1025 állomás leggazdaságosabb megcímzése

Sziasztok,

Van egy ilyen feladatom, csak nem vagyok benne biztos, hogy jól csináltam és az a válasz, amit bekarikáztam. Segítenétek? Azt számolgattam ki, hogy melyik maszk hány IP kiosztását teszi lehetővé és az "e" választ karikáztam be, mert az áll a legközelebb az 1025-höz.

http://kepfeltoltes.hu/160827/WP_20160827_18_32_15_Pro_www.kepfeltoltes…

Hozzászólások

Köszönöm! Hogy ne nyissak neki új témát, meg tudnád mondani, hogy a kettő közül melyik a helyes IPv6 cím?

2001:db8:acad:4::1
2001:DB8::4::1

Ha jól tudom, akkor egy IPv6-on belül csak egyszer lehet rövidíteni a 0-ás csoportokat, így a második azért nem lehet helyes, mert 2x van benne "::". Az első viszont csak 7 darab 16 bites csoport és úgy nem jön ki a 128 bit... vagy nem?

a. 255.255.255.0 -> 254
b. 255.255.0.0 -> 65534
c. 255.0.0.0 -> 1677214
d. 255.248.0.0 -> 524286
e. 255.255.248.0 -> 2046
f. 255.255.255.248 -> 6

A helyes válasz 1025 gazdaságos IP címhez az -> e.

-Én sem használom a szórási címet, de nem értem, miért kell nekirontani egy-egy akár kevéssé elterjedt/bevált/sikerült (nem kívánt törlendő) magyarításnak. Ez esetben még érthető is, hisz a rádió és TV "broadcast"-ját műsorszórásnak mondják, ha jól tudom.
-Nem értem, mi a következménye a magyar szaknyelvre annak, hogy mit csinál a német meg a francia?
-Én egy kukkot nem tudok franciául, de nem látom, hogy a franciák ne fordítanák le: https://fr.wikipedia.org/wiki/Domaine_de_diffusion

A hozzászólásom meg nem erről szólt. :)

Üdv,
Marci

Ennyit pedig a németekről: 1-85 oldal jobb lent, "Rundruf-Adresse". (Nem, nem állítom, hogy németben elterjedt ez a forma. Inkább ritka. Ahogy nem állítom azt sem, hogy a "szórási cím" elterjedt volna magyarul. Amúgy németül se tudok :) )

Viszont akkor cseppet sem értem, miért írtad, azon túl, hogy nem úgy van, mint állítod. :)

Üdv,
Marci

Igazan ne haragudj, de par sorral feljebb te irtad, hogy nem beszeled ezeket a nyelveket, ebbol arra kovetkeztetek, hogy ezeken a nyelvteruleteken nem sokat dolgoztal (bar lehet ez a megallapitasom helytelen), viszont akkor nem ertem, te mibol is kovetkeztetsz a kifejezesek elterjedtsegere - bar lehet csak en dolgoztam megint a rossz cegeknel (nem ez lenne az elso ilyen eset). Amennyiben a Google eredmenyekre, neadjisten googlefight-ra epitenel, figyelmeztetlek, hogy "szorasi cim"-re is van jopar talalat, megsem szamit elterjedtnek - ahogy te magad sem hasznalod.
Reszemrol ez kicsit hajaz a "melykonzol"-ra; ertjuk, hogy mit akar a masik mondani, a Google meg fel is ajanlja, hatha; de kozben mind erezzuk, hogy nem ez a neve.

ha meg egyszer megprobalod osszerakni a szavakat, amiket irtam, akkor te is rajossz, hogy nem allitottam sehol, hogy lama = good heaven. Masfelol a "szorasi cim" nevu koncepciot nehezemre esik magyar szakkifejezeskent detektalni. Kb. olyan lamasag, mint a regi szakkonyvekben a B/K egyseg (B/K = I/O). Egyszeruen bantja a fulemet, ennyi.

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

Az i-bög olyan régi, hogy már nem csak az újszülöttek nem ismerik. Nekem akkor is a rep-jel a kedvencem - főleg a magyarázata miatt: slash -> per-jel. Backslash -> visszaper-jel, azaz rep-jel.

(Egyébként meg az itt már emlegetett B/K eszköz kifejezésen látszik, hogy van olyan magyarítás is, amit egy időben eléggé elterjedten használtak, aztán úgy tűnik mégsem terjedt el - bár tény, nem olvasok mostanság általános iskolás oktató anyagot, szóval lehet, hogy mégse halt ki.)

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Az elsőnek a NyÚL-e jobb név lenne, de az már a fordítói szabadság témakörébe tartozna. (Bár némileg hasonlít az UTC kifejtésére - ami ugye Universal Coordinated Time - bár tudom, hogy a franciából jött)

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

(Meta: az a baj, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okos emberek meg tele vannak kétségekkel.)

Lenne még egy feladat, amivel nem boldogulok, segítenétek?

"Adott a 100.200.0.0/16-os IP-címtartomány. Legfeljebb hány használható alhálózat hozható létre, ha maximum 400 gépet szeretnénk megcímezni egy hálózatban, és egyforma méretű alhálózatokat készítünk?

a. 4
b. 8
c. 16
d. 32
e. 64
f. 128"

Úgy kezdtem neki, hogy:

/16 --> 255.255.0.0

255.255.0.0 --> 11111111 11111111 00000000 00000000

Tehát 16 szabad bitünk van.

