Linux vagy GNU/Linux?

 ( trey | 2003. április 26., szombat - 22:15 )
Linux
15% (72 szavazat)
GNU/Linux
58% (269 szavazat)
Kit érdekel? Tökmindegy.
27% (126 szavazat)
Összes szavazat: 467

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Ez szerintem nem is kerdeses :) GNU/Linux !!

Én úgy érzem, két különböző szempont alapján tudok belegondolni abba, hogy melyik is a nekem jobban tetsző név.

Az egyik szempont a korrektség, precizitás. Valóban a Linux szigorú értelemben a kernelt jelenti, és semmi többet. A GNU projekt készíti az alap alkalmazások jelentős részét, de pusztán a GNU szoftverei baromi messze állnak attól, hogy egy kernellel (legyen az akár Linux, akár Hurd) együttvéve egy működő, felhasználó által elvárt funkcionalitásokat nyújtson. Az egy dolog, hogy nem lenne mondjuk grafikus felületed, de valószínűleg még egy szöveges rendszert sem nagyon tudnál összerakni, mert például az util-linux (mount és sok egyéb parancs), a procps, a SysVinit, a shadow, a Linux-PAM stb. _nem_ GNU szoftverek. Ezek nélkül pedig mihez kezdesz? Tehát a GNU/Linux elnevezés éppannyira pontatlan, mint a Linux. A helyes név valami olyasmi lehetne, hogy Linux-PAM/GNU/shadow/XFree.org/KovácsBéla/Linux/akiazutillinuxcsomagotkarbantartja/ésmégsokanmások.

Látni kell azonban, hogy az életben számtalan dolgot tévesen, nem arról neveztek el, amiről kellene, és történelmileg ráragadt egy hibás, levakarhatatlan név. Gondoljatok bele, honnan származik az autó szavunk, honnan származik a bootolás kifejezés stb. Mindegyik egy hatalmas tévedés eredménye, de megszoktuk és használjuk. Akár a Linux, akár a GNU/Linux kifejezést használjuk, az egy tévedés, vagy legalábbis pontatlanság eredményeképpen egy precízen egyébként sem igazán megnevezhető szoftvergyűjteményre hagyomány útján ráragadt név lesz.

A sztori másik oldala viszont a marketing, az eladhatóság, a népszerűsítés. A Linux név véleményem szerint egy fantasztikusan jól sikerült név, tökéletesen alkalmas arra, hogy eladd, hogy beszélj róla a haveroknak, hogy büszke lehess arra, hogy Linuxot használsz stb. A misztikus, többnyire hárombetűs rövidítéseket tartalmazó nevek nem ilyenek. Sem a BSD (ilyenolyanBSD), sem a GNU/Linux, sem semmilyen ehhez hasonló név nem jó erre a célra. Iszonyú hülyén hangzik, ha elkezdesz dicsekedni azzal, hogy te bizony GNU/Linuxot használsz, aki meg először hall ilyenről, azt messzire elriasztja a számára idegen, túlzottan szakkifejezésnek tűnő és ezáltal visszataszító GNU szó, meg az, hogy miért is van két részből összerakva a neve, miért pont per jellel, stb. Vagy mondjuk képzeljetek el egy hosszabb értekezést, ahol oldalanként több ízben meg kell említeni a nevét annak, amiről beszélsz. Ha a Linux szót használod oldalanként sokszor, az egyáltalán nem idegesítő. A GNU/Linux szerintem már a harmadik-negyedik alkalommal erőltetettnek, nehézkesnek tűnne.

Hát ez az, ami miatt szerintem az egyaránt pontatlan Linux és GNU/Linux nevek közül a Linux használatát kellene preferálni és terjeszteni. A Linuxtól idegenkedő, vagy arról akár még nem is hallott embereket ezzel a névvel meg lehet fogni, a GNU/Linux névvel nem.

