Napelem - hogy legyen áram akkor is, ha áramszünet van?

Helló,

Tervezzük napelemekkel ellátni a házat. Több gyártóval is konzultáltam már a témában, az irányvonal nagyjából világos, 5-6kw-os 3 fázisú inverter, stb.

Viszont, mint felvilágosítottak, ha nincs hálózati áram, a napelem is lekapcsol. És hát nálunk pl. múlt hónapban 20 óra, szeptemberben is már 3 óra áramszünet volt, napközben (ha éjszaka van az ugyse zavar). Szóval azért jelentős ahhoz, hogy ott a tetőn egy sokmilliós cucc és ugyanúgy be kell röffenteni a benzines aggregátort.

Mikor mondtam, hogy hát szeretnék lehetőség szerint áramot akkor is ha áramszünet van (természetesen a megfelelő leválasztással a hálózat felé, ahogy pl. aggregátort is lehet szabályszerűen bekötni), nem nagyon kaptam részleteket. Páran mondták off-grid rendszereket, akksis táplálásra, de az teljesen más, nekem csak kiegészítésre kéne.

Ilyen megoldás létezik? Gondolom valami kisebb aksi azért kell bele, hogy megtáplálja az invertert és elektronikáját, de az áram jöjjön a napelemből.

Esetleg valakinek van valami ilyesmi rendszere?

Hozzászólások

Napelemrendszerből van olyan, amelyik

1, a szaldós órán át vissza tud termelni a hálózatra, ez biztonsági és minden egyéb okból lekapcsol, ha megszűnik a hálózati áramellátás, nem érdemes megbuherálni, mert jönnek és a földre dobják a szappant.

2, szigetüzemben akkumulátorra és/vagy inverterrel a hálózattól galvanikusan leválasztott hálózatra termel, ekkor is vannak mindenféle szabályok, hogy például a tűzoltókat ne érje meglepetésként, hogy levágták az égő házat a hálózatról és mégis agyonvágja valamelyiket a villany.

Na, a kettő napelemrendszer nem keverhető, de lehet mind a kettő rendszered, csak kicsit értelmetlen.

--
https://iotguru.live

Léteznek hibrid inverterek, ahol végülis 3 forrásod van
- napelemek
- aksi (tudják tölteni is)
- elektromos hálózat

hogy mikor mit használjon az tudod konfigurálni
ez nem termel vissza, kb mint egy UPS úgy működik
ennek megfelelően külön engedélyeztetni sem kell

A hibrid inverterekre keress rá. (pl: https://www.fronius.com/en/photovoltaics/products/all-products/inverter…)
Ezek tudnak akkupakkot tölteni és hálózat nélkül is működnek (de nem off-gridek), bizonyos feltételek mellet. (Értelemszerűen a hálózati oldalról lekapcsolódik, ha áramszünet van). Valószínűleg csilliárdokba kerül az akupakkal együtt, és még talán csak 1-2 típus van, amit a magyarországi szolgáltatók felengednek a hálózatra.

Ezért érdemes elötte egy szakemberrel és a szolgáltatóval egyeztetni, mivel ezek ugye megfelelő tervet igényelnek, és nem biztos hogy a szolgáltató mindent elfogad, persze tudom egy dolog a terv és egy másik a megvalósítás, de probléma eseténé egyértelmű a felelősség.

Mi az esővizet szerettük volna hasznosítani WC-hez meg mosógéphez, visszadobták a tervet, mégpedig 2 dolog miatt, az egyik hogy a csatornába csak a szolgáltatótól jövő vizet engedhetem bele, a másik hogy nem lehet olyan T elágazás hogy az egyik szárán a szolgáltató van a másikon meg az esővíz, indok: visszafertőzés, tehát hogy az esőből bármit visszatudok fertőzni a szolgáltató rendszerébe.

