A szakdolgozatomat megírtam ...

Címkék

2 hét alatt
12% (44 szavazat)
2 hét - 1 hónap alatt
15% (57 szavazat)
1 - 2 hónap alatt
10% (36 szavazat)
2 - 3 hónap alatt
8% (29 szavazat)
3 - 4 hónap alatt
7% (26 szavazat)
4 - 5 hónap alatt
2% (7 szavazat)
5 - 6 hónap alatt
2% (8 szavazat)
több, mint fél év alatt
8% (30 szavazat)
több mint egy év alatt
5% (19 szavazat)
más írta helyettem, megvettem stb.
2% (6 szavazat)
nem írtam szakdolgozatot
26% (96 szavazat)
egyéb, leírom...
4% (14 szavazat)
Összes szavazat: 372

Hozzászólások

Ebbe csak az tartozik bele, hogy beklimpíroztam a számítógépbe, vagy a hozzátartozó (kutató v egyéb) munkát is beleszámoljuk?

Bizony. Emiatt bizonytalan a válasz. A témát egy TDK keretében már 2 évvel a védés előtt elkezdtem űzni. Maga a végleges diplomamunka írása 3-4 hónap volt, de sok olyan rész is belekerült, amit 2 évvel a védés előtt kutattam ki. De a 2 év alatt olyanokat is csináltam, ami nem került bele a diplomamunkába. Ezért "fél évnél több"-et gondolom jó válasznak, de ez csak becsült.

Attól függ, hogy honnan kezdem számolni.
Mert az ember többnyire olyan témát választ (ha komolyan veszi), amivel legalább érdeklődés szintjén már korábban is foglalkozott. Így tud saját forrásból építkezni.
Persze aki csak összeshmittelte annak elég lehet két hét is!

--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Én már majdnem egy éve elkezdtem írni, kb. 2-3 oldal hiányzik (Április közepén kell majd leadni). A szaktársaim 60-70% még el se kezdte írni...
Most akkor velem van a baj vagy velük? :D

Amikor én írtam még diplomamunka volt a neve, nem volt szövegszerkesztő,
és 2-3 évet kellett vele pepecselni, hogy legyenek adataid. Ha megírtad
kézzel elvitted egy profi gépírónőnek, aki begépelte indigóval 3-4
példányban, mert fénymásoló sem volt. A rajzokat műszaki rajzoló
készítette pauszra, átmásoolva a gázkromatográf regisztrátumát.
A grafikonokat és a táblázatokat is műszaki rajzoló készítette, mert
táblázat kezelő program sem volt. Aztán elvitted a könyvkötészetbe,
ott bekötötték, és, ha mindez megvolt leadhattad.

Egy példányt megtarthattál. Ezek még diplomák voltak.

> Sol omnibus lucet.

Érdekességként olvastam a hozzászólásod, mert nem tudtam hogyan működött ez régen. Nem mesélt még nekem senki a PC-k kora előtti diplomamunkák készítéséről.
A problémám az utolsó mondattal van, az érződik belőle, mintha a mai diplomák már semmit sem érnének.

"Ezek még diplomák voltak."

Hát biztos nem érnek annyit, mint az ugyanannyi idő alatt szerzett szakmai és fáradságos munkatapasztalat. Régen ez a mérleg idő szempontjából biztos még a diploma fele billent. Ezért nincs és nem is lesz nekem. Nem lennék tőle "okosabb". Amiket manapság hallok;
"Az egyetem jó buli, múltkor is az árokparton keltem fel, jaj de vizsgaidőszak szétmagolom a seggem, hogy aztán eligyAgyam!"
A mai egyetemisták 80%-a azt sem tudja mi a fene van, hogy miről szól amit tanul. Ha egy forrasztópákát kell megfogni, kiesik a kezéből, vagy ha esztergályozni, vagy leprogramozni egy partnerkezelő rendszert... Az egyetem már úgy érzem már leginkább csak státuszszimbólummá vált.

...de lehet, hogy csak én látom rosszul.
---
Útirány.hu

"Az egyetem jó buli, múltkor is az árokparton keltem fel, jaj de vizsgaidőszak szétmagolom a seggem, hogy aztán eligyAgyam!"

