control your own data (prism break, etc)

nyilván magát a listát szinte mindenki ismeri itt, de ha mégsem: https://prism-break.org/en/

nem is konkrétan erről akarok írni most blogbejegyzést, de akkor így bevezetésnek. akad egy rakás olyan ember, akik már időtlen idők óta szajkózzák, hogy az internet baromi veszélyes is lehet (ugye a cypherpunk movementből került ki az a Julian Assange is) de mégis az átlagember bolondnak nézi őket addig, amíg ki nem derülnek olyan dolgok, amiken igazából baromira meg sem kellene lepődni.

ilyenkor kicsit fellobbannak az indulatok, forognak a virtuális tollak és temérdek cikk születik a témáról, aztán szépen leül az egész és szép lassan a téma visszavándorol azokba a berkekbe, amik eleve foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. gondolok itt a technikai portálokra és a tinfoil-hat jellegű helyekre is. azoknak, akiket eleve érdekelnek a szoftverek által nyújtott vagy korlátozott szabadság, vagy a saját privacyjük védelme, nem kell általában bemutatni azokat az általában decentralizációt és titkosítást támogató szoftvereket, amelyekkel az efféle dolgok jelentősen megnehezíthetőek lennének.

amire fel akarom hívni a figyelmet az az, hogy az átlagembernek vagy hatalmas botrányra, vagy őt érdeklő dolgokra van szüksége ahhoz, hogy felfigyeljen ezekre a lehetőségekre. a nagy botrányok (pl. wikileaks doksik) nagy löketet tudnak adni, de ezek általában elülnek hamar, a problémák pedig amik köré a fent említett szoftverek is szerveződnek szinte egy idősek az internettel.

nemrég megtalált néhány régebbi ismerősöm, és szinte első kérdésük volt, hogy van-e facebookom. nem, nincs. de a kedvükért regisztráltam újra, és tulajdonképpen szembesültem azzal, aminek kicsit egyértelműnek is kellene lennie, hogy mire is használja az átlagember pl. a facebookot. a főzéstől az új albumokról való beszélgetésekig mindenféle van, mert az emberek beszélnek a hétköznapjaikról és ezt megosztják egymással. ehhez képest pl. diasporán a legtöbb ember akiket találok azokról a toolokról beszél amiket gyártott a diasporához, vagy naphosszat ecseteli mennyire szabad is, hogy nem facebookon lóg. ezen kívül tele van elhagyatott profilokkal olyan emberektől, akik írtak valamit a #newhere tag-gel, majd soha többé nem léptek vissza az adott podra.

magamon is észrevettem ott ezt a fajta passzivitást, pedig nem arról kellene szólnia a dolognak, hogy semmit sem osztunk meg, hanem hogy csak azok kezébe jut el az információ akikhez mi akarjuk, hogy eljusson, és senki máshoz nem. ne féljünk beszélni róluk és megosztani azokat a dolgokat amik érdekelnek, főleg ha nincsenek még ismerőseink az adott site-on. az átlagember nem fog azért csatlakozni ezekhez, hogy olyan technikai részleteket olvasson másoktól amiket meg sem ért.

sokan elfelejtik az átlagember szemszögéből nézni a technikai dolgokat, pedig a userek ők lennének, ők (is) a célcsoport. azért emeltem ki a diasporát, mert mára központi tényező a social networking, hírportálok zárnak be miattuk, mivel az információcsere nagy része ezeken a siteokon zajlik.

edit:
elfelejtettem megemlíteni, ez itt a reklám helye, van már magyarországi pod is. https://huspora.hu/

edit2:
visszaolvasva kicsit félreérthető amit írtam. pont arra célzok, hogy a diasporás és irl példákon azt látom, hogy ugyan érdekli az átlaglembert is a téma, de mégsem emiatt választ szolgáltatást elsősorban, hanem kényelmi funkciók alapján. ebben pedig benne van, hogy megtalálja az érdeklődési körébe vágó dolgokat, nem csak a "freedom-fighterek geekségeit".

Hozzászólások

Nem is az a legbosszantóbb, ha trackelnek, hanem ha szarul. Nemrég igénybe vettem egy online szolgáltatást. Annak rendje-módja szerint rágugliztam mindenféle aspektusból, 2-3 alkalommal is, mielőtt beleöltem a pénzt. Úgy döntöttem, hogy megéri. Eddig oké. Viszont az elkövetkező 1-2 hónapban akármerre tévedtem a neten, csak ennek a szolgáltatásnak a reklámját láttam mindenhol (Youtube, Gmail, tetszőleges portálok), pedig akkor már előfizettem rá. Rendkívül idegesítő volt.

http://snowdenandthefuture.info/

Eben Moglennek van egy érdekes előadás-sorozata a fenti linken. A négy órás hossz és az előadó nem túl gördülékeny stílusa miatt sajnos pont azok nézik végig, akiket már eleve nagyon érdekel a téma.

http://www.youtube.com/watch?v=m3NJ-Ow2Lvg

Itt Bruce Schneier a google-nál. Ezek azok az előadások, amiket laikusoknak is le lehetne fordítani. Aki az ethernet csatlakozóba rejtett kémcsipre nem izgul fel, annak a fenti videókban található gondolatok talán tisztába teszik miről szól a privacy.