--
ESET és Synology hivatalos viszonteladó

a csatornába csak a szolgáltatótól jövő vizet engedhetem bele

És mit csinál a kurva sok összegyűjtött esővízzel az, akinek nincs kertje?

Szólok apámnak, mert erről biztos nem tud, nála az esővizet egy ereszcsatorna összegyűjti aztán megy egyenesen a csatornába.

Valahol érthető a hivatalos indoklás: te azután fizeted a csatornadíjat egyéni csatornahasználóként, hogy mennyit "forgalmazol" rajta. Amit meg jobb hijján a bejövő vízórán mért forgalommal tesznek egyenlővé. Ha jön az esővíz, és a csatornába vezeti le valaki, azon nem pörgött a bejövő vízóra, így nem is tudják kiszámlázni.
Mondjuk ezen logika mentén az utcai csatornák / esővízelvezetők miért nem okoznak ilyen gondot, az más kérdés.
--

Nem. A régebben kiépített csatornarendszerek - ilyen van Budapest legnagyobb részén is, főként a belvárosban - sajnos, együtt vezetik el a csapadékvizet és a szennyvizet. Mivel pár éve mindez a szennyvíztisztító műbe van bekötve, ezért a teljes mennyiséget ott fel kell dolgozniuk, ami egy nagyobb zivatar esetén megoldhatatlan feladat, ezért kénytelenek a fel nem dolgozható mennyiséget - benne a valódi, veszélyes szennyvízzel! egy az egyben a Dunába ereszteni.

Azon szennyvízcsatorna-rendszereket, amiket az utóbbi években építettek ki, már szigorúan csak szennyvíz elszállítására szabad használni. Ezekbe nem szabad csapadékvizet bevezetni, és ezt szigorúan ellenőrzik is.

http://www.fcsm.hu/szolgaltatasok/szenny_es_csapadekvizelvezetes/szenny…

budapest.hu/Documents/varosfejlesztesi_koncepcio_2011dec/11_Kozmuvek_jav.pdf

Ezen két leírás alapján részben elválasztott rendszerű.

"A végponti funkciót is ellátó szivattyútelepeken a csatornán érkező szenny- és csapadékvizet, nyomócsövön keresztül tisztítótelepre továbbítjuk, az előírt hígítás feletti csapadékvizeket a Duna sodorvonalába vezetjük, illetve a még nagyobb záporok vizeit parti kitorkolláson keresztül vezetjük el a befogadóba."

Nálunk ez úgy megy, hogy ha nincs a telkednek természetes elvezetése, akkor a csatornadíj lényegesen magasabb, mint a vízdíj, pont azért, mert a csatornahálózatnak nem csak azt a vizet kell feldolgoznia, amit a vízóra megszámolt.

Ha lenne egy patak/árok/tó a telken, akkor a vízdíj mellé sokkal alacsonyabb csatornadíj járna.

Persze nem tudják pontosan, hogy mennyi megy a csatornába, ezzel a durva megközelítéssel dolgoznak.

Erdekes, hogy Magyarorszagon ez igy van. Romaniaban pont forditva: az esovizet be lehet vezetni a csatornaba (nem tudom, hogy kotelezo-e), s a csatornadij az a havi sajat viz fogyasztasod + a havi csapadek x%-a / m2 (azt hiszem 20%, de nem vagyok biztos benne...). Szerzodeskoteskor kell vinni papirt, hogy mekkora a hazad alapterulete, tombhazaknal valahogy bele van szamitva a kozos koltsegekbe.

A havi esozest azt a meteorologiai intezet mondja meg, hogy mennyi volt, varosonkent kulonbozo. Ugyhogy itt az esovizet vezetheted ahova akarod, de fizetni mindenkepp kifizeted a tisztitasat. :)

"Szólok apámnak, mert erről biztos nem tud, nála az esővizet egy ereszcsatorna összegyűjti aztán megy egyenesen a csatornába."

