( _Franko_ | 2021. 01. 28., cs – 12:33 )

Ez Kóka. Bár a lényeghez semmi köze.

A belterület ~4.600.000 négyzetméter, ezen oszlik el 1800 ingatlan, azaz az átlagos telekméret 2500 négyzetméter (nem a tizede!). Ha minden ingatlan nagycsaládos, pazarolnak, átlag feletti vizet használva, akkor is csak 180.000 köbméter szennyvizet termelnek, a belterületre viszont 500-700 mm csapadék esik évente (2010-2020 között néztem), ami 2,3-3,2 millió köbmétert jelent, ennek egyrészt 6-8 százaléka a szennyvíz, másrészt pedig a szennyvíz mennyiségének ötszöröse a csapadék mennyiségének változása. A külterülettel összesen 44.000.000 négyzetméter a település, ezzel számolva már tényleg kerekítési hiba a csapadékhoz képest a szennyvíz.

Három évet mondtál? Ja, 2017-ben 650-700 mm körül esett ott, azóta 500-550 mm esett, biztos nincs összefüggés és a csatornázás tehet róla.

De mint kifejtettem ennek nincs nagy jelentősége abból a szempontból, hogy mennyi szivárog be a talajvízbe az esőből. Ráadásul mi valamennyire a vízösszegyűjtő területre is esünk. Van itt egy vízelvezvezető fő-árok, amiben már nincs víz. Azt nem tudom mióta, mert a kovidos idő óta sétáltatom gyakrabban arra a kutyát. Régebben időszakosan biztos volt benne víz. A múlt évben nem láttam benne.

Na, akkor minden csapadék a földbe szivárog. Hogy nincs elég talajvíz? Hát, hiányzik több tucat millió köbméter csapadék az utolsó három évből.

A tapasztalataimat írtam le. Ha az éves csapadék mennyisége nem változott számottevően és közben csatornáztak. Akkor szerinted miért csökkent csatornázás óta a talajvízszint amikor előtte nem???

Ha pénzt dobálsz a tengerbe és jön a dagály, akkor attól jött, hogy pénzt dobtál a tengerbe? Vagy egyébként is jött volna? Várd meg, amíg újra 650-700 mm csapadék jön egy évben, és utána vonj le következtetéseket... tudom, az nem támasztja alá a vízgazdálkodási elméletet, aminek éppen nagyon hiszel.