Én is sokat buliztam az egyetem alatt. Meg úgy vélem, a legtöbb volt egyetemista is, és nem csak mostanában, hanem évtizedekkel korábban is. Ha nem így lenne, akkor nem lennének híres (hírhedt) egyetemi klubok/pubok/kocsmák/késdobálók.

A munkatapasztalat valóban sokat ér, de ne felejtsd el, hogy sok téren a munkához szükséges ismereteket egyetemen/fősulin tanulod meg. Vannak olyan területek, amelyhez szükséges tudást autodidakta módon is el lehet sajátítani, míg vannak olyan területek, ahol a DIY-mozgalom nem sokat ér.

Ismerek nagyon lelkiismeretes és rendkívül értelmes embereket, óriási tudással fejezik be az adott egyetemet, főiskolát amit elkezdtek. Maximálisan felnézek rájuk és emelem kalapomat. Én arról a színvonalról beszélek, amit látok, és nem túloztam a 80%-kal. Az idézetem amit idéztél nem az az igényes szórakozás amiről beszéltél, hogy van, vagy régen is volt.

Bizony vannak területek, amit valóban meg kell tanulni, mert fizikai valója nincs vagy csak korlátozott. Vannak amiket nem űzhet hobbiból otthon az ember, vagy munka mellett. Ahhoz egyetem kell. Gratulálok bárkinek aki KOMOLY szakmát választ, elvégzi és meg is tanulja azt, majd sikerrel alkalmazza az életben a megtanultakat. Valljuk be kevés az ilyen.
Az én szakmám megenged bármit egyetem nélkül is...
---
Útirány.hu

A 80%-ot én is sokallom, legalábbis a kb. egy évtizeddel ezelőtti valósághoz képest. Elképzelhető, hogy szak/karfüggő is a hozzáállás. Három szakot végeztem el az egyetemen, így jó pár személyt ismertem (négy félévet tanítottam is, egy-két kivétellel mindenki rendesen megcsinálta a tárgyakat). Gimis osztálytársaim is nagy százalékban végeztek egyetemet/főiskolát, annak "ellenére", hogy milyen bulik voltak (nem részletezném, személyiségi jogok miatt ;) ). Sok szaktársam a doktori fokozatot is megszerezte (szerintem a két kezem kellene hozzá, ha meg akarnám számolni).

Ezen jópár ismeretségemre hivatkoznék, amikor azt állítom, hogy a 80% "komolytalanság" nagyon sok, nagyon nem reális. Nem lehet, hogy csak a te ismeretségi körödben ilyen az arány? :P

Nem tudom, régebben hogy volt, de amit írtál, elég durva általánosítás.

Rengeteget bulizom egyetem mellett, az általánosításnak ez a része akár igaz is lehet, de mellette készülök rendesen a vizsgáimra, heti ~30 órában dolgozom (igen, egyetem és bulizás mellett), plusz egy csomó iskolaidőn kívüli szakmai tevékenységet is csinálok. Sőt, még életem is van. :)

Más kérdés, hogy a forrasztópáka az én kezemből is kiesne. :D

Amikor ez volt, akkor tudás és bejutás nem igazán volt szinkronban.
Tudod voltak ilyen kizáró okok, hogy elsőáldozó nem volt az illető ezért már se kisdobos sem úttörő, így meg lett jelölve abban a rendszerben.

Mai napig ismerek olyan embert akik kitűnővel végezte az általánost mégis csak szakács lehetett, pedig évzárókon ő mondta az egész iskola előtt a verset.

Szóval ne gondoljuk azt, hogy uram-bátyám kommunizmusban elitképzés történt, mert kurvára nem, csak az elérhetősége volt elzárva a tömegek elől. Nem kellett annak a rendszernek sok értelmes ember, csak jó kommunista barátok.

"Amikor ez volt, akkor tudás és bejutás nem igazán volt szinkronban."
Ez (a rendszertől függetlenül!) csak egyre rosszabbodik. Kérdezz meg pár egyetemi oktatót! Amúgy elitképzés a kommunizmusban is létezett. Például a Fazekas-ban, az 1962-ben induló matematika tagozaton.
--
♙♘♗♖♕♔

Ha 20 pontot csináltál, akkor nem volt mese...

