Ha az ember hazai kkv szektorban üzemeltet, ahol ismeri a szereplőket és az exportképességet, akkor szerintem egyáltalán nem gáz amit csináltál. Sokan mindig abból indulnak ki, hogy minimum te vagy a freemail.
Szerintem az optimalizáció része, hogy nem végtelen nagy n-ekre utazunk, hanem az életből vett valós számok mentén vizsgálódunk, mert egyes megoldások csak nagy n-ek esetén optimálisak, míg mások nem. Ez esetben ráadásul volt ismert anyag, ami akár több év levelezése is lehetett. Nálam is kisebb veszteség lenne 1-1 levél elvesztése, mint sok szemét beengedése. Az üzleti folyamatokban ritka aki csak küld egy levelet és vár. Legtöbbször telefonos kommunikáció megelőzte a levélküldését.