( uzsolt | 2014. 09. 10., sze – 11:38 )

Nem az axiómák és tételek máshogy értelmezésére gondoltam. Nagyon jó lenne, ha a politika "csak" ezen a szinten tudna beleszólni az oktatásba.

De akkor most próbálok pár dolgot felsorolni, hogy külső szemmel is érthető legyen, mire gondolok:
- 1996-ban vagy mikor jött a NAT (amely a követelményeket, elvárt tudást szabja meg, tantárgyanként)
(2005-ig is voltak dolgok, de ezeket nemigen tudom, mivel ilyenkor még diákként jártam suliba)
- 2005-ben a "zöld könyves" érettségit felváltotta a középszintű érettségi, a felvételit "felváltotta" az emelt szintű érettségi. Eddig a felvételihez nem kellett tudni (és tanítani sem) az analízist, emelt szinten viszont követelmény.
- az új érettségi rendszerben középszinten nem kell tudni tétel-kimondásokat és -bizonyításokat, fogalmakat (pl. szinusz-függvény elemzése), míg a "régi" rendszerben kellett (a zöld könyv első kb. 200-300 feladata ilyen volt).
- 2012-ben kijött, hogy újra kell dolgozni mindent, új helyi tantervek kellenek, most már két éves ciklusokban kell gondolkodni
(tehát 6., 8., 10. és 12. év végére van "megszabva", mit kell tudni a gyereknek)
- az új kerettanterv matekból kicsit megkavarta a dolgokat, vannak változások (nem brutál mértékű, de azért némileg jelentős)
- az érettségi feladataiban egyre jelentősebb teret kap a valószínűségszámítás és kombinatorika, tehát egyre nagyobb hangsúlyt érdemes rá fektetni - nyilván valaminek a rovására
- a kompetencia-mérés az "isten", amelyeknek a feladatai (jellegét tekintve) eltérnek az érettségi feladatok jellegétől (én speciel inkább érettségire készítek, hiszen annak számít valahol az eredménye, a kompetenciák meg... azok se rosszak, de nem csinálom azt, hogy 2 hónapig csak a kompetencia-mérésre készülünk)
- kötelező óraszámokat (amíg volt olyan) folyamatosan emelték, béremelés nélkül (vagy a béremelés mértéke nem volt akkora arányú, mint az óraszám-emelés)
- most már nyilván kell azt is tartani (gy.k. dokumentálni kell, ami nyilván plusz feladat és plusz idő), hogy a megtartott órákon kívül mit és mennyi ideig csinálsz (dolgozatjavítás, órára készülés, feladatsorok összeállítása, stb. - meg persze nem a tanórákhoz kapcsolódó feladatokat is)
- továbbtanulási "tanulmányi feltételek" is folyamatosan változnak, már most is kellett egy természettudományos tárgy jegyét vinni (amit helyeslek, így legalább ezen tárgyaknak is lett némi súlya)

Fizika-specifikusan: a tanítandó tananyag szinte folyamatosan változik. Eddig pl. nem kellett tanítani folyadékok és gázok mechanikáját, most viszont újra kell. Viszont eddig pl. Arkhimédesz törvénye még emelt szinten sem volt követelmény. Emelt érettségi tételek és az azokhoz kapcsolódó mérések évről-évre változnak (a 20-ból legalább 3-4 tétel), és ha eredményesen akarsz emelt érettségire készíteni, az emelt szintű méréseket érdemes reprodukálni a suliban, hogy a gyerek tudjon gyakorolni. Sokszor azért ez egyébként nem triviális, mert legtöbbször az egyetemek eszközeihez igazodik, nem pedig középsulik eszközeihez, és ezek az eszközök legtöbb esetben nem 10 fillérbe kerülnek.

Hirtelenjében, dolgozatjavítás után ennyi jutott eszembe :)