( Adamyno | 2020. 09. 04., p – 10:46 )

Gyakorlatilag meg igen, a beltér összes hőkapacitását felfűtöd idővel és kialakul egy hőmérséklet-gradiens a falban. Ha kikapcsolod a fűtést, akkor jelentős ideig a nagy hőkapacitású fal melegen tudja tartani a kis hőkapacitású levegőt.

Így van. Viszont amíg a falak melegednek, attól függetlenül én már a melegben vagyok. 

Ha az egy másik ház, akkor másképp tud viselkedni az egész fűtés, a radiátor annyiban másabb, mint a klíma, hogy kisebb a teljesítménye, de ugyanúgy a levegőt fűti elsődlegesen. A kondenzációs kazán nem értem, hogy jön a képbe, gondolom arra gondolsz, hogy folyamatos lángmodulációval a szükséges vízmennyiséget keringteti a radiátorokban, a másik gázkazán meg simán csak on/off jellegű volt, de ezek a jellemzők függetlenek a kondenzációtól.

Pontosan arra gondoltam :)

Én jelenleg egy víz-víz vagy víz-levegő hőszivattyúval tervezek, puffertartályokkal, vegyes tüzelésű tartalék fűtéssel. Nem olcsó, de ha amúgy is hozzá kell nyúlni a ház fűtési rendszeréhez, mert a régi nyílt égésterű gázkazánt száműzöm, akkor nem drágább, mint mindent ugyanúgy átépíteni, csak kondenzációs gázkazánnal.

A víz-X hőszivattyút hogyan tudod megvalósítani? Kúttal? Ha jól tudom, ott 2 lyuk kell, egy amin kijön a víz és egy másik amin visszapumpálod. Talán a talajszonda egyszerűbb lehet ebből a szempontból, de a függőleges szondához már bányaengedély is kell és az ki tud hűlni ha nyáron nem használod. Erősen gondolkodtam egyébként azon is. A vízszintes szonda (becsövezzük az egész kertet) nem lett volna jó, mert fákat is ültetek és néha ezt-azt jó ha le tud ásni az ember fia. A vizes történetet valahogy kimaradt nekem.