Ilyet ugyan nem tudok mondani, de sokkal könnyebben el tudok képzelni, mint egy olyat, amiben pusztán a Linux kernel és GNU cuccok vannak, semmi más.

Fogj egy uclibc-t vagy dietlibc-t, coreutils helyett busybox, gcc helyett tinycc vagy hasonló, bash helyett zsh vagy amit akarsz, esetleg néhány napot programozással töltesz a lyukak bepótlására, de nem látom reménytelennek GNU-mentes módon felépíteni egy használható rendszert. Sőt, a minimál (egyfloppys) rendszerek között simán lehet, hogy van is ilyen...

Szerintem - már ha egyáltalán meg kell fogni valakit (sztem csináljon mindenki azt, amit akar) - nem a névvel kell megfogni senkit. Próbálja ki, aztán ha tetszik, használja, de ne amiatt, hogy jó a nevével villogni.

A GNU-mentes rendszer építése tényleg csak egy elvi síkú eszmefuttatás volt, a gyakorlatban nyilván senki nem állna neki szándékosan kihagyni egy adott projekt szoftvereit. Tehát nyilvánvaló, hogy minden Linux, BSD, de talán már az is igaz, hogy minden Unix rendszerben vannak GNU elemek.

Nem mondom azt, hogy ne lenne jogos a GNU szót berakni a névbe, ugyanakkor ettől még nem érzem semmivel sem jogosabbnak a GNU szót berakni, míg a többszáz vagy akár többezer hasonló projekt vagy szerző nevét berakni. Nem érzem, hogy a GNU miért lenne ennyire sokkal fontosabb minden másnál. A GNU is csak egy a sokezer alkotóelemből, melyek mind egyaránt fontosak. Miért pont ezt kellene berakni a nevébe? Miért nem XFree86/Linux vagy GNU/XFree86/Linux például? Ez az, amire kíváncsi lennék: hogy miért érzik nagyon úgy sokan, hogy a GNU ennyire sokkal de sokkal fontosabb lenne a többi alkotóelemnél. Hiszen a fenti eszmefuttatás alapján (te is inkább megerősítettél, mintsem megcáfoltál) valószínűnek tűnik, hogy a GNU termékeit hellyel-közzel ki lehetne váltani másokkal. Az XFree-re például szerintem kevésbé van alternatíva. És persze az XFree itt most csak egy véletlenszerűen kiragadott példa volt, több más példát is hozhattam volna helyette.

Szóval igen, a GNU-t jogos szerepeltetni a névben, de többszáz vagy többezer egyéb dolgot is pont ugyanilyen jogos lenne. Azok mellett vajon miért nem áll ki senki, aki a GNU mellett viszont kiáll???

Nagyon aranyosak vagytok, de egy fontos dologról megfeledkeztetek. A scriptnyelveken kívül, minden de minden program közvetlenül a GNU libc-t használja. A szkriptnyelvek meg természetesen közvetve (perl, *sh, python, ...) Szóval, ha kivonnád a GNU kódot a ''Linux''-ból, akkor még a kerneled se biztos, hogy lefordulna, nemhogy az X, a PAM, izé a ?shadow? alatt mit értettél? azis valami core util???

Szóval, ha a C könyvtárak bármiféle alapvetést jelentenek :-), akkor bizony nagyon erõsen GNU alapú minden most és ''mindörökké'' kiadott, kiadandó ''Linux'' disztribúció.

Zsiráf

Sőtt a GNU-nak van HURD-ja is...
Csak a Linux előbb jött...
De a GNU elemekkel nem csak a Linux az egyetlen...
És ha utalni akarsz rá, hogy a GNU screen, vagy gcc, vagy libc, vagy akármi GNU util épp milyen rendszeren van, mellékesen oda lehet biggyeszteni a Linuxot...
De én meg ezen a nagy Linuxfanságon tudok röhögni, ha már itt tartunk!