A szolgáltatók rendszeresen ellenőrzik a szennyvízhálózatot az ilyen bevezetéseket keresve, főleg panasz esetén amikor a sok bevezetett esővíz miatt kiönt a szennyvízcsatorna.
Az oka amiért nem szabad bevezetni az az, hogy a szennyvíztisztítókat egy adott bekötésszámra tervezik amiben nincs benne a csapadékvíz, egy-egy nagyobb esőzés után az ilyen bekötések miatt annyi híg szennyvíz érkezik a tisztítóba amivel nem tud megbirkózni, ezért kerülőágon direktbe beengedik a befogadóba, természetesen a szolgáltató bírságot fog fizetni, mert tisztítatlan szennyvizet engedett ki.

Így végső soron tovább romlik a befogadó vízminősége.

Én ilyet még nem hallottam. Mégis hogyan csinálnák, miért kellene odaengedned a saját csapadékelvezetődhöz? Ez olyan mintha a szomszéd bejelent mondjuk a mobilszolgáltatónál, hogy te a szerződésetek ellenére GSM adapterben használod a SIM-edet és a szolgáltató embere be akarna jönni a pincébe (ahol telepítve van), hogy ellenőrizze. A szolgáltató nem hatóság.

Azért is ellenőrzik füsttel, mert nem kell bent vizsgálódni, látszik a tetőn vagy a földön kitörő füst. (off: mobilnál pedig IMEI alapján)

OK, akkor a fenti humorkodás helyett most teljesen komolyan:

Ha van egy házam valahol Magyarországon, mit kellene a fenti szabályok szerint kezdeni az esővízzel?

Apám Budapesten lakik és a környéken mindenkinél ugyanúgy van megoldva: Az eresz lehozza az esővizet a tetőről és aztán megy abba az aknába, amibe a másik oldalról a szennyvíz belefolyik, és az akna másik oldalán együtt megy ki minden.

Érdekes, hogy itt, Angliában, úgy tűnik az esőt is beletervezik a csatornák kapacitásába.

Mondjuk lejön az esővíz a tetőről, azután belemegy a saját aknájába, aminek az alja pár köbméter sóder, és ezen keresztül távozik a földbe.
- - - - - - - - - - -
"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Saját telkeden el kell szikkasztani. Ha ráesik a 100 négyzetméter tetődre 1 köbméter víz, az 500 négyzetméteres udvarra meg 5 köbméter víz, akkor az udvaron el tudod szikkasztani azt az 1 köbmétert is. Teljesen felesleges ezzel a csatornarendszert terhelni.

--
https://iotguru.live

Hogyne, én is ezt csinálom, de ha valakinek nincs szüksége öntözéshez vízre, akkor se megoldás az, hogy a háztetőt leszámítva mindenhol önerőből és külön befektetés nélkül elszivárog a földbe az esővíz, de ami a háztetőről lejön, az megy a csatornába.

--
https://iotguru.live

"a csatornába csak a szolgáltatótól jövő vizet engedhetem bele"
Ez így nem igaz. Ha kéred, szerelnek fel neked az egyéb vízforrásodra hiteles mérőt, és az ezen átfolyó vízmennyiség után csak a szennyvízdíjat számolják fel.
Én is gondolkodtam rajta, hogy a WC tartályok meg a mosógép mehetnének kútról, de utánaszámoltam a költségeknek, és arra jutottam, hogy még saját magamnak szerelve sem térül meg. Ahol sokkal több a vízfogyasztás, ott lehet, hogy érdemes.

Szigetüzemű napelemes rendszer miért nem jó, mit értesz az alatt, hogy "csak kiegészítésre kellene"? Mekkora fogyasztókhoz? Lehet elég egy szünetmentes táp.

