakteres szekvenciákat küldenek, ráadásul termináltípusonként kicsit eltérőt. :(

f10

[új] - No rainbow, no sugar - [új]

:-)

 

Ha már itt tartunk tud valaki bill kombót arra, hogy az egyik panel utvonalát beállítsam ugyanarra mint a másik?

Tehát ha az egyik panel a /var/log/apt könyvárban van, akkor hogyan tudom egyszerűen a másik panelt is erre állítani?

ctrl+o és mögé látok

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Vagy 10 eve mondta valaki, hogy milyen lassan inditottam el egy filmet, ennyi ido alatt neki is menne egerrel. Minek a parancssor, meg tok gagyi.

Mondom jo, de kozben en ki is tomoritettem:)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Vinesek már az mc látványától is elfutnak.

A "linuxosok" meg akkor szoktak megfagyni, amikor közlöm, hogy nálam nincs fent az mc. Miután látom, hogy próbálkoznak az elindításával. ("Dete... akkor.. mc helyett... mit használsz?!" és ilyenkor megmutatom nekik a 10 ujjamat.)

Én lehet valami elrettentő példa leszek, mert isten látja lelkem, próbálkoztam megszeretni. Nem ment. Pedig DOS/Windows95-ről jöttem linuxra, ahol az NC alapkövetelmény volt sokszor a gépen. Még az elején, kb 2000-2005 között ott volt az mc, használtam, de már akkor is inkább zavart. Pedig akkor még desktop-on volt linux-om. Aztán a Nagy Szakítás után, amikor kidobtam desktop-ról, már csak szerver, de ott meg minek.

Azóta is, a körülöttem lévő emberek - akiktől tanultam - nem igen használták. Ahhoz voltam szokva, hogy a problémát azzal kellett megoldani, ami van, nem válogatni az eszközökben. Fújjolni, hogy én ezt nem eszem meg, mert ez vi, én csak a nano-t szeretem. :P Az nem túl profi hozzáállás.

Ami most van, az nekem a paradicsom. Van egy windows-om, ami grafikus felületet ad nekem, alkalmazásokkal, amiket nem kell tákolni, hogy fussanak. Van WSL, hogy annyi konzolt indítsak, amennyi jólesik - és végre az a K puttyot kivághattam a 'csába.

Az mc nekem olyan, mint a biztosítási ügynök, aki váltig álltja, hogy olyat mutat nekem, ami biztos nincs és érdekelni fog. Aztán fél óra után kiderül, hogy semmi olyat nem tudott mondani, ami nincs, de érdekel.

nem vagy egyedi eset, én is azt figyeltem meg magamon, hogy amikor windows után elkezdtem linuxokkal foglalkozni, adta magát a mc, mint hasznos tool, mert nem kellett fejből tudni a parancsokat. aztán ahogy jobban elmélyedtem a konzolos világban, kiderült, hogy a mc igazából inkább csak átmenet a gui és a konzol között, és konzolban sokkal gyorsabban lehet elvégezni ugyanazt, mint mc-ben.

Azért az mc tud segíteni ha sok hosszú fájlnevet kell gépelni/szerkeszteni.
Mivel az mc -vel gyorsan elérem nemigen használom a "file" parancsot. Hirtelen nem is tudom mivel lehet egy könyvtárnyi fájlt összehasonlítani egy másik könyvtárnyi fájlal. A fájlokban szöveget keresni, persze sok fejlesztő ide is tartalmaz ilyet.

A legnagyobb hiányosságom, az a path végén kell e "/" vagy sem, esetleg "/*" az  olyan parancsoknál mint a cp, mv Az mc ezeket simán megoldja, cserébe jóval lassabban.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Szerintem túl szigorú vagy az mc-hez. Nincs vele baj, nem kötelező használni. Azzal egyetértek, hogy vannak nála hatékonyabb alternatívák, de önmagában nem egy rossz tool, aki használja, annyira rossz lóra nem tesz vele, elfér, sokat enni nem kér, és hasznos.