Azt azért megnézem, milyen cc fordítja még le a kernelt, amikor a R6 egcs-e nem volt képes egy időben lefordítani...
Azt hiszem elég GNU c függő lett annak is a fordíthatósága.

Az X-re meg alternatívák: framebuffer, vagy mezei konzol:
Sokan nem használnak grafikus felületet, mert minek, minden eszköz amit használni akar megvan anélkül is.
Van SVGAlibes és FB-s dvi, ps, stb. néző, van mp3 lejátszó, van filmnéző (mplayer:-) ), meg egy csomó minden, amire ember gépet használ...
A wysiwyg szerű hülyeségek, mint az OOo meg hasonlók az egyetlenek amik igényelnek grafikus felületet... Bár ha van egy svgalibes vnc kliens :-)

Amit meg az init-ről, és egyebekről írtál: Azok meg a kernelhez kapcsolódó eszközök, amelyeket a kernellel együtt fejlesztenek. Pl. ha új kernelt ferdítesz, akkor nyilvánvalóan fordítasz magadnak iptables-ből is frissett mellé, sít.

Azt meg sose szerettem, hogy a Linuxot marketingeszköznek használjuk... Bár két különböző szempontunk van, mert te komersz terméket szeretnél belőle (UHU) csinálni.
Én meg szeretném, ha azok munkája is elismerésre kerülne, akik nem épp csak a kernelt fejlesztik, hanem az összes többit, ami még mindig jóval több...

Hmmmm. Azt hiszem, vissza kell lépnünk egyet, és felvetni egy alap kérdést, amire az egész Linux vs. GNU/Linux kérdéskör épül.

Mitől lesz egy projekt GNU projekt? Pusztán attól, hogy GPL vagy LGPL licencet választ a szerző, vagy attól, hogy a "tűz" körül forog, hivatalosan FSF által koordinált módon fejleszt valamit?

Szóval a NoNaMe JoE által írt, vagy mondjuk az általam írt GPL licencű szoftver (melynek szerzői/tulajdon/nemtudommilyen jogáról a GPL ajánlása ellenére én nem mondok le az FSF javára) rögtön GNU szoftver lesz? Én úgy érzem, hogy nem. Ha igen, akkor persze már jogos a GNU általad írt kb. 2/3-os aránya, és ez már érthetővé teszi a GNU/Linux nevet. Csakhogy mondom, én másképp képzel(t)em el a GNU jelentését.

A GNU libc csak egy lehetséges libc, kapásból tudok három másikat is mondani: a hagyományos "5-ös" libc (merthogy ugye a GNU cuccok és a Linux fejlődéséhez képest meglehetősen későn, asszem 1997 végén jelent meg az első használható változat a GNU libc-ből), dietlibc, uclibc. Ki lehet cserélni. Nem tudom, mennyi munka működésre bírni ezekkel egy alap rendszert, de biztos nem lehetetlen, biztosan több egy floppys disztrib is ezt csinálja.

A dolog szigorúan szakmai részéről pedig annyit, hogy a kernel lefordításához csak arra van szükséged, hogy a make, gcc stb. progik futni tudjanak, totál mindegy, milyen libc-vel, hiszen a kernel nem linkeli magát a libc-hez.

A Novel-ben sem az NLM-jei, sem a server.exe, sem semilyen egyéb komponense nem épül GNU programra, libraryra, ill. vsz. nem csak gcc-vel fordul.
A Sun Solaris-sal kapsz SUN fele C library-t a maga jó kis bugos RPC implementációjával, de az még nem a gcc, kapsz vele kompájlert, ami szintén nem a gcc, stb. És ezekkel működik, tehát semilyen módon nem vagy kötve a gnu C fordítóhoz, vagy libhez a sun-on, ugyanez igaz az AIX-ra és Irix-re is...
A Free/Net/OpenBSD-nél már elgondolkodtató valóban a helyzet, illetve a GNU/ prefix létjogosultsága, de azokról inkább nem nyilatkozom, mert annyira nem ismerem azokat a rendszereket.
Az Apple-t megint passzolom... És az ugyanaz voltam helyett legalább valami nick-et bevállalhatnál magadra...