Tippre azt mondanám, az irdatlan munkaerőhiány miatt (ausztria 5 km) nincs ember, igy a tervszerű karbantartások is csúsznak, vagy nincs is megcsinálva (gallyazás pl.), és még hozzá jön az itteni szórvány település, sok távvezeték erdőben, erdős részen megy (vagy már benőtte, mert hát arra sincs ember, hogy kipucolják alatta mint régen).

Jó téma. Majd lsz írd le, mire jutottál

Én azon is elgondolkodnék, hogy nem biztos, hogy olyan tervezővel, vagy kivitelezővel dolgoztatnék aki erre nem tud neked megoldást adni.
Picit úgy érzem, hogy olyan szakemberek kezdenek a napelemek körül is forgolódni, mint annak idején az ablakosoknál, vagy klímásoknál. Páran meglátták, hogy van rá igény, jól lehet keresni és már fel is vette a szakmát a névjegykártyára. Persze tudom, van egy szerelő aki azért ránéz, a nevét adja hozzá, hogy azt be is lehessen üzemelni. De a telepítést kb úgy néz ki, hogy gyors excel táblás kalkuláció után a Gizike kiválaszt egyet az 5 db predefiniált csomagból, a Pistiék kimennek feldobják a DIY csomagot, majd a villanyszerelő mond egy áment és leplecsnizi az papírt a szolgáltatónak. Na igen, csak amikor jössz egy kéréssel, akkor se Gizike, se Pistike nem ért hozzá. A villanyos bácsi meg köszöni szépen így is sz*rásig van munkával meg pénzzel, tehát inkább nem fáradna vele... *Bocsi* ha tévedek.

De hogy érdemben is hozzászóljak én is PunishR megoldásához nyúlnék. https://hup.hu/node/165819#comment-2388317

Felejtsd el. Nem eri meg.
------------------------
uint8_t *data; // tipussal megszorozzuk az adatot. wtf?

Amúgy, ha a veszteségeket nem nézzük, egyszerű a megoldás, tökös UPS kell, szekrénnyi aksipakkal, mikor van áram, akkor úgyis a napelemek és a szolgáltató áramát fogyasztja, napsütéstől és terhelhetőségtől függő megosztásban, mindenesetre kevesebb delej kell az órân túlról. Amikor nincs áram, meg megy az UPS. Akksi nélkül úgyse stabil forrás a napelemek. Na meg mikor megy el az áram? Pl nagy zivatarnál, mikor úgyse ér sokat a napelemek.

+1

Normál, visszatápláló napelemes rendszer, és MÖGÖTTE külön szünetmentes áramkör a szükséges fogyasztóknak, megfelelő UPS-el. Nem kell nagyon ipari, nálam egy APC Smart 1000 + 2*100Ah külső akksi ~8 órán át bírta a szerver + TV + Hifi + Kazánvezérlés + LED-es világítás kombót.

----------------------------------^v--------------------------------------
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Megfelelően méretezett UPS oda, ahová kell.

Intézményi környezetben csak azért van fent napelem, mert "ingyen" pályázatos pénzből szokták ezeket telepíteni. Nem láttam a környezetemben olyan villamos mérnököt, akinek a háza tetején lenne ilyen rendszer. Ktg. számításnál mai matek kb úgy jön ki, hogy min. 15 évre előre kifizeted a villanyszámlád. -> Min. 50-60% os támogatás kéne magánszemélyek részére is, hogy megérje de olyan most nincs. Tágabb környezetemben lévő rendszernél (össz telj. ~300 kW)kb 15 inverterből már 2 meghalt ~ 3 év alatt. (Fronius). Panelből meg ~ 3 tábla. Másik fontos dolog: A napelemes rendszer csak akkor kapcsol be, ha van elegendő fogyasztás is. Ha nincs, vagy szürke fellegek úszkálnak az égen pl ősszel, nem termel semmit :D (ha nem ad-vesz órás..)

Fenti áramszünetes problémákra normális ipari N+1 es UPS-t telepítenék. Ha szolgáltató oldalon 1 óránál nagyobb rendszeres áramszünetek vannak, ott nem kicsi a baj....