DOS-on valóban muszáj volt a rendes két paneles fájlkezelő, mert a command.com shell elég primitív, alapból se fájlt/mappa/kapcsoló kiegészítés, se historykezelés, se semmi nincs benne. Bár a kései DOS-os időkben Norton Commander helyett DOS Navigatort használtam, meg néha, ha floppyról kellett minimálrendszert futtatni, akkor Volkov Commandert. Windowson meg FAR Manager ment sokáig, amit váltott a Windows Commander (amit ugye átkereszteltek Total Commander-re), bár korai Win95-ös időkben használtam Norton Commander for Win95-öt is.

Amit én sose értek, hogy sok windowsos és maces user hogy van el ezekkel a Windows Intéző meg Mac Finder szutykokkal, mert teljesen használhatatlanok, meg az összes klónjuk is, Nemo, Nautilus, PCmanFM, stb.. Nekem minden OS-en kell valami két paneles fájlkezelő, igaz Linuxon én is egyre inkább csak shellt használok fzf-es megoldásokkal, de még a mai napig van fent Vifm, stb..

De még ilyen youtube-os amerikai retrósoknál is látom, hogy DOS alatt shellbe gépelgetnek, ahelyett, hogy nc-t, vagy dn-t használnának, vagy min. vc-t, vagy Xtree, tree86, Ztree, vagy valami. Akár még a DOS Shell nevű TUI, LapLink is jobb, mint a command.com. De kézzel gépelgetnek a szerencsétlenjei, pedig tapasztalt DOS-os veteránok. Persze nem tudom mit lepődök meg, hiszen Windowson is az Intézőt használja szinte mindenki, pedig annál bármi jobb, ha valaki nem is akarja a Total Commander lewarezolni, akkor is vannak jobb ingyenes alternatívák Double Commander, FreeCommander, EF Commander, FAR, stb..

Ugyanez text editornál, DOS-on mindenhol az edit.com-ot látom, Windowson a Notepad-et, amikor ezeknél is szinte minden jobb ezekre a platformokra, nem is sorolom, mert Dunát lehet rekeszteni velük.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

q f10 q f10 q f10

4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.

F9 -> beállítások -> alapbeállítások -> saját szövegszerkesztő
Innentől F4 és syntax highlight-os. könnyen kezelhető texteditort kapsz, aminél a syntax fájlt ha kell könnyen felbővítheted.

bal alt-? (rekurzív)keresés ... rákeresel egy szóra és amely fájlokat+sorokat találatként kiír, egyiket kiválasztva F4 és a fájlon belül a szón áll a kurzor.

Ezt a listát illetve alatta a cikket ajánlom figyelmetekbe:
    https://midnight-commander.org/rufork/docs/mc_hotkeys_en.pdf
    https://linuxcommand.org/lc3_adv_mc.php

Legközelebb pedig jöhet a vim és parancsai. :)

syntax file tex-kódnál hiányos.

Ha valaki matematikai módban esetszétválasztást ír, a \Big{ jel után végig zöld minden.

Ezt sehogyan sem tudtam megregulázni.

 

Íme egy példa:

\begin{tabular}{@{}lc@{}}
\hline 
\scriptsize
$A$ & \multirow{2}{*}{$\Big\}\scriptscriptstyle$\mbox{\tiny valami}} \\
\scriptsize
$B$ &                             \\
\hline 
\end{tabular}

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

Az mcedit mindenben hiányos, nem csak TeX-kódok színezésében. Csak egy nagyon alap, kb. nano-szintű szövegszerkesztő, nem arra lett kitalálva, hogy komoly kódokat írjál benne. Ahhoz tegyél fel egy Micro-t, ha nem akarod a vim-et vagy Emacs-et megtanulni. De az mcedit/nano párosnál kb. akármi jobb, ne, ee, jed, joe, és még kismillió. Nem csak kódszínezésben, de színtémázásban, sablonozoásban, automatikus behúzásban, blokkkezelésben, speciális kijelölési módokban, regexp-es műveletekben, stb..

