Vedd a magyart! Magyar termékek adatbázisa

Ezt nemrég lőttem: http://www.veddamagyart.info/

Tetszik ez a kezdeményezés. Nem is gondoltam, hogy ennyi jó minőségű, magyar termék és szolgáltatás létezik. Nézzétek meg a termék adatbázist a felső menüből (regisztráció szükséges)!

Érdemes látogatni az oldalt, mert nagyon gyakran frissül, naponta akár többször is.

Nyilván vannak területek, ahol az import a jó megoldás. Nem azt mondom, hogy mindig és csakis magyar terméket/szolgáltatást kellene választani. Van, amit nem tudunk megtermelni, vagy nem elég jó minőségben, ekkor nem kell erőltetni a hazait.

Rövid távon lehet, hogy spórolsz valamennyit a külföldi termékeken, hosszú távon azonban nem biztos. Arra is gondolni kell, hogy a külföldi cég általában kiviszi a profitot, a magyar vállalkozó viszont itthon fekteti be újra, vagy ha elkölti fogyasztásra, azt szintén itthon teszi meg.

Én mostanában jobban odafigyelek arra, hogy elsősorban magyar terméket/szolgáltatást válasszak, ha van versenyképes megoldás a külföldihez képest.

Nálatok szempont-e vásárláskor, hogy a hazait válasszátok?

( trey | 2011. 03. 13., v – 15:41 )

"Nálatok szempont-e vásárláskor, hogy a hazait válasszátok?"

Nálam szempont, hogy hazai-e. Ha hazai, akkor kétszer alaposabban nézem meg, hogy nincs-e baja vagy nincs-e benne valami átbaszás.

--
trey @ gépház

De ez nem eszme, hanem gazdasági megfontolás. Más országokban mér rég tudják ezt, csak nálunk nem gondolnak bele, milyen előnyei vannak a hazai támogatásának.

Pl. megveszed a szlovák tejet X Ft-tal olcsóbban. Ok, spóroltál X Ft-ot. Aztán majd az adódból segélyezik a tönkrement magyar gazdát, tehát végeredményben lehet, hogy valójában vesztettél.

Pontosítanék: Más országokban mér rég tudják ezt, csak nálunk nem gondolnak bele, milyen előnyei vannak az alacsony minőségű hazai termék exportjának támogatásának.
A tönkrement gazdákat nem segélyezni kell. Amelyik tönkremegy az próbálkozzon újra, vagy keressen más lehetőséget. Egy vállalkozó aki tönkremegy, az valamit rosszul csinál, vagy pénzügyileg, vagy technológiailag. Amire szükség lenne, épeszű lehetőségeket teremteni mind a minőségi és mennyiségi termelésre. Gyakorlatilag a magyar vállalkozásoknak kellene a régiós versenyképességét javítani. Ehhez masszív adó és jövedékcsökkentésre lenne szükség. Mindaddig amíg ez nem történik meg, addig te nem a magyar gazdákat segíted. Lásd: épp aktuális cukorkartellezés.
A másik nagy probléma, hogy a magyar termékek többsége elavult technológiával, nem költséghatékonyan készül. Sajnos a magyar kis és középvállalatokra is jellemző, hogy koloncként cipelnek ismerősöket és rokonokat akik után fizetni kell. Ez beépül a termék árába, amit a vevővel fizettetnek meg.
Mivel kicsi a nettó nyeresége ezeknek a vállalkozásoknak, ezért minden eszközt megmozgatnak, hogy maximalizálják a bevételeiket, akár a minőségromlás árán is.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Szerk:

Forintos, 10 forintos tételeken nem szarakodok. Nem veszek csak azért meg egy terméket, mert az 70 fillérrel, vagy 10 forinttal olcsóbb. Csak azért, mert olcsóbb nem veszek külföldi tejet. Nálunk magyar tej van a hűtőben (nálatok? :). Viszont önmagában nálam az sem érv, hogy magyar. A terméknek a minősége dönt. Több ezer forintnál viszont az ár is érdekel.

PS: Egy magyar fejlesztésű engine-t nem tudtak alátenni az oldalnak? Joomla?

--
trey @ gépház

Visszatérve a szál elejéhez, mert elkalandoztunk. Nekem a "Vedd a magyart!" felszólítással van a gondom. Engem ne szólítsanak fel. Egy termék érdemelje ki, legyen jó. Ne azzal akarja kiérdemelni, hogy a kereskedő magyar zászlót szitázott a csomagolásra. Majd megveszem, ha megérdemli. Eddig is így tettem.