2 tizenhatodik hatványa --> 65536 (-2), tehát ennyi kiosztható IP-címünk marad. Ezt elosztottam 400-zal, így kijött, hogy 163,835. Ilyen válaszlehetőség viszont nincs, a 128 a legmagasabb érték.

Mert az alhálózatok mérete a neki szánt bitek számából következik.
Ha 7 bitet adsz az alhálózatnak, 128 cím lesz benne. Ha 8-at, akkor 256. Ebben azonban még nem fér el 400 féle gép.
Kénytelen vagy hát 9 bitet beáldozni az alhálózatoknak, mely 512 cím kiosztását teszi lehetővé, ebben már elfér a 400 gép.

Üdv,
Marci

400 host címzéséhez egy /23-as hálózat kell. Az ugye 9 címezhető bit, a /16 meg 16 címezhető bit. Egy 16os hálózatban ezért 2^16 - 2^9 = 2^7 = 128 db 23as hálózat fér el.

(ha nem akarod ilyen "bonyolultan" nézni, akkor egy nagyobba 2 eggyel kisebb, 4 kettővel kisebb, 8 hárommal kisebb... stb alháló fér el.
---
Illetve kiosztható cím darabszámot külső netwörkből ne számolj, nincs értelme, azokból számolj, amiket valóban ki is fogsz osztani.
Iskolda:
itt most ha feleadat lenne megmondani mennyi kiosztható cím lenne, simán rászaladhatnál, hogy kiszámolod, hogy egy /23ban elfér 510, szor 128 és még -2 emiatt, holott az egybe esik a a legalsó /23 nw és a legfelső /23 broadcastjával, nem kell levonni
Való élet: semmi értelme, az érdekes, hogy a valóban kiosztott hálóban hányan férnek el.

(való élet plusz, van olyan, amikor nem vesztünk címet, pl mert egy direkt pont-pont kapcsolat van, nem kell. Láttam már embert értetlenül pislogni /31-es maszkra :) )

Sziasztok,

Lenne egy újabb kérdésem. Vagy nyissak neki új topikot?

Az a feladat, hogy hozzak létre egy hálózatot és osszak meg egy mappát. VMware-ban feltelepítettem a MonoWall-t routernak, a Windows Servert és egy Win 10-et. Mind a MonoWallban, mind a Win Server-ben engedélyeztem a DHCP-t, mert a feladathoz kapott tutorialban is engedélyezve van.

A kérdésem, hogy ennek pontosan mi is az értelme? Tehát miért kell a routerben és a Win Serverben is engedélyezni a DHCP-t? Egyébként úgy néz ki a hálózat, hogy a router kapta a hálózat első IP-jét, a Win Server az utolsó IP-jét, a kliens (Win 10) pedig DHCP-n keresztül kapja meg az IP-t.

Köszönöm előre is!

A belső hálózathoz, ha abból a hálózatból nem akarsz kifelé kommunikálni, akkor nem kell a router sem (vagy router funkció, amit esetleg a szerverrel is meg lehet oldalni). A vmware miatt van további csavar, mert a vmware nyilván megoldja eleve a router adást akár ha nat-olt hálózatot állítasz be. Ha bridge-et, akkor meg a külső hálózatra fognak kapcsolódni, ahol van szintén valószínű router, mindkét esetben lehet, hogy eleve a vmware miatt van egy harmadik dhcp szerver is, ez is bezavarhat. Ha az életben kell összeállítani egy ilyen hálózatot, ott nyilván praktikusan fog kellene egy router is, ha csak nem egy elszigetelt kis belső hálózat a cél.

Vagy kimaradt valami nálad, vagy a feladat szar. Egy networkbe (boradcast domainbe) nem teszünk több dhcp szervert, csak ha valamiért épp nagyon haragszunk a világra, valamelyik kollégánkra, vagy perverz örömöt lelünk szépen lassan kurvaidegessé váló irodisták látványában. (persze, redundancia miatt lehet ilyet, de nem úgy, hogy két egymásról nem tudó eszköz csinálja).

Ráadásul egy megosztás legyártásához kábé egy gép kell (jó, esetleg még egy tesztelni), hacsak nem valami bonyásabb bulit kérnek igazából...

+1 :) Bár Windows Serverre DHCP server rolet bízni eleve drága mulatság. :P

Q2 – If I have guests that come into my office an temporarily use a Windows DHCP server to grab an IP address to access the Internet, do they need CALs? I guess the takeaway is to never use a Windows DHCP server?

A2 – Yes, they are using a Windows Server service and would need a CAL.

Forrás

nyilván abból a feltételezésből indultam ki, hogy a dhcpszervert direkt teszi oda valaki, mert szerinte az úgy jó, nem abból, hogy a hülyegyerek bedug valamit az irodában a gépe mellé.

(bár imho kisközépben sajnos még tűl sűrűn siman nincs bekonfolt snooping, vagy akár arra képes eszköz)

Szoktam 2 dhcp szervert beállítani az ügyfeleknél.
Az elsődleges: egy linux AD.
A második (gateway): Mikrotik after-10sec-delay beállítással.
+ a Mikrotik-ben beállítva a dhcp-server-nél az alert. E-mailt küld, ha a linuxon kívül más dhcp szerver is megjelenik a hálózatban.