A Norton Commanderben lévő editor is nagyon alap volt csak, épp csak annyi funkcionalitással, hogy valami konfig- vagy .bat fájlbe bele tudják 1-2 sort szerkeszteni. Az se volt való kisregényt írni, meg komoly kódokat. Az mc meg ezt klónozza, nem csak a felületével, de az mcedit-tel is. Az mcedit simán lecserélhető external editorra.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

mcedit nem IDE, de azert nem is olyan rossz. en pl. azzal fejlesztek, legyen akar C, python vagy bash script. kenyelmes hogy in-place tudom modositani a kodot az "eles" szerveren, nem kell deployolgatni meg feltoltogetni :)  persze nem kritikus dolgokrol van szo, inkabb adatkigyujtes, monitorozas (munin pluginek stb), spamszuro modulok, regexpek...

neha kiprobalom a nagy IDE-ket is, de nem nyujtanak annyival tobbet, hogy megerje valtani. amit 99%-ban hasznalok pedig az mcedit is tudja (osszetartozo zarojelek jelzese, copy-paszta, auto-indent stb). nekem a syntax highlighting nem kulonosebben hianyzik, fel se tunik ha nincs.

A'rpi

Sokat használom így is úgy is. Talán az egyetlen ami hiányzik (nekem) belőle az hogy több fájlt is nyitva tarthassak egyidejűleg.
Nem túl jó a szemem, így sokszor rosszul látok bizonyos részeket (pl. megjegyzések). C, bash scriptek, itt-ott html.
Igazán akkor érzem milyen jó is ha nincs fenn és nem lehet feltenni (pl. OpenWrt kevés ram -al).

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

F9 -> beállítások -> alapbeállítások -> saját szövegszerkesztő

...

bal alt-? (rekurzív)keresés ... rákeresel egy szóra és amely fájlokat+sorokat találatként kiír, egyiket kiválasztva F4 és a fájlon belül a szón áll a kurzor.

 

Uhh-uhh koszi. Akkor ez hianyzott, hogy nem ugrott az F4 az adott sorra a talalati listaban.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Egyébként még egy másik trükköt javaslok a vi / vim / mcedit háza tájáról: például gcc hibát ír a hibasfajl.c 435. sorában:
    vim hibasfajl.c +435       # egyébként az esc :435 is ugyanez lenne
    mcedit hibasfajl.c +435
és már keresheted is az elírást a 435. sorban.

+

ekkor felugrik egy ablak amibe shell regexpet lehet írni. Pld: *2019*.jpg

enter és kijelöli az illeszkedő fileokat.

*

minden file kijelölése

-

regexp alapján a kijelölést megszünteti néhány filenál, pld *.txt

ESC majd 0 -> kilépés

Szerkesztve: 2021. 02. 20., szo - 12:15

alt - s
alt - i
ctrl - o
ctl - u

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

ctrl-x-ctrl-p: a túloldali panel útvonalát illeszti a parancssorba.

tar zxvf %D/%F<enter>

Ez talan a legsurubben hasznalt kombinaciom :)

Szerkesztve: 2021. 02. 18., cs - 21:23

En ugy navigalok, hogy

Alt-s -- es elkezdem irni a konyvtar nevet es utom az entert, majd ujra alt-s, es ezt addig amig el nem jutok ahova akarok.

Az egesz szigoruan <3-5sec alatt megvan barhova is akarok menni a szgepen. Ha masik meghajtora megyek, akkor van ugy, hogy elkezdem: cd, majd a home-bol navigalok, ott altalaban van is symlink arra a meghajtora (dat -> /mnt/dat))

 

Esc-shift-, -- (ami lenyegeben az Esc-? magyar billentyuzeten), ezt majdnem egyszerre nyomom le, de azert egymas utan olyan max 0.2-0.4 masodperc alatt.

Ez elohozza a kereso ablakot, itt szoktam a fajlokon *belul* keresni (tartalom alapjan)

 

Alt-Enter -- ez a parancssorba teszi a fajl/konyvtar nevet amin allok.

en atnevezni ugy szoktam, hogy

mv, majd alt-enter 2x, es a masodiknal belejavitom amire at akarom nevezni.

(symlinkek ugyanigy: ln -s majd alt-enter, cat alt-enter, hogyha valamiert ki akarom jelolni a fajl egy reszletet egerrel, stb)

 

ctrl-o -- ezt masok is irtak, a mogotte levo szulo shell-ben lehet irogatni.