Mondok egy példát: XY magyar cég által gyártott "8 tojásos" (meg a ..szom) tésztát megfőzve szétmállik mint az egy hetes szappan a vízben. 400 forintért. A olasz import tészta 123 forintért egyben marad.

--
trey @ gépház

nemcsak ár és termékminőség létezik a világon. például DVBt vevőknél még akkor is érdemesebb magyart venni, ha picit drágábbak, bár általában nem is drágábbak. az Alcor eszközökhöz például remek supportot kapsz, ráadásul tökéletesen értik a MindigTV nyavalyáit. ha kínait veszel, akkor az ottani supportosok csak néznek ki a fejükből és nagyokat hallgatnak.

ugyanattól, mint az iPhone amerikai.
a cég magyar, Kínában gyártatja. a tervezés részben itt történik, ezért elég jól elboldogul a botrányosan gyenge jelerősségű MindigTVvel. ha gondod van érdemben tudnak segíteni ráadásul magyar nyelven, ami az átlag magyar TVnézőnek szempont.

Nekem még sose mondták, hogy magyar áramhoz magyar villanyóra, magyar vízhez magyar vízóra, magyar ADSL-hez magyar ADSL modem kell. Működnek szépen ezek a külföldi szarokkal is :)

Az előbb kérdeztem, hogy mi benne a magyar. Legalább a firmware az? Vagy azért jobb a "magyar" (ami ugyan kínai) beltéri, mert tudja, hogy magyar a kereskedője és így mégis van valami magyar kötődése?

--
trey @ gépház

nekem ezzel jön be legtöbb helyen az adás. amikor problémám volt tudtak ajánlani olyan antennákat, amikkel a probléma megoldódott és még be is lehetett szerezni. ennyi nekem egy DVB.T eszköz gyártójától/címkézőjétől elég.
ez most pont hasonló, mint a Google Nexus S ami elvben ugyanaz mint a Samsung Galaxy S, és aztán mégsem ugyanolyan.

( tombenko v | 2011. 03. 13., v – 15:49 )

Szempont lenne, ha nem lenne szempont, hogy hónap végéig kitart-e a fizetés. :(
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

( uid_2030 | 2011. 03. 13., v – 15:50 )

Alap, persze nem forgatom fel a boltot magyar licsi után kutatva!

> BERUS
Motor: Fedora 14

( Polesz v | 2011. 03. 13., v – 16:17 )

Miért csak regisztráció után lehet megnézni a termékeket? A nevedből kiszűrik hogy te külföldi vagy? ;-)

--
falura elmegy, városban meg úgy sem nézik...

( zolpet | 2011. 03. 13., v – 17:40 )

Általában magyart veszek, de múltkor volt valami (nem tudom már mi, de megmaradt bennem), aminél a magyar mondjuk 350 Ft volt, a másik meg kb. 200. Ebben az esetben nem szoktam magyart venni. 10-20%-kal többet kifizetek érte, de ennyit nem.

( persicsb | 2011. 03. 13., v – 18:39 )

Mi a magyar termék definíciója? Sokféle terméket láttam, amin ott van, hogy "Magyar","Eredeti hazai" stb., de sokszor brazil/lengyel/chilei/kínai importáruk újracsomagolt változatáról van szó. Így a minőség olyan, amint importálni tudnak, arra nincsenek hatással, az árbevétel egy része megy csak magyar gazdaságélénkítésre, és a termelővel nem, csak a gyártóval lehet az ember közvetlen kapcsolatban.
nem látom a weboldalon, mi számít nekik magyar terméknek.

