+1
Magyar - English - Proto-Indo-Europian
Kor - circle - kirkos
Korul - around - ambhi
Kanyar - curve - qelpo / witjom / keubo
Korbekerit - encircle - gherdho
Kerites - fence - saipis
Kert - garden - ghortos
Terulet - field - maghos / arwom
Udvar (kert) - court(yard) - komwoirjom / dhworom
Forog - circulate - qelo
Megfordul - turn-around - witajo
Felrefordult - turned-aside - perpernks
Gorbe - bent - kambos / pandos
Gondor - curly - kripsos
https://indo-european.info/dictionary-translator/list/English/Indo-Euro…
kör [1592] Szóelvonás eredménye, a körül, körülötte határozószavakból keletkezett. A származékok arra utalnak, hogy a kör szótő valószínűleg már az ősmagyar korban igenévszóként élt.
kanyarít [1636] Származékszó, a régi nyelvi kanyar ’kanyarodik, félkörben megfordul’ ige [1808] -ít műveltető igeképzővel ellátott alakja. A kanyar ige egy önállóan nem adatolható szótő -r gyakorító igeképzős származéka. Szótöve összefügg konyul igénk szótövével.
kert [1055 tn. (?), 1395 k.] Belső fejlemény, keletkezésmódja azonban bizonytalan. Valószínűleg szófajváltás eredménye, egy finnugor kori szótő -t melléknéviigenév-képzős származékából főnevesülhetett.
kerül [1332 tn. , 1416 u.] Ősi, finnugor kori szótő magyar képzéssel, a tőre vö. vogul kir- ’ körüljár; elmegy, eltűnik; forog’, finn kierä, kiero ’tekert, görbe’, kiertä- ’megfordít; körüljár, megkerül’, lapp gierre ’sodor, teker’. Ezek előzménye a finnugor *kerZ ’kör, gyűrű; kerek, gördülő; forog, forgat’ lehetett. A szótőre vö. kerek, keres.
tér1 [1372 u.] ’más irányba kezd haladni’ Vitatott eredetű. 1. Jövevényszó egy török nyelvből a honfoglalás előtti időből, vö. oszmán-török devir- ’forgat, fordít, megfordul, visszatér’, csuvas tavćr- ’feltűr ; megfordít’. E szavak talán összefüggenek teker igénk előzményével is. A magyarba került alak *täwär- lehetett
fordít [1372 u.] Bizonytalan eredetű, talán ősi, uráli kori szó magyar képzéssel. A tőre vö. vogul powrit- ’hentereg’, votják porjal- ’forog, kering’, mordvin puvra- ’forgat, sodor, pödör’, szelkup purolda- ’megfordít’.
görbe [1214 tn. (?), 1372 u.] Déli szláv jövevényszó, vö. bolgár nyelvjárási b
’ugyanaz; púpos ember’, szlovén grba ’púp; hát; ránc, redő’. A szó végső soron indoeurópai eredetű.
^^ ??
göndör [1341 tn. (?), 1770] Hangrendi átcsapással és a szó eleji k zöngésülésével keletkezett a nyelvjárásainkban és a szépirodalomban ismeretes kondor ’göndör’ melléknév [1075 tn. (?), 1704] gondor változatából [1748]. A kondor jövevényszó egy déli szláv nyelvből, vö. bolgár nyelvjárási b [kudur] ’göndör(hajú)’, szlovén koder ’göndör hajfürt; uszkár’.
^^ ??
---
Ugy latszik, hogy a [K,T]_R gyokre alapulo szocsoportok osszefuggeset az proto-indo-europai szavak nem igazan magyarazzak...
Megint csak, nem lenne baj osszevetni a latszolag szobokor szeru szavak magyar etimologiajat a proto-indo-europai szavakkal es etimologiaikkal.
---
Ezeket most nem masolom ide, de azert van am kaosz...
https://hup.hu/node/162048#comment-2294419
---
Es mit ir az e-nyelvmag?
Az egy szótagú gyökmintákon kívül rekurzív mintákat is felfedeznek a szerzők. A szócsalád minden egyes tagjában előfordul ugyanaz a gyök. Így a rekurzió a szóalkotásban is szerepet játszik. Czuczorék elvontabb szabályokat is feltételeznek. Így a magánhangzósítás egyfajta elvont gyökszerkezetet tételez fel, a mássalhangzókból álló gyökváz kitöltése magánhangzókkal újabb rokon gyököket teremt. Így fedezik fel Czuczor és Fogarasi, hogy egy adott hangtest, például a K_R, és egy jelentéstér, „a kerek alakú tárgyak és mozgások” között fennáll egy bizonyos kapcsolat. A magánhangzósítás nagyon sok rokon gyökkapcsolatot hordoz.
Rekurzio? Jelentester? Kapcsolat?
Es meg hogy nincs logika a nyelv mogott :)