Én voltam elsőáldozó, bérmálkoztam, nem voltam kisztag, nem voltam
munkásparaszt és egyéb hátrányok is voltak: többek közt 7(!) pontot
vittem az gimiből. Szóbeli után odajött hozzám az egyik
felvételiztető azzal: magát fel akarjuk venni. Ja, a kémiatételt, amit
húztam, nem tudtam, azt mondja a prof: maga ennél többet tud, adok egy
másikat (azzal villogtam). És még számos nem szokványos dolog a
felvételin (levertem mindent az asztalról, összevitatkoztam egy
fogalomról az állatélettanossal meg ilyesmik). Ja, és se kutyája se
macskája nem voltam senkinek, nem voltam senkinek.

Szóval a '70-es évek vége felé azért már a politikai vonal annyira
nem játszott. Jöttek srácok egyszerű észjárással, nyilvánvaló
hátszéllel, de ők is jók voltak. A gyengék szépen lemorzsolódtak 1-2
év alatt, de az induló létszám kb 90 %-a diplomát kapott és azt
mondom: megérdemelte mind, egytől-egyig.

> Sol omnibus lucet.

Nagyapám még 48 előtt szerzett diplomát, ha jól emlékszem, jogit. Volt orosz hadifogoly. Dédapám evangélikus pap volt. Eredmény: édesanyámat nem vették fel első körben sehová, eredményeitől függetlenül. Második körben mehetett biosz-föci szakos tanárnak, de csak mert nem volt elég felvett. Ennyi.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Ilyen is volt, különösen a 70-as évekig. Ez azonban nem cáfolja azt az
állításomat, hogy a régi diplomák többet értek. Azt tudni kell, hogy
a kurrens szakokon minimum 3x-os, de voltak szakok (orvosi, jogi,
villmérnök, építészmérnök), amelyeken 10-20x-os túljelentkezés volt.
Ez is jelzi, hogy volt miből meríteni. Más szavakkal: a polcorrect
egyedek közül is a legjobbak kerültek be. Persze mindig volt néhány
M.P., Gy.F., akikről nem lehetett tudni mikor, kinél, vizsgáztak, nem
láttad őket előadáson, mégsem kaptak katalógust soha és a szakmai
gyakorlatokon is csak a képüket mutatták meg, aztán elhúztak
valahova. De az ilyenek száma elenyésző volt, az átlagszínvonalat nem
nagyon rongálták. (Ja a sörözésekről is hiányoztak, mert senki nem
akart egy asztalhoz ülni velük.)

üdv: med.

> Sol omnibus lucet.

Nem sok helyen van 10-20-szoros túljelentkezés. Sőt, számottevő túljelentkezés sincs nagyon sok helyen.

Már jó pár éve az érettségizők tetemes része bekerül valami egyetemre/főiskolára. A jelentkezők kb. 80%-a bekerül valahova (forrás). Tehát túlságosan nagy bemeneti szűrés nincs. Itt pedig: "Az érettségizők száma a 2007-es 124 443-ról 2011-re 141 286-ra nőtt."
2011-ben 140954 fő jelentkezett felsőoktatásba, amiből kb. 98 ezer főt fel is vettek. Ebben nyilván benne vannak a korábban érettségizettek is, illetve akik már esetleg második diplomát akarnak. De az, hogy a számok nagyjából egyenlőek, mutatja, amit írtam. Majdnem mindenki jelentkezik, majdnem mindenkit fel is vesznek valahova.

2011 után már csökkenés tapasztalható a felvettek számában, ami a minőséget illetően biztató jelnek tűnik (talán nagyobb a szűrés).

Szegeden TTK-n első félévben matematika praktikum néven matek felzárkóztatót tartanak (középsulis matek, egyenletek megoldása, logaritmus, stb.). Sokaknak nem szokott sikerülni, amennyire tudom. És ez nem az egyetem hibája, középsuliból jönnek így a diákok - kétszintű érettségi rendszer (legyen mindenkinek érettségije), kompetencia alapú oktatás.
A 2000-es évek első felében még ilyen nemigen volt, első-második félév kalkulus 1-2 (deriválás-integrálás). Ma meg középiskolai ismétlés.

