A csoportosan telepített töltőknél már most is van lehetőség a rendelkezésre álló teljesítmény megosztására. Ha a használat elsődleges módja az lesz, hogy leparkolnak az autóval, bedugják és reggelig a töltőn marad, nyugodtan lehet a töltés teljesítményét - akár több lépcsőben is, töltéscsoporton, trafón és városon belül - úgy szabályozni, hogy ne terhelje túl a hálózatot, de reggelre minden autó teli legyen. Ha meg valamiért gyorsan kell tölteni, arra be lehet vezetni egy prémium, elsőbbségi tarifát.
Ugyanez működhet országos hálózatban is, otthoni töltéssel. Nem látom technikai akadályát annak, hogy legyen egy a mostani vezérelthez hasonló EV tarifa, amiben napi X kWh energiát biztosít neked a szolgáltató, de ha ez nem elég, akkor vehetsz hozzá drágábban arra a néhány alkalomra, amikor kell. Tekintve, hogy kiskereskedelmi forgalomban lehet internetkapcsolaton keresztül vezérelhető, változtatható teljesítményű töltőt venni 140 000 Ft-ért, az ára sem tűnik bődületesen elszálltnak, ennyiből egy mérőhely szabványosítás sincs meg. Akár még load-side managementet is lehetne vele csinálni, ami a szakaszosan elérhető megújulók meg az éjszakai alacsony kihasználtság mellett akár előny is lehet.
Ez pont egy olyan dolog, amit szerintem már most is meg lehet csinálni, ha akarjuk. 15-20 év múlva, amikorra a BEV-k jelentősebb számban lehetnek az utakon, pláne.
Az is OK, hogy infrastruktúrát kell építeni, ami anyag, meg környezetszennyezés, de hosszú távon vajon melyik kedvezőbb? Építeni egy bika elektromos hálózatot, vagy tartályos teherautókkal furikázni az üzemanyagot?