Kérdőives kutatás a szoftverfejlesztési project -ekben dolgozók tudásárol, képességeiről, elvárásairól.

Offtopic

Sziasztok,

Szabados Kristóf vagyok, doktorandusz az ELTE -n.
Egy anonim kérdőíves kutatáshoz kérem a segítségeteket.

Azt mérem fel, hogy a szoftver fejlesztési projektekben dolgozók (fejlesztők, tesztelők, manager -ek, technical writer -ek, stb...) tudása/képességei/elvárásai között mekkora az átfedés.
Kicsit másképp megfogalmazva: mennyire lehetnek képesek megérteni egymást ezen területek képviselői.

Kérem segítsetek nekem a kérdőív kitöltésével: https://docs.google.com/forms/d/1wR76_3lriLYW2f-uwuvWKhjsAeaHEvpSArMFbN…
A kitöltése csak kb. 10 perc.
Az eredmények publikusan elérhetőek lesznek.

Előre is köszönöm a segítségeteket.
Kristóf

ui:
Erre találhatóak az eddig publikált kutatásaim, ha valaki ellenőrizni szeretné: https://www.researchgate.net/profile/Kristof_Szabados

  • 1345 megtekintés

( phaul | 2015. 03. 31., k – 19:11 )

Jesszus, ennyi csili vilin hangzo modern bullshit fogalmat... En csak azt nem ertem hogy az altalanos szoftver minoseg akkor hogy romlik evrol evre.. Egyebkent de, ertem...

Nem. Azt mondom, hogy a mernoki precizitas / igenyesseg hianyat nem potoljak a modern agilis camban scrum csodak.

Ha a kod egyetlen merteke a tobbe/kevesbe mukodik, ill sokszor hallok olyat is "mernokok" szajabol hogy tudjuk mi is hogy sz*r de gyorsan kellett, azt mindegy hogy managelik.

Plusz ha ezzel korulveve van aki megis torekszik valamifele minosegre, azt kifejezetten tudjak idegesiteni a modszertanok alapjan megtartott - de amugy ertelmetlen meetingek hegyei

És mondd, dolgoztál már úgy, hogy nem egyedül, hanem ketten, neaggyisten huszonketten kellett, hogy határidőre eredményt letegyetek az asztalra?
Ha igen, hogyan határoztátok meg, hogy a bennetek egyénileg meglévő igényesség milyen irányokban munkáljon, snóblival, vagy kő-papír-ollóval?

(Félreértés ne essék: szívesebben szánok 24 órát egy újabb nyelvre, mint 24 percet metodikára, de ez érzelem és nem ráció.)

100+ fejlesztos projecteken dolgozom. Amit mondani akartam az igazabol az, hogy ezek a metodikak nem jelentenek gyogyirt a projectre, ha az ganyolva van, es onmagukban nem is vedik ki a ganyolast.

>> Ha igen, hogyan határoztátok meg, hogy a bennetek egyénileg meglévő igényesség milyen irányokban munkáljon, snóblival, vagy kő-papír-ollóval?

Jah, van szituacio hogy egyes helyeken kompromisszumokat kotsz, ill hogy kulonbozo modulokban az erdekek ellentetesek pl amitol az egyik modul leegyszerusodik attol a masik lesz bonyolultabb... Ilyenkor kell a meeting, de a technikai problemarol, a metodika itt keveset segit

Ennél azért sokkal rosszabb a helyzet.
Ha egy csapatban dolgoznak sokan, akkor fontos feladat az ifjú titánokat megvédeni a külvilág felé: nem is dolgoznak szarul.
Aztán a későbbiekben az "öreg harcosok" átírják az ifjúság szuper kódjait.
Működőre.
Ez azért lenni method! ;)

Ez tipikus jelenség meg több évtized és több projekt, és projektenként 22 főnél (olykor 22 cégnél) is több szereplő részvételével megszerzett tapasztalat.

( lx | 2015. 03. 31., k – 21:25 )

(Beadás előtt átnézném a kérdések és opciók szövegét szemantikailag és szintaktikailag.)

( ekrisza | 2016. 09. 16., p – 09:30 )

Sziasztok,

Elerheto a kerdoiv eredmenyeit bemutato cikk.

Van benne 1-2 erdekesseg:
- ugy tunik, hogy a valaszadok a napi munka szemszogebol nezve meg a trial and error jellegu tanulast is hatekonyabbnak iteltek meg mint a formalis kepzest.
- a valaszadok ~70% -a nem hallott meg anti-pattern -ekrol, vagy csak nem erdekli oket a tema.
- egy valtoztatas elvegzese elott ~30% nezi meg, hogy mi is a konkret allapot amit modositani kellene.
- ha nem azt kapjak eredmenyket amit elvarnak ... a kitoltok ~50% nezi csak meg, hogy miert.
- az alltalunk felsoroltak kozull a legismertebb programozasi minta a singleton volt (~55% ismert) ... ehhez kepest a tesztelesi, menedzsment es szakiroi mintak kozott is vannak sokkal ismertebbek.
stb..

Koszonom a segitsegeteket.
Kristof