 

alt-o -- a masik oldalon levo konyvtarra ugrik az aktiv panel, amin epp allsz.

 

alt-a -- ez igazabol `pwd`, a mv, ln -s es tarsaihoz szoktam hasznalni (unrar x alt-enter, tar -xzvf alt-enter, stb, stb)

 

alt-h -- elozmenyparancsok (mint a felfele nyil a bashban, csak itt kidob egy egesz panelt ra)

 

alt-. -- elrejti/megjeleniti a ponttal kezdodo fajlokat es konyvtarakat. A home-ban nagyon hasznos.

 

Kereses-nel (Esc-shit-,) van egy ilyen, hogy listat panelra gomb. Ami az osszes talalatot kiteszi a panelra, es lehet siman lepkedni koztuk (F3,F4).

Itt meg olyat is szoktam, hogy a komplett talalat halmazt atmasolom egy tmp konyvtarba, amiben regexppel kiszanalom, ami nem kell. Es ott szukitem le, amit tenylegesen kerestem.

 

F3,F4 -- benez, illetve szerkeszt. Az a bajom, hogy par verzio ota a keresesnel nyomok F4-et, akkor nem a sorra ugrik, hanem a fajl elejere, igy ott F3-at hasznalok, ami a sorra ugrik, de az nem csinal syntax highlightingot. Ez nagyon megakaszt. Par eve tudta.

Insert -- erre csak raszoktam tenyerelni, amig nem villog:)

 

F5,F6,F7,F8 -- ezeket tenyleg napi szinten hasznalom.

 

Sajnos nem tud normalisan (rekurzivan) konyvtarmeretet szamolni, arra ezt a snippetet hasznalom (`duh` -re van mappelve):

 

du -b |sort -n | perl -e 'while(<>) {$size = (split)[0]; $name = (split)[1];$s="B";if ($size>1024) {$size /= 1024;$s="KB";if ($size>1024) {$size /=1024;$s="MB"}}; printf "%7.1f%s", $size,$s;print " ", +(split)[1], "\n"}'

 

 

Egyszer valaki betamadott, hogy milyen szar az mc, mert meg atnevezni se tud vele. Csak neztem ki a fejembol, hogy wtf....

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Szerkesztve: 2021. 02. 18., cs - 21:38

ctrl x s symlink

ctrl x c chmod

ctrl x o chown

alt shift / search

ctrl shift enter

esc tab kiegészíti a parancsot

alt o, alt i behozza a másik panelen a kurrens dolgot

ctrl o

ctrl space directory size

ctrl x ctrl d diff files

... egyelőre

mc-t mindig is csak kiegészítő jelleggel használtam, de mikor kivételesen használom, akkor nálam a leggyakoribbak, kurzormozgató nyilak (Lynx-mozgás), F9, Ctrl+o, F4-F2 (edit - save). Előtte inkább Double Commandert használtam helyette, manapság Vifm-et, vi-os billentyűkkel. De már a Vifm is egyre kevesebbet megy, inkább csak shellt használok, saját fzf scripttel érem el a fájlokat, fd/fzf-fel lépek be konkrét mappába (közvetlenül, akárhány mappa mélységben egy lépésben), és tab-os kiegészítéssel másolok, törlök, stb.. Szóval alig-alig használok már fájlkezelőt, de akkor Vifm. Aki megtanulta használni a vi/vim-et, annak utána minden más interface kényelmetlen lesz.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Szerkesztettem az eredeti ajánlásaimat, hiszen a ctrl - u kombinációt is gyakorta használom. Ez swap-eli a két panelt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Fenébe, valamelyest ez is ontopic:

https://downloads.openwrt.org/snapshots/faillogs/mips_24kc/packages/mc/…

Az URL árulkodó, ha nem lenne világos, miért is linkeltem. Nem baj, azért csináltam OpenWRT/LEDE image-et, úgy sem használom a router-en az mc-t, csak nagyon ritkán. Amikor a router pendrive-jára vagy onnan másolok, akkor pedig az mc a hoston fut, a másik panelen ssh linken van a router filerendszere.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Igen, ez a jó a terminálos CLI/TUI alkalmazásokban, hogy elfut helyi gépen, SSH kapcsolattal lehet távoli gépet birizgálni vele, és nem kell távolra is feltenni. Bár én használtam régen OpenWrt-s routeren mc-t, eleve ott volt a tárolókban, hiba nélkül feltelepült és ment. De a Vifm kapásból csak harmada annyit foglal, az „lf” meg még kevesebbet, igaz utóbbit szénné kell konfigolni, hogy használható legyen, ugyanez áll az nnn-re is. Na, meg Ranger, de az meg a Python miatt nem annyira pehelsúlyú.

Mc-ben én egyet nem szeretek, nem nagyon szabható testre és nem nagyon bővíthető a funkcionalitása. A Vifm, Ranger, lf, stb. nagyon bővíthetők, scriptekkel, saját billkombókkal, stb., így sokkal nagyobb a rugalmasságuk. De ennek ellenére az mc sem rossz tool, talán kicsit elment mellette az idő, de azért használható, ha nagyon nincs más, túléléshez akárhol elég lehet.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

hiába van mc, egy gyökérbe lépéshez ott a cd /
grep, awk, sed, cat és echo szintén használva van nálam, néha az mc-vel megkönnyítve ezek használatát.
Mindig azt használom, ami épp a legpraktikusabb.

Annak idején C++ tanuélásakor nekem a vi használatát tanították az ELTE falai között, de nem álltam rá. az előadó fejből fújta a billentyűkombinációkat. Egyszer megkérdeztem tőle óra után, miért nem tart a népnek egy bemutatót, mitől és hogyan gyors vele minden művelet -- mert akkor többen rákattannának. Nem tette, nem volt rá keretidő.

50 év felett meg már nem állok neki

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

$ sudo apt install vim   # pár dolga miatt praktikusabb
$ vimtutor                 # 25 perces olvasmány, magyarra fordítva. Ajánlom figyelmedve. Ez csak a kezdet.

Nekem 1995-ben az esc :q!  ... fél évig kill volt helyette, ha belefutottam a vi-be. Szerintem sokan így kezdjük azóta is az ismerkedést vele.
Ma gyakran használom, mert sokmindenre frankó. Hogy kettőt kiemeljek:
   - visual mod (ctrl-v) és vizuális téglalappal tudsz operálni a txt fájlban. Például tömegesen balra rántani egy soksoros kódblokkot.
   - :set expandtab  :retab :wq  ... tabulátor cseréje szóközre (Python3)

Ahogy viszont írtad fentebb: sok eszköz vegyes használatával lehet gyorsan haladni. Mindig ami éppen praktikus.

Egyetértek. Annyi, hogy én a kilépésre a ZQ (mentés kilépés nélkül) és ZZ (mentés kilépéssel) billentyűket ajánlom. Gyorsabb, mint a :q! akármi, kisebb elgépelési lehetőség. A ZQ működik sima vi-ban is, a ZZ sajnos nem. Én egyébként nem szeretem a sima vi-t, nagyon limitált program, a sorszámozása nagyon szarul néz ki, kódot nem tud színezni, meg nem lehet keybind-eket csinálni benne normálisan, mindenre azt írja, hogy too dangerous to bind that. De a sima vim, neovim, származékaik a legjobb szoftver ever, nem a szövegszerkesztési tudás miatt, hanem a modális interface-ük miatt.

A másik, hogy vim telepítésénél figyelni kell, hogy a X-es vágólapkezelés a gvim-es csomagban szokott csak belefordítva lenni a legtöbb disztrónál. Vonatkozik ez nem csak a gVim-re, hanem a sima, konzolos-terminálos vim-re is.