Init, mint kernelközeli cucc... na neee... Persze, a modutils, iptables, mount stb. azok kernelközeliek, de ezek egy disztrib nem-GNU cuccainak igen kis részét teszik ki, a nem-GNU dolgok legnagyobb része is egyszerű, kerneltől távoli felhasználói program.

A Linuxot én nem marketing_eszköznek_ tekintem, hiszen a Linux önmagát "menedzseli", így az eszköz szót nem tartom jogosnak. Eszközről akkor beszélhetnénk, ha másvalamit akarna népszerűsíteni.

Kérdés persze, hogy a Linuxot a hozzáértők rendszerének szeretnénk látni, vagy egy mindenki által örömmel használt rendszernek. Ezen a kérdésen sokminden múlhat a továbbiakban. Én nagyon sokáig a hozzáértők rendszerének akartam látni a Linuxot, de a grafikus cuccok rohamos fejlődése és egyéb események hatására megváltozott a véleményem, most már azt szeretném látni a Linuxban, hogy mindenki jól tudja használni. És sajnos ha ezt szeretnéd, akkor a "barátságos" név is fontos. Ha ezt nem szeretnéd, akkor nem. Ilyen egyszerű :-))

Valószínűleg igazad van abban, gcc nélkül aligha tudnál kernelt fordítani. Meg egyébként is hülyeség volna a GNU termékeit nem használni.

Én is elismerem és nagyon sokra értékelem a GNU csapat teljesítményét, de ugyanígy elismerem és nagyon sokra értékelem számtalan GNU-független fejlesztés eredményét is, melyek mind-mind megtalálhatók egy átlagos disztribben. Ezért van az, hogy ha te azt mondod, GNU/Linux, akkor én azt mondom, GNU/XFree86/Samba/BramMoolenaar/Ximian/TrollTech/satöbbi/Linux.

És ettől az egésztől szerintem független sztori az, hogy valóban azon dolgozom, hogy minél több, nem túlzottan hozzáértő ember is minél jobban összeállított rendszert kapjon a kezébe, vigyázva arra, hogy a kommersz jelző azért ne igazán legyen helytálló. :-)

Hé fiatal barátom!

A dietlibc-n nem fordul le minden a kernelbõl, mert még eléggé az elején tartanak... Az uClibc pedig embedded rendszerekhez kínálja magát... :-)
Az 5-ös libc, már megbocsásssss, de szintén GNU... Hmm, csak az akkor még statikus volt, s utána váltottak számozást (nem, nem elmaradott volt, hanem statikus. ja, abban az idõben még nem voltak nagyon menõk a dinamikus könyvtárak, meg akkor még lasabban forgott a fejlesztés kereke :-) ), szóval, a gnulibc2.xx = libc6.
Kicserélni? Hmm.. és akkor mi lessz a multithread-es progikkal??? Manapság eléggé elterjedtek... :-) Miért ne csinálnák ezt a floppy-s disztribek?? De ki beszélt itt arról?? Nem értem... :-(

A kernellel kapcsolatban: ... Hmm, két dolog...
Az elsõ, és itt azért visszatekintek az elõzõekre is:
- minden bizonnyal lehet a GNU libc nélkül is összeütni 'Linux' disztribeket (talán, sok-sok-sok-sok izzadsággal). De nem hiszem, hogy lenne az az ön és közveszélyes õrült, aki ezt komolyan sportszerûen ûzné :-). A kérdés pedig mint tudjuk (kimondva kimondatlanul) a manapság futó, látható-érzékelhetõ 'Linux' disztribekrõl szól. Ezek pedig mind kivétel nélkül a GNU libc-jét használják.
A második:
- természetesen elvileg igazad van... :-) a kernelhez elvileg nem kell(ene) a c-könyvtár, fõleg nem a glibc, de azért a forrásban kb. 380 helyen szerepel a 'printf(' token, aminek ha a fele comment-ben van, a maradék fele meg csak a config-hoz kell, akkor is nagy küzdelmet adna kigyomlálgatni... Meg azután a source-ban még 20-szor szerepel a 'This file is part of the GNU C Library.' szöveg, (persze ez utóbbi kissé cseles, mert ezek nagyrésze a math-emu-ban van :-))) De OTT van!!!), s az is a kernel.