( persicsb | 2011. 03. 13., v – 18:43 )

" a külföldi cég általában kiviszi a profitot, a magyar vállalkozó viszont itthon fekteti be újra, vagy ha elkölti fogyasztásra, azt szintén itthon teszi meg"
A külföldi cég, ha profitot lát a magyar piacon, akkor be fog fektetni, hogy több üzlete legyen. Ha nem így lenne, Magyarországon nem lenne annyira elterjedve a sokféle fujfuj multinacionális áruházlánc, hanem mindenből 1-1 áruház lenne, a profitot meg nem költenék soha fejlesztésekre. A Tesco a Magyar Posta után a legnagyobb foglalkoztató a magyar munkaerőpiacon (leszámítva persze az állami szektort). Így ha a Tescoban vásárolsz, akkor huszonpárezer ember megélhetését támogatod, míg a sarki kisboltban egy család megélhetését támogatod.
A magyar vállalkozó, ha elkölti fogyasztásra a termékét, ugyanúgy vehet nem magyar terméket, így a te logikáddal élve a külföldet támogatja, vagy éppen elmegy külföldre és ott fogyaszt (pl. nyaralás, síelés, akármi). Érdekes módon, sírunk, hogy milyen drága a Balaton, és megéri elmenni a horvátokhoz nyaralni, ilyenkor nincs meg a magyar virtus, miszerint "de hát magyar cégek vannak a Balatonnál, oda kell menni!". Mily érdekes.

??? 100 ft-ot otthagyok a kisboltban, abból az eladó vesz magának egy szendvicset
100Ft-ot otthagyok a tescoban, a 10000 foglalkoztatott kap belőle 0.001 Ft-ot, vesz belőle egy semmit
ez a rész egyszerűen semmi, egy nagy nulla, majdnem ugyanannyit kapnak valójában, mert sok kis bolt tud ugyanannyi embert ellátni mint egy nagy tesco.. (erre persze a gazdaságosság rájön, az más kérdés)..
_majdnem_ mert valójában a tesco-s nem kapja meg a 0.001 Ft-ot mert annak 90%-a kimegy a felettesének külföldre mint sikerdíj

bedfektetknek?? hallotta ezt a szót de ez nem mo-ra vonatkozik hanem az üzletre, azaz egy áruházat építenek amit csak ők tudnak használni

... a kérdés ettől bonyolultabb, részletezve már a véleményemet is hozzá kellene írni, csak a logikai merényletre reagáltam

És őszintén mekkora a forgalma egy kisboltnak és mekkora a Tesconak? Mekkora a bevétellel arányos bérterhe egy kisboltnak és a Tesconak? Ebből adódóan, mekkora haszonkulccsal kell dolgoznia az adott üzletnek? Melyik üzlet jön ki ebből jobban?
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nem csak a bérteher, a resziköltség, a logisztikai költségek, mind-mind a nagyméretű termelés felé mutatnak. Sok kicsi kevésbé éri meg, mint kevesebb nagy. Ez eléggé alapvető ismeret.

A MiZonak meg tökmindegy, hogy hol veszem meg a napi 1 liter tejet, a kis boltban vagy a Tescoban. Neki ugyanannyi a forgalma.

nem azt mondtam hogy jobb a kisbolt, hanem hogy amit írt az volt logikátlan

igen, gazdaságosabb a tesco mint minden amit nagyban csinálnak, de annak a nagynak mo. még nem teljesen része, tehát amit hasznot ad a "globalizációnak" (nem teljesen az), nem teljesen kapja vissza ha nem vigyáz, tehát mondjuk valamekkora hasznot (foglalkoztatottak, stb) és kimegy az országból xFt, nem könnyű ezt összehasonlítani

alapvetően megvan ugyanez nyugatibb országokban is és ők nemzettudatosabbak, igen, gazdaságilag

a tesco jó dolog, az hogy a fokhagymára ráv van írva hogy származási helye kína, a befőttes uborkára hogy taiwan (uborka a föld másik oldaláról).. azok is jó dolgok, de ettől még kell vigyázni ezekkel

Ugyanúgy kimegy az országból x Ft, amikor a kisboltokat támogatják. Sok önjelölt kisboltos a különféle Interfruct (régebben) és hasonló nagykerekben várásol be, a pékáru és a tejtermék tipikusan az, amit hoznak. Dea többi esetben is a profit nagy része olyan helyre megy, amit ugyanúgy nem tudsz követni és nagy valószínűséggel külföldön landol, egyszerűen azért, mert nagyon kevés valóban magyar terméket kapsz egy kisboltban. A tescoc/sparos sajátmárkás termékcsaládokban többször találkoztam magyarországi származású termékekkel, mint egy kisbolt polcán. A kizárólagosanmagyar CBA saját márkás termékeinek is egy része külföldi, de átcsomagolt dolog.

ez egy másik dolog volt amin fennakadtam
amit te is írtál: "kimegy" vs. "nagy valószínűséggel"
mintha azt írtad volna azért nem veszek magyar terméket mert én is magyar vagyok és megyek külföldre nyaralni tehát kiviszem...