Amit még ajánlok annak, aki vim-et kezd el tanulni, hogy ne használja az egeret, kurzormozgató billetnyűket (nyíl fel, le, jobbra, balra, Page Up, Page Dn, Home, End, stb..). Csak a vim gyári billentyűit igyekezzen használni. A vim lényege, hogy ne kelljen gépírástartásból az alfanumerikus billentyűkön kívülre nyúlkálni, ami lassít. A másik, amit nagyon ajánlok vim-hez, az az, hogy akkor jön ki az előnye, ha valaki megtanul gépírni. Gépíráson nem azt érve, hogy próbáljon minél gyorsabban zongorázni a billentyűkön, hanem 10 ujjas, vakon gépírás, szabályosan, nem egyediesítve, félig lenézve.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

,,X-es vágólapkezelés'' alatt azt érted, amikor konzolon futó editorba mondjuk egy okularról kimásolt szöveget nem tudsz rendesen beilleszteni, csak ha a vágólapkezelőnek nevezett förmedvénybe legalább 5-ször ,,bemásolod''?
(pdf-megjelenítő és mcedit vagy mezei terminál között nálam kicsit vontatott a vágólapkezelés)

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

Fene tudja, én a clipman nevű szerkezetet szoktam használni. Működni szokott. Akkor nincs valami a clipboardon, ha csak én hiszem azt, hogy ott kellene lennie. Mondjuk MPLAB IDE-ben kijelölök egy függvénynevet, Ctrl-f keresés, de ugye nem nyomtam Ctrl-c kombinációt, így nyilván nem került a vágólapra. Persze ilyenkor nyűgös vagyok, de én voltam a hülye. Terminálon amúgy Shift-Ctrl-c illetve Shift-Ctrl-v.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A középső egérgomb, vagy az

xdotool type `xsel`

bemásolja a legutoljára kijelölt szöveget, akkor is, ha nem teszed külön a vágólapra.

szerk: megpróbáltam, egyelőre nem sikerült billentyűkombinációra beállítanom a kijelölt szöveg bemásolását értelmesen

Nem. A konzol az konzol (tty-ra gondolok most, az mindegy, hogy helyi, távoli, serial vagy akármi), ne keverjük az X alatt futó terminállal (pontosabb leánykori nevén terminálemulátorral). De az irány jó, amibe tapogatózol. Ha pl. terminálban fut az vim, mcedit, stb., és kivágsz belőle, akkor be tudd illeszteni másik X-es programba, pl. Firefox, és fordítva.

Sok disztrónál a „sima” (nem göcsörtös) vim úgy van fordítva, hogy tényleg csak konzolban lesz használva, nem X-es terminálban, így ha valami ki van jelölve, vágva, másolva, akkor az X-es programokba nem lehet beilleszteni, meg emlékeim szerint az egér sem megy benne (ami nem baj, de van, akit zavarhat). Míg a gvim-es csomagban nem csak a gvim maga van, hanem a normál (nem GUI-s) vim-ből is olyan verzió, amibe bele van fordítva az X-es vágólapkezelés, stb.. Ezt csak azért írtam előre, mert meg lehet szívni, és az ember nem érti, hogy miért nem működnek dolgok, meg nem intuitív, hogy minek akarná a gvim-et feltenni, mikor a nem g-s változatot akarja csak úgyis konzolban vagy terminálban használni.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Igen, valahogy így. Szóval az xfce terminálja és a GUI-s programok közt a clipman defektes néha.

Esetleg ha forrásból leforgatok egy mc-t, megoldódhat a probléma? Elméletileg a .configure kiszimatol mindent és aszerint forgat majd ahogy köll'

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

Nem vagyok biztos benne, hogy az mc esetében az újrafordítás megoldja. Bár ki tudja, nem vagyok mc szakértő. De ezt a feature-t a terminálemulátornak kéne kezelnie elsősorban, ennek csak annyi a kényelmetlensége, hogy mikor kivágsz, beillesztesz, akkor nem az vim, mc, stb. saját billkombóit használod, hanem a terminál billentyűit, vagy egeret, stb..

Ez egyébként a text user interface-es programok sajátja, hogy javarészt nincsenek felkészítve az X.org-gal való párbeszédre, mivel nem erre vannak tervezve. Ez van, aki úgy aposztrofálná, hogy nem bug, hanem feature.