Az, hogy mikor jelent meg az elsõ használható változat a GNU C Library-bõl, az hmm.. legalábbis nézõpont kérdése. Stallmannék szerint, már 1990-ben csak a kernel hiányzott a nagyjából teljes GNU-ból :-), de 1992 körül már futott a GNU a 'Linux' kernellell (tehát akkor már *eléggé* használható volt a glibc :-)). 1997 körül, a LessTif éri el azt a szintet, hogy a legtöbb Motif program lefordul vele :-), 1996 körül már nagyon nyomul a Qt-s KDE, így 1997-ben indul a GNOME, szóval akkor már jócskán használható volt a GNU libc....

Tehát visszatérve az alapvetõ kérdésre, a jelenlegi kicsi és nagy ''Linux'' disztribúciók *MIND* a GNU libc-n alapulnak. Mutass egy olyan disztribet, amelyen megy pl. a KDE (most direkte egy nem GNU progit mondtam), és nem a GNU C Library van alatta, vagy akár opcionálisan választható valami más ;-) . Szóval, ha a jelenlegi ''Linux'' rendszerekbõl kivonnánk a GNU-t, nem sokan gondolkoznának, hogy maradjon-e a WinFo$ a gépükön... :-( Talán még a kernel sem fordulna le ... (csak azért is :-) )

Zsiráf

Már kedves egmontom, szerinted mihez van közel az init??? Persze, ez nem a kernelt piszkálja, hanem ezt 'piszkálja' a kernel... Hehehe :-) No, persze, pl. a debian-os Linux System V init nem GNU project, de talán ez az egyik legkisebb (habár igen fontos) része egy disztribúciónak... Dehát ez sem megy a GNU libc nélkül...

A GNU csapatnak nem csak az a teljesítménye, hogy megírta mondjuk 50%-át a ma futó programoknak (és 95%-át a core programoknak), hanem az, hogy a GNU nélkül sem a Linux, sem semmi más szabad kellõképpen ütõképes OS nem nagyon létezne. RMS és a mozgalma, alapítványa (FSF) nélkül elég nehéz lenne elképzelni, hogy bárkik is ingyé osztogassanak oprendszereket, forráskóddal, meg azzal a szöveggel, hogy azt csinálhatsz vele amit akarsz...
Szóval szerintem az az FSF nagy érdeme, hogy megálmodta, megvalósította, és bebizonyította azt, hogy a nem direkt-pénzért írt szoftverek el tudják tartani a proramozókat, ráadásul jók, sõt jobbak, mint a 'pénzes' társaik... Node ez egy hosszabb történet :-)

Zsiráf

Azért ha már igy kikezdtétek az init-et...
Ugye elmondhatjuk, ha már a Debian rendszeresen beleteszi a GNU/ prefixet, hogy aki Debian Developer, ő GNU cuccot fejleszt. Egyszerűbben fogalmazva a Debian fejlesztők szoftverei GNU szoftverek. Az linuxos sysvinit-et pedig Miquel van Smoorenburg írta.
Javaslom egy debianon a /usr/share/doc/sysvinit/copyright fájlt elolvasni...
Elég sokat fejlesztettek rajta a GNU OS-t fejlesztő emberek.
(Mert ugye a Debian GNU/ nem csak Linux postfix-el létezik már :-) )