egy ideális globalizációban azt veszem amelyik termék nekem jobban tetszik, de most nem az van, ha kis valószínűséggel sok pénz marad itt, akkor biztosan itt marad egy kevés

Te se tudod alátámasztani semmivel, hogy 90%-a a profitnak külföldre megy, de te legalább biztosan állítod. Nincs róla infó, hogy a magyar Tesco Global Áruházak Zrt. tulajdonosi köre kikből áll. Valamitn nincs infó arról, hogy hány magyar karitatív szervezetet támogat egy családi vállalkozásként működő kisbolt (vállalati felelősségvállalás).

valóban nem tudom alátámasztani, de az nem ok hogy ha nem tudom akkor mindegy, meg bonyolult, fárasztó kiszámolni úgyhogy inkább közelítőleg sem foglalkozom vele

valószínűbb hogy több megy ki ha kint vannak a tulajdonosok, részvényesek, annyira hogy az már biztos

amit látok viszont az az hogy magyar cukorgyár ami haszonnal működött az már nincs, megsemmisítették, mert külföldről ugye olcsóbb volt.. és most mi van?.. már nincs alternatíva, adhatják drágábban, sőt még az is lehet hogy nincs a polcon cukor... azaz ebben az esetben nem vigyáztunk

"valószínűbb hogy több megy ki ha kint vannak a tulajdonosok, részvényesek, annyira hogy az már biztos"
Erről írtam, hogy nem ismerjük a tulajdonosi szerkezetét, nehéz mit mondani, de te egyből biztosra veszel mindent.
"amit látok viszont az az hogy magyar cukorgyár ami haszonnal működött az már nincs, megsemmisítették, mert külföldről ugye olcsóbb volt.. "
Így működik a piac. Ha lenne magyar cukorgyár, akkor olcsóbb lenne a magyar piacon a cukor? Hiszen tipikus magyar termelői hozzáállás, hogy ha külföldön többet adnak érte, akkor viszem külföldre az árut. Mivel most mindenhol felment a cukor ára, szépen vinné ki külföldre az árut.

Lássuk csak. A szerencsi cukorgyár bezárása mögött mi is áll. Először is talán az, hogy répacukort állítottak elő ami évente egyszer terem a cukornáddal szemben, ami kétszer. A gyár javarészén 50-70 éves gépek dolgoztak, az utolsó nagy beruházás a 1998-as diffúziós torony volt. A szerencsi üzem 100 ezer tonnás kapacitással rendelkezett ami 1/3-a az ország éves fogyasztásának. Egyetlen bibi, hogy az országban 4 nagy cukorgyár és 8-10 kicsi van/volt. Eddig a bolt azért ment, mert az éves 440 ezer tonnás kvótának a fogyasztás feletti részét az EU felvásárol egy intervenciós keretből. Ennek az üzletnek lett vége, amikor az EU megszüntette a védelmet a külföldi nádcukorral szemben. Viszont így már nem nem volt üzlet cukrot termelni, ami meg is látzott hiszen a répatermelők elkezdték visszaadni a kvótáikat. Szerencsen még volt szó, hogy 70 ezer tonna körül újraindítják a gyártást, de 2008-ban már 50 ezer tonnához szükséges alapanyagot sem tudtak öszehozni. Ekkor jött az EU, hogy fizetnek, ha elbontják a gyárat.

Az egész történet mögött megfigyelhető, több apró dolog is:
EU fizetett a cukorrépa kvóták visszaadásáért.
EU fizetett, az amúgy veszteségesen működő/haldokló vállalatok elbontásáért és erre a vezetők rácsaptak, mint tyúk a takonyra.
EU lecsökkentette a magyar cukortermelési kvótát 105 ezer tonnára. Ez a harmada a magyar éves fogyasztásnak, ergó rákáényszerítettek minket az importra. Ezt meg lehet köszönni a politikusainknak.