Anno én első félévben totálisan a középiskolás matekból éltem, pedig elég erősen tolták a matekot (v.ö.: "deriválni az elefántot is meg lehet tanítani, de integrálni két ember tud az országban, az egyik Reiman tanár úr, a másikat szerénységem tiltja, hogy megemlítsem" - mondta ezt az előadónk, Csernyák prof.) Jó, annyit azért hozzá kell tenni, hogy nem "gyógymatekra" jártam, ennek eredménye volt a felvételin egy kedves kérdés, hogy "Maga megpofozta az osztályfőnökét, hogy ilyen kevés pontot hozott a középiskolából?" :-) Természetesen nem, csak az osztály legjobbjaihoz képes valahol az középmezőnyben foglaltam helyet, az meg nem igazán 60 hozott pontot jelent...

Az egyik a D-209, a másikat fogadjunk, hogy kitalálod. Hogy a
cimboráim-e azt is ki lehet sakkozni. Könnyítésként elárulom:
soha nem söröztem velük. (-::

> Sol omnibus lucet.

Ps.: A legjobb 5-6 % most is bekerül, persze, és ők biztos legalább
olyan jók, ha nem jobbak, mint mi voltunk/vagyunk. Az ő képzésükre is
kihat azonban a nivótlanság (az oktatás színvonala az átlaghoz igazodik)
és az egyetemista már csak olyan, ha nem hajtják, hát bulizik. Úgyhogy
a tehetséges gyerekek nem jönnek jól ki ebből a nagy egyenlősdiből
(== legyen mindenkinek diplomája).

Kijönnek a tehetséges gyerekek(?) is jól ebből, hiszen az egyetemen se hülyék oktatnak: az oktatók/kutatók sokszor le szoktak csapni arra, akiről azt gondolják, hogy lenne hozzá kedve/tehetsége/stb. A tárgyakat általában lazán megcsinálja és mellette marad még ideje "komolyabb" dolgokkal foglalkozni. Szegeden pl. matekon úgy csinálják (egy volt diákom mondta, aki doktorit csinál ott), hogy első félévben vannak gyakorlatok, ömlesztve, mindenki arra megy, amelyikre akar, és második félévben már úgy hirdetik meg, hogy "normál" csoport és "emelt" csoport. Aki jónak érzi magát, az megy az emelt csoportba, aki meg nem, az mneg választja a normált.
Szóval meg lehet ezt oldani, hogy a kecske is megmaradjon meg a káposzta is jóllakjon, csak akarás és szervezés kérdése.

Nekem az elso talalat - elegge el nem itelheto modon - a Wikipedia. De akarmelyik linkre is mesz, a szemelynevben mindenik megegyezik, szoval meg ha nem is ertesz egyet pl. a szittya.com velemenyevel, akkor is feloldhato a rovidites.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. 

Nekem is a wiki. Utána dunlop, utána szittya, utána kerekekről képek, stb... Miért ne gondolhatna mondjuk a D-209-es kereket megálmodó mérnökre?
Egyébként meg utálom ezt a célozgatást meg szájbarágást. Kifejezetten sunyi módszernek tartom.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Szerintem kb akkor írhattam, mint te, és már volt WizaWriter a C64-hez, sőt ha jól rémlik margarétakerekes Robotron elektromos írógép is, amit lehetett csatlakoztatni hozzá. És ha az ember jóban volt (no jó, nem hányta le) valamelyik kar titkárnőjével, akkor begépelhetted te magad is hétvégeken. Legalábbis az enyém - és egy vegyész haveromé - így készült, csak a kötéssel kellett a köröket futni. De hogy ez mennyi ideig tartott, azt a jó isten se tudja.

[Troll ON]
Ezek még diplomák voltak.

Schmitt Pál 1992-ben doktorált, közismert módszerrel. (Valószínűleg hozzád hasonlóan nélkülözte a számítástechnika vívmányait.)

Hogy hozod össze ezt a kettőt?
[Troll OFF]

Azt készséggel elismerem, hogy a "bezzeg az én időmben" korban színvonalasabb diplomamunkák és szakdolgozatok születtek. De ehhez hozzátartozik az is, hogy az oktatás színvonala is más volt.
Ha engem alacsonyabb színvonalon oktattak és átengedtek, ha megtanultam azt a keveset, akkor hadd ne én legyek a hülye, mert a léc alacsonyabb.

(Azt minden rossz szándék nélkül jelzem, hogy nem kell új sort beszúrni mindig, ha a szövegdobozban elérsz a jobb szélre, mert a hosszú sorok tördelése automatikus.)

A szöveg megírása és az ábrák legyártása kb. 3 hét volt, a tényleges munka mögötte 2 félév.