Ezek mellett még azt hozzátenném, hogy nem a disztró nevén vitatkozunk most, hanem az OS nevén. Hogy a kérdést jól meg tudjuk itélni, próbálom minél több irányból megvilágítani a dolgot:
Az OS per def, ahogy még én tanultam kb. az alábbi komponensektől lesz egy OS:
- Van olyan része, ami a hardverhez, fájlrendszerhez, memóriához, stb.-hez való hozzáférést szabályozza, valamint a programok futtatását ütemezi. A (GNU/)Linux esetén ugye ez a kernel, M$ esetén ugye az io.sys, meg hasonlók, HURD esetén pedig már ez szét is van bontva a mikrokernelre, és a szerverekre...
- Valamint tartalmazza az alapvető fájlkezelési, archiválási, stb. parancsokat: Ez ugyebár (GNU/) Linux ill. GNU/Hurd esetén a GNU fileutils, GNU tar, stb... Ill. M$ esetén backup, restore, stb. ami winsuxxban van.
- Szintén alapvető OS komponens még, az én általam tanult definíció szerint, hogy tartalmazzon egy szövegszerkesztőt, amivel szöveges jellegű fájlokat tudsz szerkeszteni, valamint programot tudsz írni. Ez ugye, ha meg akarjuk nézni, hogy mi volt nagyon korán, akkor a Linux és a Hurd esetén a GNU Emacs, M$ rendszereken az edit
- Szintén alapvatő OS komponens az általam tanult definícióban hogy programozási eszközeid legyenek. Ez ugye a Linux és a Hurd esetén a GNU Compiler Collection, vagyis rövid nevén a gcc, amely tud neked C, C++, Fortran, Java nyelven. M$ esetén az alap OS-ban csak egy limited qbasic-ot, ill. újabban visualbasic-ot kapsz :-) Dehát az már az ő saruk, hogyha rendesen akarsz programozni, akkor M$ developer stúdijjjó meg hasonló pénzes cumókat kell vegyél külön...
Tehát, ha a klasszikus OS definíciót megnézzük, amely szerint az OS egy olyan valami, amivel fel tudod használni a hardvered, lehetővé teszi azon adatok kezelését, programok írását, futtatását, stb. És megnézed, hogy ehhez az OS definícióhoz maga a Linux kernel, amiről te beszélsz, mennyit ad hozzá, azt kell hogy mondjam, hogy nagyon keveset. "csak" egy kernelt. Épp ezért nem tartom elfogadhatónak a GNU/XFree86/Samba/BramMoolenaar/Ximian/TrollTech/satöbbi/Linux-el való érvelést sem. Az OS definíciójában egy kumma szó nincs a felhasználóbarátságról, vagy a nem OS-hez tartozó user-space programokról.
Vagyis a Linux-OS Linux-OS marad X, samba, GNOME, KDE, stb-k nélkül is. Hiszen mondjuk egy beágyazott Linuxos routerre nem kell, és nem is tudsz X-et tenni, viszont tudsz jót tetriszezni a 9600,8N1 komportján, és ha ráteszed, akkor akár a magán a routeren tudod emacs-ban javítani a PF-ed forráskódját, és újraferdíteni.
Mielőtt erre az elvetemül ötletre azt mondanád, hogy hülyeség, mondom, hogy egyetértek, de hozzáteszem, hogy egyszerűen kivitelezhető: Végy egy Cisco PIX-et. Cseréld ki a rajta levő IOS-t egy embed linux-ra, esetleg remote NFS fájlrendszerrel, stb. hogy ráférjen valahova az emacs :-)

Végszó: Tehát, az OS, amit használunk: GNU/Linux. Attól még pl. a SuSE hívhatja magát SuSE-nak, mert az csak egy cégnév, ami ugye tetszőleges. De ő GNU/Linux OS-t fog, adni neked, egy csomó egyéb programmal együtt, amitől az már az OS fogalmán túlmegy, és a disztribúció gyűjtőfogalomba fog beleesni a termék.