A clipman meg jó, de az is csak akkor ér valamit, ha az adott kijelölés, kivágás elérte az X-es vágólapot. Ha nem érte el, akkor a clipman nem fogja érzékelni, hogy valamit a vágólapra tettek.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Nem biztos, hogy a Clipman bugos. Megszoktuk, hogy a Ctrl-c a copy, a Ctrl-v pedig a paste, de ez nincs a Bibliában megírva. Vannak olyan alkalmazások, amelyekben jobb egérgomb copy működik, de a Ctrl-c nem. Ilyen például a Claws Mail, de csak bizonyos szövegmezőkön. Magában a levélben megy a Ctrl-c, Ctrl-v is, de van olyan rész, ahol a szöveg kijelölés megy, de a Ctrl-c már nem működik, viszont jobb egérgomb copy igen. Nem lehet, hogy egész egyszerűen ilyen alkalmazásba futottál bele, s azt hiszed, hogy ez bug?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ctrl + Page Up, és könyvtáron Ctrl + Page Down: könyvtárváltás föl-le, miközben megmarad a (részben) begépelt parancs.

Alt + P, Alt + N volt;  Alt + H - korábbi parancsok listája.  Nem csak a parancssorban, a legtöbb szöveges beviteli mezőben.

Alt + t: oszlopkiosztás váltogatása, most 4 üzemmód között.  A jogosultságok közül az effektívet színnel kiemeli, ha a panelbeállításokban ez be van kapcsolva (alapból nem szokott lenni).

Nem gyorsbillentyű, de hasznos: a parancssorban %f az aktuális panelen aktuális fájl, %d a panel könyvtára, %t a kijelölt fájlok listája.  %F, %D, %T ugyanez a másik panelen.  Szóközök \-sel eszképeltek, nem kell idézőjelezni.  Példák:

  • tar cfz %f.tgz %t
  • mcdiff %t %f
  • mcdiff %f %D/%F

Az F2-es menüt is alakítani szoktam magamnak, illetve a ~/.config/mc/menu szimlink a saját beállításaim repójában a megfelelő fájlra.

Ctrl + \ (már említett) könyvtár-gyorslista Ctrl + 4-gyel is megy, ha valahol az előbbi nem elérhető.  Ezt pedig a ~/.config/mc/hotlist tárolja, nálam az F2-menühöz hasonlóan ez is szimlink a repóra, bár ez erősen gépre jellemző, de legalább a saját gépemen mentem, nem kerül semmibe.

Repóból linkelem a nyelvtani kiemeléshez hozzáírt saját dolgaimat is:

  • ~/.config/mc/mcedit/Syntax: egy szkript fűzi hozzá a gyárihoz a saját sorokat
  • ~/.local/share/mc/mcedit/*.syntax: szkript szimlinkeli a saját fájlokat ide.

... bár a .syntax fájlok nyelvtana (lol) néhol nem barátságos, és nem is profi, mégis használom.

Gombok még:

Ctrl + X, D, M - (magyar beállítás) két panel listájának összevetése (angolban Ctrl + X, D, S)

Alt + , - vízszintes panelek, hosszú fájlnévnél jól jön pillanatra, ugyanez vissza is állítja.

Alt + S keresést én Ctrl + S-sel szoktam.

Alt + ? - részletes keresés.

Alt + . - rejtett fájlok listázása ki-be.

Ctrl + L - terminál frissítése, ha valami összefirkálná.

Ha furcsán beragad a begépelt parancs: ^O ^C ^O (lehet, hogy ez csak régebben kellett, nekem még mindig benne van az ujjaimban).

Érdekes kérdés.  A bash is frissít (töröl), de szerintem az külön dolog, inkább konvenció, hogy Ctrl + L-re frissítsük a terminált.  Nemigen tudná, hogy egy különálló alkalmazás felületét hogyan kell frissíteni, meg az eseményt sem triviális elkapni előle, a bash annyira talán nem rendszerszoftver.

Itt látszik némi explicit kezelés két helyen is: https://github.com/MidnightCommander/mc/blob/master/src/keybind-default…

    {"Refresh", "ctrl-l"},
Szerkesztve: 2021. 02. 28., v - 10:07

(rossz helyre)