Linux Light Bulbs - IP hálózatot épít a Disney Research "villanykörtékből"

Linux

Linux Light Bulb - hálózat látható fény alapon

A Disney Research a napokban publikálta "Linux Light Bulbs: Enabling Internet Protocol Connectivity for Light Bulb Networks" című, látható fénnyel való kommunikációhoz kapcsolódó tanulmányát. A tanulmány szerint a modern LED-alapú "villanykörték" felhasználhatók olyan okos beltéri hálózatok létrehozására, amelyben a kommunikációs közeg a látható fény. Nagy sávszélességre nem lehet számítani, de az okosotthon, IoT eszközök kommunikációjára állítólag megfelelő.

A tanulmány elérhető itt.

( kmARC v | 2015. 09. 23., sze – 12:46 )

Hm :) Ha szerencsénk van, nemsokára idekommentel valaki, aki testközelből foglalkozott ezzel a technológiával ;-)

Kísérleteztem régebben FSO kommunikációval, úgy 10 éve, amikor még a Ronja projekt ment. Ez nem általános világítástechnikai cuccra épülő megoldás volt, és nem AP->kliensek modellt követett, hanem ilyen háztetőre szerelhető lencsés adó-vevő fejekkel megvalósított point to point linket adott. Ettől függetlenül felmerült bennem az előbbi ötlet is, csak nem a rendes világítás modulációjával (10 éve nem volt jellemző világítástechnikában ledet használni), hanem mennyezetre szerelhető infraledes sugárzóval képzeltem el, de megvalósításig nem jutott el.

Power ledekkel elég nehéz volt nagyfrekvenciát elérni, leginkább a nagyméretű chip tértöltés-kapacitása miatt. A Ronja projekt azt hiszem sosem tudott 10Mbit/s fölé menni. Én próbálkoztam 100Mbit-hez 125MHz illetve 200MHz-es modulációval (payload nélkül, csak üres vivőjellel), de csak nagyon pici ledekkel lehetett 8ns-es jelváltást elérni. 1W-os ledekkel 20MHz se jött össze, pedig elég agresszív táptól-földig feszültséggenerátoros meghajtást is kipróbáltam (tönkre is tettem pár méregdrága osram ledet). Komolyabb FSO-hoz (pl amit a Laserbit gyártott akkoriban) szinte mindenki lézert használ, csak azzal lehet komolyabb kimenő teljesítmény mellett nagyfrekvenciás modulációt csinálni. Lézert használni általános célú világításra viszont elég elvetemült ötlet.

Feltételezem azóta nem sokat javult a helyzet. A ledeket célzottan nem erre a célra fejlesztik, sőt kifejezetten az volt a tapasztalatom, hogy a régi ledek nagyobb frekit bírnak, mint az újak. Ettől persze nem kizárt, hogyha felfut ez a használati eset, akkor a ledgyártók elkezdenek rápotimalizálni. De még mindig ott a probléma a többutas terjedéssel, szórt visszaverődés egy 3m-es falról már önmagában 10ns-es szétkenődést okoz a jelben. A visszirányú kommunikáció nehézségeiről nem is beszélve.

Szóval ez nem fogja a wifit leváltani. Arra lehet jó, amire írták, szenzorhálózatra meg ilyen IoT dolgokra. Na meg persze lehallgatókészülékekre. :)
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

na mégvalaki?
tudomásom szerint ők is próbálkoztam lézerrel, de nem sok sikerrel.
Illetve hallottam olyat is, hogy a CZFree.net-nél megcsinálták a működő lézeres verziót
és náluk talán volt 100mbps lézeres is. Bár erről nem volt túl sok hír, és nem propagálták nagyon, talán igaz sem volt...

mennyezere szerelt infraledes sugárzó: egyszer voltam egy előadáson a francia intézetben, itt olyan füleseket adtak a szinkrontolmácshoz, ami infrán kapta a jelet.

( persicsb | 2015. 09. 23., sze – 12:55 )

Lehetne, hogy a videó ne automatikus indítású legyen? Eléggé zavaró.
Hint: az autoplay attribútumot vedd ki.