Ebből a csávából simán ki lehet jönni, egyrészt a kvóta megemeltetésével és a kistermelői cukorgyártás beindításával. Különösen, mert pár ezer tonnás tételnél nem lenne súlya az EUs támogatásoknak, és egy új vállalat indításakor 20-25 évre biztosított lenne az üzemeltetés.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Te is leírtad, nem érte meg répacukrot termeszteni, ezért nem volt meg a megfelelő beszállítói mennyiség Szerencsen, ezért halt egy a gyár. Az EU minden állama számára megszüntette a külföldi nádcukor elleni védelmet, mégis csak azt látom, hogy Magyarországon szűnt meg a cukortermelés, máshol meg nem. Érdekes módon, ők túléltek és most profitálnak hatalmasat.
Másrészt a szerencsi gyár nem volt magyar kézben már jó ideje, így azzal, hogy megszűnt, a topikindító szerint jól jártunk, hiszen nen megy ki a profit külföldre többet már!!

Bocsi, csak mi vagyunk annyira pénzéhes balfaszok, hogy belemegyünk egy stratégiai ágazat szétverésében. Sokan megmondták, európában a magyarok a legkapzsibbak, elég két fillért közéjük vetni és kitépik egymás torkát.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Én inkább azt látom, hogy mindenki rövidtávon akar mesésen gazdag lenni. Látom, hogy egy élet munkájával mire lehet vinni akkor, ha sikeres az ember, erre később a gyerekek alapozhatnak is, de nem lehet 2-3 év alatt nyugati életszínvonalra fejlődnie egy családi vállalkozásnak, bármennyire is szeretné. Ott bizony 10-15 évek kellettek, míg beindult egy cég úgy, hogy valóban gazdagok/jól élnek a tulajdonosok belőle. De ahogy látom, a balatoni árusok, a különféle szolgáltatók mindenkiről egy részletben akarják lehúzni a bőrt, így persze drágábban adják a terméket, mert "olcsóbban már nem éri meg neki". Látok én olyan helyet, ahol az életben nem adtak még nyugtát, így ÁFA-t sem igazán fizetnek, vagy csak elenyészőt, de mindig panaszkodnak, hogy olcsóbban már nem éri meg nekik, meg különben is, sok adót fizetnek.
Én a hosszútávú gondolkodás hiányát tapasztalom. Meg lehet gazdagodni normális vállalkozói munkával 15-20 év alatt, de nem 3 év alatt. Ahhoz valami nagyon nagy szerencse kell, vagy olyan, amit a legtehetségesebbek tudnak csak megvalósítani.

Tedd a szívedre a kezed, ha felajánlanák, hogy választhatsz: 5 évig tanulj, vizsgázz, költsél tankönyvekre, fizess korrepetálásra, fizess tandíjt vagy kapsz készpénzben 20 milliót és 5 évig nem mehetsz iskola közelébe. Te melyiket választanád?
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Na, valakinek leesett. Attól, hogy lenne magyar tulajdonú cukorgyárunk (egy van amúgy), attól még nem lenne olcsóbb a magyar piacon a cukor, mert a magyar gazdaság nem zárt rendszer. Hiába, a kapitalizmus nem ismeri a hungaronépnemzeti mindent felülíró alapelveket.
Persze az rossz kapitalista, aki az itt megtermelt profitját máshol akarja befektetni, de az jó kapitalista, aki idehozza a máshol megtermelt profitját, hogy befektessen.
Mintha egyesek azt várják el a külföldiektől, hogy Magyarországon csak beruházzanak, és ne befektessenek, mert mi annyira szarul állunk, hogy minket támogatni kell az EU-nak, a Tesconak, a mindenkinek, önerőből nem megy semmi.

Nincs azzal gond, csak ha ki akarja venni a befektetését, akkor adózzon úgy, mint bármelyik magyar, aki ki akarja venni a cége eredménytartalékát. Ha az anyacégen keresztüli trükközésen keresztül vonja ki a pénzét, akkor tényszerűen versenyhátrányba kerülök, ami ellenkezik a szabad verseny elveivel.

( uid_4263 v | 2011. 03. 13., v – 20:27 )

Szívesen vennék magyar terméket például Audit vagy hamarosan Mercedest. (ezzel arra szeretnék rávilágítani hogy kevés termék/szolgáltatás tud abszolút nemzeti lenni.)

Félretéve abszurdumnak tartom a "vedd a magyar árut" szlogent. Nem, nem fogom venni, csak mert magyar. Nem gondolkozom ilyen dimenziókban, elvégre páneurópai mozgalom, világgazdaság, meg a többi "hülyeség" vesz minket körbe.
A magyar áru dolgozzon meg érte hogy megvegyem, mint ahogy megdolgozik érte a külföldi is. Pont.

