raspbmc - XBMC disztró Raspberry Pi-re

Linux

A raspbmc egy Debian-ra épülő mini Linux disztribúció, amely XBMC segítségével médiaközpontot varázsol a hihetetlenül népszerű Raspberry Pi-ből. A fejlesztője a 19 éves, londoni Sam Nazarko, aki a Crystalbuntu disztribúcióról már ismerős lehet. A Crystalbuntu lehetővé teszi Ubuntu + XBMC futtatását az első generációs Apple TV hardvereken.

A raspbmc Linuxot nem ismerő, laikus felhasználó által is könnyen telepíthető akár Windows, akár OS X alól néhány kattintással. A visszajelzések alapján hasznos terjesztésnek látszik.

További infók a projekt honlapján.

( sabe v | 2013. 02. 12., k – 20:26 )

Openelec elérhető. berrybootból pár kattintás, én ezt használom...

( ezqgtouvszfgc | 2013. 02. 12., k – 20:39 )

Raspberry Pi has a much more fundamental flaw, which directly conflicts with its original goal: it is a black box tightly sealed with patents and protected by corporations. It isn’t even remotely an open platform.

An image for the Raspberry Pi is not being offered by the [Fedora] project because proper hardware support is dependent on software that, according the the Fedora criteria, is considered non-free and therefore cannot be included in the distribution.

az egész raspberry egy agyonmarketingolt átverés

It’s even worse on Raspberry Pi. The Pi has a OpenGL-capable graphics processing unit, which by some strange coincidence is a required and vital component of the SoC. The whole system cannot function without the GPU as it’s the first component to boot and controls some vital peripherals, and the GPU can only work with a closed-source firmware. Little is known about the architecture of GPU, and as Broadcom has no intent of releasing any further documentation, writing an open-source replacement isn’t a realistic option.

Nem igazan ertem ez miert akkora gond. Az MPEG2 es a VC1 license koteles, nem adjak a cucchoz, kulon vehetsz nem is tul dragan. Nem kotelezo hasznalni. Ami a celja volt a projektnek, arra video dekodolas nelkul is megfelel: szegeny gyerek PC-je.

Valoban, a GPU elegge zart. De fogjuk fel ugy mint a PC-t meg a BIOS-t (kicsit persze santit, mert ha megvan a specifikacio csinalhatsz open BIOS-t). Szerintem eleg sokan hasznalnak gyari BIOS-szal PC amin Linux fut, es nem sirnak erte.

A periferiakat szerintem elegge szabadon tudod hasznalni, a kernel ami fut rajta nyilt, komlpett Linux disztribuciok vannak hozza keszen, nagy felhaszaloi bazis, stb.

Nekem egy be van allitva 'szervernek', Raspbian-nal (tvheadend, XMPP jelenleg) egy masikon meg epp a Raspbmc fut, mediacenterkent (nem mondom, hogy sosem volt vele gond), mellette egy butaTV. Van meg 3 tartalek a szekrenyben, mar korvonalazodik mire fogom hasznalni.

Nem tudom, aki ebbe a temaba irogatnak, tulajdonolnak-e RPi-t. Szerintem ennyi penzert ez teljesen jo. A hibaival egyutt is.

/sza2

( manfreed (nem ellenőrzött) | 2013. 02. 12., k – 22:45 )

Használtam egy darabig. Nem türelmetlen embereknek való, mert az animációk meg a lejátszás ugyan gyorsak, de elég sokat kell várni pl egy fájllista betöltésére, vagy seekelés közben (5-10 másodperceket).

sftpn keresztül a nagyobb 1080p videók néha beakadtak :) :) :)

( webmotion v | 2013. 02. 12., k – 23:51 )

OpenELEC alatt valamiért bajom volt a Transmission stabilitásával, Raspbmc alatt meg két hete hiba nélkül megy minden. Plusz nem bánom, egy apt-getnyire van a teljes Rasbpian repo :) amíg nem lesz szívás nélkül telepíthető XBMC csomag Arch Linux ARM alá, igencsak marad fent a Raspbmc.
__
http://fodi.be

( azbest | 2013. 02. 13., sze – 17:07 )

Szerintem elsősorban az az előnye a raspbmc-nek az openelec-cel szemben, hogy komplett rendszer van mögötte. Az openelec squashfs-ről fut és némileg problémásabb saját igények szerint bővíteni a rajta futó szoftverek számát. A raspbmc mögött ott a raspbian repó, könnyebb kísérletezni rajta. Úgy általában az xbmc mostani buildjei mindkét rendszeren problémáznak élő tv adás (dvb-t) lejátszásával (rossz sd képarány, nem megy a hd adás lejátszása), szóval ezen a téren nincs köztük lényeges különbség. Ha ezt megfixálnák az xbmc-ben, akkor már egészen jó set-top-box lehetne. Na meg biztos van benne még memory leak is, mert feleszi a szabad memóriát próbálgatás közben.

(Hardveres oldalról külön nehezítés, hogy az 512MB-os pi-k hajlamosabbak szétcseszni a fájlrendszert az sd kártyán... a 256-ossal nem szívtam annyit fél év alatt, mint az 512-essel első héten)

Valaki komolyan nekifeküdt a hardveresen gyorsított X-nek is, már van valami összegányolós próba változat is (nem tudom miért nem kész imaget tesz ki)... sokkal többre jutott egyedül, mint az alapítvány által ezért fizetett programozó. Összességében még rengeteg bug van mindenhol, amit ha megoldanak, utána egészen jó kis multimédia rendszerek építhetők rá... javult már sokat, de még mindig nem teljesen az igazi.