( joco01 v | 2015. 09. 23., sze – 12:56 )

És majd nemsokára kiderül, hogy a fények nagyfrekvenciás vibrálása depresszióhoz vezet vagy tudatalatti befolyásolásra használható? :)

--

Nem nagyon hiszek benne. A mobiltelefon más, mert a teljesítménye nagyságrenddel nagyobb, s az adó antennája lényegesen közelebb van az ember fejéhez. Ugyanakkor 100 mW-on belüli teljesítmény jellemzően legkevesebb 0.5 m-es távolságra... És akkor mi van a szomszéd WiFi-jével, a rengeteg rádió és televízió adással, a bázisállomásokkal, telefonáló emberekkel, a mikrohullámú sütőkkel, stb.?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( iattilagy | 2015. 09. 23., sze – 14:24 )

Ez miben tud többet mint egy néhány dollárból megkapható esp8266? Kb. értelmetlen ilyenekkel szórakozni, egy villanykörtébe építeni fényerő szabályzót a villanykapcsoló helyett szintén nem annyira jó ötlet.

Nem mindig csak azt kell nezni, hogy elsore mennyi ertelme lenne beszerelni egy haztartasba.. foleg hogy itt a Disney-rol beszelunk, aki megis csak a szorakoztatoipar meghatarozo szereploje. (Hint: kell a magic a Disneylandekbe.)

Masfelol mivel ez nem RF, igy nem terheli tovabb az amugy is agyonterhelt spektrumokat, es olyan helyeken is lehet hasznalni, ahol az RF ki van tiltva.

( greenvirag v | 2015. 09. 23., sze – 15:29 )

Ez mar a sokadik lepcsoje a kutatasnak. Alapvetoen a cel low cost, off-the-shelf eszkozokkel, lathato feny alapu kommunikaciot megvalositani. Ehhez az elso prototipusok egyszeru LED+microcontroller parosok voltak, kihasznalva azt a kevesbe ismert tulajdonsagot, h a LED-ek kepesek feny erzekelesere is, nem csak annak kibocsatasara.

Amugy ne menjunk el amellett se, h a jelenlegi publikacioban elmondjak azt is, hogy full PHY es MAC layerek mukodnek bekotve a linuxos network stackbe, azaz a network interface-eket listazva tenyleg megjelenik az eth es wlan mellett a vlc opcio is (thumbs up).

Disney Research linkek a temaban:

From Sound to Sight: Using Audio Processing to enable Visible Light Communication

Connecting Networks of Toys and Smartphones with Visible Light Communication

Using Consumer LED Light Bulbs for Low-Cost Visible Light Communication Systems

LED-to-LED Visible Light Communication Networks

Continuous Synchronization for LED-to-LED Visible Light Communication Networks

Nemcsak lattak, de konkretan ismerik is az illetot. Viszont a ket research groupnak mas a targetje. Ha megnezed a videot, az az orasi szurke doboz csak a receiver resz, tele mindenfele, draga alkatreszekkel. Ezzel szemben a Disney megoldas low cost, off-the-shelf LED-ekkel es egy mikrovezerlovel dolgozik, mindezt parszor par cm-en.

( uid_720 | 2015. 09. 23., sze – 17:02 )

És jön majd a lámpához security update is?

Fuszenecker Róbert

( locsemege v | 2015. 09. 23., sze – 21:45 )

Mindeközben a rajzon izzólámpát ábrázolnak, csak tudnám, miért.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Manapság mindenki a COG modulos "izzószál utánzat" led lámpákat hype-olja, az pont így néz ki. Így tredy. :)
Más kérdés, hogy 80db sorbakapcsolt led frekvenciamenete vajon mennyire lehet jó bármiféle adatátvitelre.

Báár, mivel elég hosszú drótból áll és nagy árnyékolatlan üvegbúra alatt van, lehet, hogy az egész fényadatátvitel kamu és valójában csak a szórt rádiójelektől működik. :)
(És aki kísérletezett már ilyesmivel, az tudja, hogy ez valójában nem is vicc)
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

LED-del át lehet vinni infót, csak erre ezek a szekunder emissziós, jellemzően fehér csodák nem alkalmasak, mivel nagy az utánvilágításuk. A hagyományos, keskeny sávú LED lényegesen gyorsabb. Nem, mintha az IrDA lenne az adatátviteli sebesség csúcsa, de valamire azért jó.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2015. 09. 24., cs – 20:57 )

A jövőben aztán éjjel felkapcsolódik a lámpa, asszony rám mordul:
- Aludj már...
- Nem én voltam, a hűtő beszélget a TV-vel.