--
fantázisdús aláírás v1.09

Te a munkahelyedért, ügyfeleidért versenyzel a fél világgal Magyarországon? Végig gondoltad ezt tőkeigényes piacokon, hogy mennyivel kevesebb esélyed van felvenni a versenyt a transznacionális cégekkel? Itt nem arról van szó, hogy a belgák miért nem magyar terméket vesznek, hanem hogy a magyarok miért nem. A Pick is megtehetné pl. hogy lepattant szerbeket alkalmaz, vagy a Herendi is betaníthatna albánokat. Biztos ott is van olyan ügyeskezű, aki képes pillangószárnyat festeni egy életen át. Bár nem kell ész nélkül venni a magyar gagyit és a kereskedőket pont le lehet ejteni a 0 hozzáadott értékük miatt, de azért tartsd észben, hogy a szabad verseny csak addig móka, amíg a Te szakmádban nem indul be egy lepattant országból érkező dömping.

( rooivalk | 2011. 03. 13., v – 20:47 )

Akkor lenne szívás, ha a környező országok is így gondolkodnának, a szlovákok csak szlovák, a románok csak román, és a többiek is csak saját terméket vásárolnának, mert a magyar mezőgazdaság nettó exportőr, tehát többet exportál az ország, mint amennyit külföldről behoz, jó azt mondani, hogy ne igyunk szlovák tejet, de akkor ők sem tőlünk importálnak mondjuk gabonát, egyébként volt nemrég egy felmérés, hogy mennyi a nagy áruházláncokban itthon a magyar termékek aránya, le voltam döbbenve, mert 80% volt, én azt hittem sokkal rosszabb.

A másik kedvencem, hogy a külföldi "kiviszi a profitot". Persze, hiszen befekteti újra, amikor nálunk befektetett/munkahelyet teremtett/exportpiacot hozott, akkor meg hozta a profitját, azt kell elérni, hogy továbbra is nálunk fektesse be a profitját.

Ehhez talán nem kéne bizonytalan adózási rendszert fenntartani, hiszen a nem tervezhetőség az, ami a legjobban elriasztja a befektetőket. Mondjuk befektetnek 12-15 éves megtérüléssel, de ha úgy látják, hogy a változó jogi környezet miatt ennek a megtérülésnek a bizonytalansága nagy, akkor inkább elmennek máshova. Egyszerű ez.

Látom vágod a dolgot. Itt nem arról van szó, hogy a leánycég újabb leánycéget hoz létre, hanem az anyacég beszámláz vagy bizonyos költségeit az alolszágokban levő leányokra terheli 0-hoz közeli társasági adót fizetve. Ha ehhez jelentős mértékű járulokfizetési kedvezmény is járul, akkor előfordulhat az is, hogy egy magyar tizenpár fős kisvállalkozás több adót fizet, mint a Hankook. A TESCO nincs a 100 legnagyobb adófizető cég között, míg több kisvállalkozás igen. Ilyenkor el lehet gondolkozni, hogy a kisvállalkozás adójából befolyt pénzt miért kereskedő és 0 hozzáadott értékkel bíró transznacionális vállalatot támogatják.

A 80% az igen érdekes lenne, pl. kevés magyar tulajdonú tejüzem van. Mizo, Veszprémtej (Bakony), Milli és társai nem magyar tulajdonúak, mutass magyar tulajdonú sört vagy akár ásványvizet. Brau Union? PepsiCo? Jó, ha 10% körül van a termékek aránya.

> A 80% az igen érdekes lenne,

"A felmérés során minden termékkategóriában 50 százaléknál nagyobb hazai beszállítói részarányt mértek, legalábbis a 12 lánc átlagában. Egyes termékcsoportoknál – például a tálcás húsoknál, illetve tojásnál – ez az arány 90% feletti volt. Ugyanakkor a tejtermékek esetében – a friss tej kivételével – a hazai eredetű termékek aránya alig haladta meg az 50 százalékot.

Összességében a vizsgált árukategóriákban 76,4% volt a magyar termékek aránya az áruházaknál. A „hazai láncoknál” ez az arány magasabb, 82%-os volt, míg a nemzetközi láncoknál 72,8%-os átlagot regisztráltak."