+1 valahogy pont így ment nekem is (na jó, az előtte lévő félévnek csak az utolsó hónapjából pár talált nap)

De emlékszem, hogy másfél hónappal a határidő előtt milyen lelkiismeret furdalásom volt, hogy átmentem haveromékhoz Heroes 3-azni multiban, ahelyett hogy a szakdogámat írtam volna (akkor a plain text része el se volt kezdve). De természetesen meglett időre, feleslegesen idegesítettem magam rajta.

Hú de jó hogy már csak dolgozni kell, itt nagyon ritkán fordul elő, hogy vasárnap este nem tudom hogy hogy fogok valamit hétfőn befejezni, és akkor is sokkal kevésbé idegesítő, mint egy egyetemi határidő/vizsga miatt izgulni már szombat délután 6-kor több nappal előtte, hogy nem készültem eleget, meg jó tételt kapok-e, vagy kifogom az apokalipszis tételt (ami olyan doglok beseggeléséről szólt, amit az életben nem fogok soha használni) és UV, stb. Soha többet egyetem hálistennek, végre csak dolgozni kell!

(*) egyéb, leírom...

Nem írtam, de az OKJ-s szakképesítőn szakdolgozat volt a vizsgafeladat(program és dokumentáció) elkészítésének neve, ami ~6 hónap alatt lett meg. Azért tartott ilyen sokáig, mert így rá lehetett fogni, miért is kártyázik a hálón keresztül egyfolytában egymással a második padsor. Teszteltünk :D

Persze a dokumentáció készítését az utolsó órákon tanultuk és azt is beleszámítottam :)

Hetekig hisztiztem, hogy neki kellene allni, majd 2 nap alatt.
Mind a kettot.
Igenyesre.
5-osre.

Kb. 0 alvassal.

Szerk.: ertelemszeruen a hozza tartozo szoftvert elotte hetekig/honapokig csiszoltam, szoval nem volt nagy munka kicsit irodalmazni majd leirni, mivel is foglalkoztam az elmult idoszakban (irodalmazas, tervezes, fejlesztes, teszteles, meres)

Az elsőt fél év alatt, nyugodtan, a másodikat 2-3 hét alatt hánya-veti módon. Az első ötös, a második 4-es lett.

A gyógyped asszisztens (okj) szakdoga pár hét alatt megvolt, persze előtte több hét anyaggyűjtés (vagy inkább gondolkodás, hogy a semmit mondó intézeti feljegyzések közt van-e bármi használható) és fél év megfigyelés, tesztek kitöltése a gyerekkel.

A számtech programozó (okj) szakdoga 2-3 hónap alatt megvolt. Kicsit nehezebb területet választottam, nem gui kattintgatós adatbázis kezelést, hanem akkor még dos alatt grafikus, egeres, egyedivé konfigolható játékot. A régi szép idők.

A gazdinfó (okj) szakdoga kissé összecsapott volt, tölteléknek némi program használati útmutató beledolgozva. Ez a képzés annyira nem érdekelt, de állítólag jól ment. Pár hónappal korábban is kellett befejeznem a szakdogát, mert osztv-re vittem. Van egy varázsa annak, ha a képzés vége előtt hetekkel már megvan az igazolás a bizonyítványról :D

Prog mat szakon már több mint 5 éve elkezdtem egy témát, de mindig volt valami érdekesebb vagy bolondabb dolog... már túlhaladott rajta a technológia. Ebből már nem lesz szakdoga, ahogy diploma sem ebben a formában. Esetleg majd, ha idő és pénz milliomos leszek.

Nem emlékszem :-)

Pár hónap volt, gondolom fél évnél kevesebb. De hogy 1,5 vagy 5,5, arra már fene se emlékszik.

Maga a tényleges beírás az elsőnél kicsit több, mint két hét volt, köszönhetően a msword khm... furcsaságainak. A másodiknál ilyenekre már készültem, az ment röptében, pár nap alatt begépeltem. A harmadikat ebből okulva LaTeX-ben írtam, az két nap alatt faszányosan megvolt. Ha az adatgyűjtést is beleértjük, az úgy 25 év volt. Saccra.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

A szakdolgozat szövegét kb 2 hét alatt megírtam. A beadott programmal elbütyköltem legalább 2 évig.