Az olvadéknak, folyadéknak NINCS kristályszerkezete! (Legfeljebb a benne található, alacsonyabb hőmérsékleten a hármas határértékű ponttal rendelkező vegyületek/molekulák esetén, és/vagy a fagyáspontja alatti határoló réteg mentén.)
Az üveg is olvadék. Amorf anyag, vagyis a szennyezőktől eltekintve nincs kristályszerkezete. Lehet, hogy most újat mondok, de a "szilárd" üveg folyik. Rendkívül magas a viszkozitása, avagy egy 500 éves katedrálisban néhány tized mm mérhető a felsőbb és az alsóbb üveg vastagságában.
Egyébiránt az egyetemen fogtam a kezemben "üvegfémet", ami nem más, mint egy amorf fém, melyet az előtt szilárdítottak meg, mielőtt bárminemű kristályosodás létrejöhetett volna. (Ezt csak speciális berendezéssel, laboratóriumban lehet elkövetni.)
A haverod meghülyített, vagy téged ért érzéki csalódás:
Az olvadékoknak - legyen köztük a víz is - van olyan tulajdonságuk, hogy az olvadék fázisban lévő molekulák, elemek, nem képesek bármiféle kristályosodásra. Ellenben te azt fejtetted ki, hogy buborékosnak érezted a folyadékot a kézrátétel után: A buborék jelenléte gáz fázisra utal. A gáznak megint csak nincs kristályszerkezete, csak molekulái, atomjai.
Kristályszerkezetei kizárólag a nem amorf szilárd tárgyaknak vannak.