Ha bemegyek az elektronikai, tisztálkodási, ízesítő-mártás-konzerv, üdítős, kiadványos, írószeres részlegre, segítsetek, hol találok magyar terméket. Ez minden TESCO-nak a felét teszi ki. Svájcban elég komolyan veszik a "Swiss made" feliratot, ami kihat az alapanyagokra, tervezésre és az összeszerelésre is. Ilyen szempontból 72,8% magyar termék van egy áruházláncban? Ha igen, nagyon érdekelne ez a felmérés, tételesen.

Tipikus GTK-s mérés ez: egy-egy üzlet, egyszeri mérés és attól magyar valami szerintük, hogy magyar a beszállítója. Én még sehol nem láttam leírva egységesen azt, hogy mi a magyar termék definíciója, különféle gazdasági érdekcsoportok küzdenek rajta már évek,évtizedek óta, jelentősebb eredmény nélkül. Mi a magyar termék?

Bocs, igazad van. 92. a társasági adó szerint, míg a nettó árbevétel szerint 7. A nettó árbevétel a költségektől (pl. bérköltség, kiadások, beruházások) megtisztított érték. Ez 576 534 Mft, míg a szokásos tao+ipado+egyéb nagyon nem 44 149 Mft egy szolgáltató esetén. Örülnék, ha nekem is 5% lenne a tao. A teljes árbevételre és a nettó árbevétel különbségére kíváncsi lennék, ebből mennyi az import ktsg.

Az élelmiszer kiskereskedelem nem a legnyereségesebb ágazat ennyi látszik a társasági adóból, ez könnyen belátható hiszen gyilkos verseny van a vásárlókért, nem csak Tesco van, hanem Spar, Cora, CBA stb.

Az az összeg az általuk államkasszába befizetett adó, társasági adók, járulékok plusz ehhez jönnek még a helyi iparűzési adó, kommunális adó stb.

Te komolyan gondolod, hogy a Tesconak 5% a társasági adója? Miért lenne? Pont ugyanannyi mint másnak....

A teljes árbevétel és a nettó árbevétel különbsége az ÁFA......

Hajmeresztő dolgokat írsz.....

Most látom, hogy a nettó árbevételre mást írtam, mint amit gondoltam. Kösz, hogy kijavítottál.

Nem gondoltam, hogy 5% az adója, de utána találtam meg a bontást, hogy ez az 5% az szja, járulék és az áfa. Ezek arányából lehet következtetni arra, hogy mekkora a bérktsg az egyéb ktsgekhez viszonyítva.

Hogy az élelmiszerbiznisz nem sikerágazat, azt nem tudom. Ahogy azt sem tudom, hogy miért ez az ellenséges hangnem, ha vki arra ösztönöz, hogy az országon belül pörögjön a pénz.

Hozzáteszem, hogy a 44,1-ből 24,1 az áfa, 13,6 járulék, szja 6,4. A TESCO 0% adót fizetett, az áfát a vásárlók fizetik, a bér ktsgei pedig kicsit más, az olyan jellegű teher, mint a nettó munkabér. Jóhogynem azt is ide írják, mint "adó", csak azért, hogy soknak látszon. Tessék számolni.

Eszerint a MOL is hazug szemét banda, hiszen 2223 Mrd átbevételre jön ki neki 17Mrd forintnyi társasági adó, amivel első a magyar társasági adó fizetésnél.
Mivel a TESCO kiskereskedelmi cég, elégég egyértelmű, hogy nála az áfabefizetés lesz a legnagyobb adójellegű befizetés az államkasszába.
Az az 5% meg nem 5, hanem 7.6 és nem társasági adó, hanem minden együtt. Valamint a TESCO nem szolgáltató jellegű cég, hanem kereskedelmi. Szolgáltatókkal hasonlítsd össze magad, a listán az első szolgáltató cég, amelynek publikus az adata, az a Pannon. Itt 27.784 Mrd forint volt az adó, az árbevételük 189 Mrd forint, ez 14.7 százalék, valóban, a szolgáltatók máshogy működnek, mint a kereskedők. A társasági adójuk az árbevételhez képest 3.5% volt, lehet ezt 5% alatt csinálni.

Azt hozzá kéne adni, nem levonni a teljes adójellegű kifizetések számításánál. Ugyanis ezek az adónemek csak az állam felé előírt adók, a kommunális adófizetés nincs benne, a helyi iparűzési adó ugyanis ilyen, azt a helyi (önkormányzati) adóhatóság állapítja meg, nem az APEH. A 7.5% az az APEH felé fizetett nem helyi adó.
Budaörsön (TESCO Global Áruházak Zrt. székhelye) ez az adóalap 1.9%-a. A többi telephely esetében ezt nem tudom. Nem találtam arról kimutatást, hogy mennyi helyi iparűzési adót fizetett a Tesco 2009-ben.