> kb úgy jön ki, hogy min. 15 évre előre kifizeted a villanyszámlád

A mai árak mellett, egy átlagos családi ház esetében 7-10 éves megtérüléssel lehet számolni. Erősen függ a felhasználói szokásoktól: nálam pl. hosszabb lenne a megtérülési idő, mert minimális a villamosenergia-igényem: gyakorlatilag pár apró fogyasztó, LED világítás, stb. Más a helyzet egy nagy családnál sok fogyasztóval, valamint, ilyenkor felmerülhet az, hogy a hűtés-fűtés rendszereket, valamint személyes mobilitási eszközöket érdemes lehet elektromosra váltani. (hőszivattyús hűtés-fűtés, használati melegvíz ellátás, elektromos/hibrid autók, stb.)

> A napelemes rendszer csak akkor kapcsol be, ha van elegendő fogyasztás is. Ha nincs, vagy szürke
> fellegek úszkálnak az égen pl ősszel, nem termel semmit

Nálunk a cégnél vannak napelemek: a késő őszi, borús-ködös időtől eltekintve, gyakorlatilag mindig termel valamennyit. (Rajzolunk belőle szép diagramokat.) Az éves termelést kell tervezni.

Egyáltalán nem érdekel mennyibe kerül, se a megtérülés. Villamos mérnök véletlen nem az áramszolgáltatónál dolgozik?

A napelem nem éri meg, de az UPS igen, érdekes felvetés :D az UPS-ben is inverter van, az is bedögölhet. Meg az akksit cserélni (sokba van, meg mit csinál az ember a régivel).

A szolgáltató adott, ha baj van, ha nincs, nem lehet másikat választani.

A baj az, hogy ez az egész csak olyan rendszerben működne használhatóan, ahol az inverter mellett van akkumulátorod is (pl. a Tesla Powerwall 2.0).
Gondolj bele, mi történik akkor, ha van 1kW pillanatnyi terhelésed, és beúszik egy bárányfelhő a nap elé, amitől leesik a termelésed mondjuk 750W-ra?
Mi van a rövid ideig tartó terhelési csúcsokkal, pl. egy villanymotor indulásakor, vagy egy izzószál felkapcsolásakor?

Én a helyedben jól meggondolnám, hogy melyek azok a fogyasztók, amiknek mindenképp kell a folyamatos táplálás (fagyasztó, hűtő, NAS, vészvilágítás, stb...), építenék nekik egy külön áramkört, vásárolnék egy megfelelő méretű valódi színuszos szünetmentest, és tákolnék hozzá egy várható maximális kimaradási időtartamra méretezett külső akkupakkot. Én ezt magamnak még annyival toldottam meg, hogy tettem a tetőre 200Wp 18V-os napelemet, amivel szükség esetén kicsit ki tudom tolni az áthidalási időt.

Nagyjából, de invertere válogatja. Találkoztam olyannal, ami merülő akkumulátornál leállás előtt még huzamosabb ideig tartotta az AC oldalt, 180V környékén. Ezt nem biztos, hogy minden berendezés tűri.
Ezen kívül a terhelés megszűnésével a DC oldali feszültség még alacsony besugárzás esetén is visszaáll, aminek hatására egy idő után lehet, hogy megpróbál automatikusan visszakapcsolni az inverter. Vagy sikerül, vagy nem.

Akkor már akár vehet egy Nissan Leaf-et is amelyik tudja a V2H-t, https://www.nissan-global.com/EN/TECHNOLOGY/OVERVIEW/vehicle_to_home.ht…

Ez esetben kellene egy bypass kapcsoló az óra után, hogy le lehessen választani a hálózatról (mint egy kutya közönséges generátort) és ráadni a Leaf-re a töltést. Mondjuk még mindig kérdés, hogy egyszerre tud-e áramot felvenni és leadni is...