Kedves Névtelen (egy a sok közül),

A hozzászólásod többi részétől,-- hmmm -- tekintsünk el, és nézzük az alábbi állításodat:

ha valaki kiírja "terméke" nevében hogy GNU, akkor az egy szép gesztus,

Itt engem a terméke megnevezés zavar a legjobban ... :-), hiszen épp arról van szó, hogy a disztribeknél legföljebb egy kis patch-elés (pl. debian) és fordítás történik -- mondjuk pl. a GNU -- ''''termékeken'''', úgyhogy fellengzősség ezután, mondjuk SUSE terméknek hívni a 'glpr'-t. Persze, te a teljes CD-set-re gondoltál a ''terméke'' terminus alatt, de hát ez a termék rengeteg résztermékből áll... S az eredeti kérdés nem az volt, hogy a SUSE híhatja pl. Kismacskának a disztribjét, hanem annak az OS-nek a neve, amit ő kínál (természetesen sok egyéb mással együttl a CD-n), az mi. Márpedig az OS maga, messze nem a SUSE 'terméke', sőt még nem is a Linus köré csoportusoló, a kernelt 'termelő' :-) team terméke... ... ...

Tehát, hogy az egyes disztribek, kiírják-e a nevükben, hogy GNU, vagy Linux, az szerintem nem érdekes, -- és nem is gesztus, legföljebb gusztus, merthogy ezzel a névvel reklámozva (Linux) kelendőbb lesz a dolog :-)) -- de az, hogy az adott név alatt ők tulajdonképpen egy GNU/Linux operációs rendszert kínálnak (egyéb programokkal megspékelve) az NEM KÉRDÉS.

Zsiráf

U.i.: elnézést a SUSE-ért, csak a jobb érthetőség kedvéért írtam egy konkrét nevet az adott helyeken, és valójában nem tudom hogy a SUSE minek hívja a kínált OS-t, tehát kéretik semmiféle a SUSE-val szemben fönnáló negatív él ki nem olvastatni a sorokból.

hali gyu!

Csak azért írok, hogy tisztázzunk, egy sokak fejében tisztázatlannak tűnő dolgot... (nem érinti az előző hozzászólásodat, csak próbálom kiegészíteni).

Szóval a GNU-val kapcsolatban kéretik szem előtt tartani, hogy van egyszer az FSF, RMS alapítványa, meg a hozzájuk tartozó fejlesztők, akik az ú.n. GNU rendszert fejlesztik. Ez, egy Un*x szerű operációsrendszer (GNU is Not a Unix). Jelenleg az alaprendszer szinte teljes, még csak egy nagy dolog hiányzik belőle, egy stabil kernel. Ez a kernel, a HURD lesz, ami egy GNUMach-en (vagy mostmár ki tudja :-), talán L4-en) fog futni (jobban mondva fognak futni... :-)). a HURD-nek még csak fejlesztői változata van, ezt adta ki egy disztribúció részekén, Debian GNU/HURD név alatt a Debian. Szóval ez a GNU. Ehhez a rendszerhez, persza az alap programokon kívül még rengeteg program tartozik, pl. a GNOME, gnuchess, stb, stb. Teljes listát kaphat bárki, ha pl. megnézi az ftp.gnu.org/gnu könyvtárat. Ez a több mint 220 csomag a GNU rendszer jelenlegi kínálata.

Azután van másodszor a GNU licensz, jobban mondva licenszek. és a GNU licenszek alatt közzétett programok. Természetesen a GNU rendszer összes programja a GNU licenszel van kibocsátva, de nem minden GNU licenszel ellátott program része a GNU-nak!!!
Tehát, a GNU licensz alatt közzétett programok nem válnak automatikusan a GNU rendszer részévé.

Szóval még egyszer: A GNU licensz != GNU project. GNU licenszt bárki használhat, -- ha tetszik neki --, de attól még a programja nem válik a GNU project részévé... :-)

Zsiráf