Abból kiindulva, hogy az SZJA-t az APEH ide számolja arra következtetek, hogy az egyéb, csicsedli járulékokat és adónemeket is hozzáadta.

Inkább a széles táblázatoknál nézd az első oszlopot. Kevés külföldi cég az, amelyik ne csak veszteséget v. 0-t mutatna fel, ha társasági adót kell fizetni. De az egészben nem az a zavaró, hogy veszeségesek, hanem hogy vélhetően miért azok. Erről is vannak számokkal alátámasztott felmérések, pl. a tavalyi ÁSz jelentés.

Befejezem ezt a flame-et. Csak annyi kérésem lenne, hogyha vki hazait akar venni, még úgy is, hogy nem legjobb ár/minőség arányt kapja, ne bántsátok emiatt.

Nem bántok én senkit, csak jó lenne végre tudni, mi számít hazai terméknek. Amit itt állítanak elő? Aminek a megvásárlásából magyar emberek élnek meg? Amit itt átcsomagolnak? Mi számít hazai terméknek? (megjegyzem így az összes külföldi bankot el kéne uavarni, hiszen a pénzügyi termék is termék, ha hazai, ha nem)

Szerk. Elkezdtem átnézni az Állami Számvevőszék jelentéseit, nem látom, hogy 2010-ből melyik az, amire gondoltál.
http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/jelentesek.html
Belinkelnéd?

Az számít hazai terméknek, amit a jó hazafiak annak nevezik ki.
A kinevezés elvét az xHas nemzeti tudatos tudományos és a részesedés mertekének közgazdasági hazafias együtthatójának a hányados százalékos aránymutatója adja meg.
--
Solaris Express, Opera, OpenOffice.org, Yebol

A Tesco a hatodik legnagyobb adófizető.
http://www.apeh.hu/data/cms131074/top100_2009.pdf

2007-ben 14-dik volt.

A Mizo tudomásom szerint Csányi Sándoré, külföldi tulajdonosból meg azért van annyi, mert a 90-es években tőkehiányos volt az ország, most is az egyébként, még mindig jobb a külföldi, mint a megszűnt szerintem, az élelmiszeripar elég technológia igényes és nem olyan nyereséges, mint más ágazatok, ezért nem fektettek bele magyarok a 90-es években, ezért jó, hogy megjelenik mostanában egy Csányi/Leisztinger és jó lenne, ha Demján sem Oroszországba fektetné a pénzét, de majd lehet az ott elért profitot ő is itt fekteti be, most hozta létre a Gránit bankot, lehet az élelmiszeriparban is megjelenik komolyabban.

Rosszul tudod:

Csim Pte Ltd.
SG- 069443 Club Street, Szingapúri Köztársaság 70. A. ép.
Külföldi cég, szervezet esetén a nyilvántartási szám: 200821762 Z
Külföldi cég, szervezet esetén a nyilvántartási hatóság: ACRA (Accounting and Corporat Regulatory Authority
A szavazati jog mértéke meghaladja az 50%-ot.

( zamboriz v | 2011. 03. 13., v – 20:57 )

> Nézzétek meg a termék adatbázist a felső menüből (regisztráció szükséges)!

Ezzel el is vágták magukat nálam: "Kérjük, hogy jelentkezzen be, ha be szeretne jutni a webhely magánterületére."

user: asdf
pw: asdf

Annak, aki nem akar regisztrálni.

Köszi :)

Én is nyomtam volna az x-et reflexből. Mind az oldalon, mind itt a topic felett :) Még szerencse, hogy eszembe jutott, hogy hátha lehet flémelni erről, hogy ez milyen szánalmas már, hogy csinál valaki egy oldalt azért, hogy reklámozzon, de még nekem kéne regisztrálni, hogy megnézhessem a reklámot... (jó, mondjuk jobban belegondolva néhány közösségi oldal is is kb ilyenné válik lassan :D )

Üdv,
taarzaan

( eReL | 2011. 03. 14., h – 14:08 )

Itt nem kell regisztrálni.
____
Semmi sem biztos. Még az sem biztos, hogy semmi sem biztos.