1, az eredeti felallasban localis diszkekrol volt szo. Marpedig barmilyen kornyezeted van a lokalis diszkeket erdmes raiden tartani.
Bocs, de nem az eredeti kérdésről volt már itt szó, hanem arról, hogy úgy általában a network checksum számolás esetén miért indokolt a cpu-ról lepakolás külön HW-re, míg a storage esetén ugyanezen logika szerint miért nem indokolt a HW RAID kártyákra lepakolás.
Én meg leírtam, hogy azért, mert az igazán nagy rendszereknél a HW RAID kártyák helyett dedikált készülékekbe migrálták ezt a RAID számolást, nem pedig PCI kártyákra. Az csak a középkategóriában (workgroup szerver, kkv szektor) ekkora nagy divat, hogy single gépek dedikált diszkeken tartják az adataikat, és ott tényleg van ennek létjogosultsága (sőt, csak ennek van, szép nagy BBWC-vel megspékelve).
2, enterprise kornyezetben sem minden esetben rakjak az adatokat SAN-ra. A SAN draga, 4 evig uzemeltettem SAN-t, ismerem az arakat.
Nem mindig, persze. De azért az a trend, hogy nagyobb, fontosabb cuccokat nem bíznak single gépekre. Két belsődiszkes gépből pedig nehéz oracle rdbms clustert faragni.
Lehet persze FC helyett két hosztos SAS-t használni (ami azért szívás, mert clusterpáronként külön doboz kell, több hosztot a SAS nem tud), vagy itt vannak az iSCSI-s dobozok is (ott jóval több a flexibilitás), de jellemzően mindegyik verzió arról szól, hogy az intelligens tárolóeszköz HW RAIDel, nem pedig a hoszt.
Shared storage esetén nem lakhat a RAID funkció a hosztokba dugott kártyán, ez alap.
3, egyetlen egy esetben nem kell raid vezerlo a lokalis gepbe: ha diskless.
Egy sima boot diszk tükrözésnél összemérhetőek az előnyök és hátrányok (ergó kétesélyes a mérlegelés eredménye), hogy érdemes-e HW RAID kártyát erre használni. Winfos alá mondjuk elfogadom, hogy kötelező, mert náluk még talán mindig kihívás egy boot diszk tükrözés SW-ből (a 2008 srv már tudja ezt rendesen végre?) De azért egy Solaris 7-8-9-10 lazán megugrotta ezt a feladatot 5-10 évvel ezelőtt is stabilan, a Linuxaimmal se volt sose gondom.
Velemenyem szerint a SW raid-del mind a rendszerek epitesekor, mind a hibajavitasakor, tehat uzemelteteskor sokkal tobb a gond, munka.
Az én tapasztalatom ezzel nem vág egybe. Mindkettővel tudnak szopások lenni, mondjuk tök másmilyenek. Ezért mérlegelendő, hogy melyik szopási eset mekkora valószínűséggel jöhet elő az adott környezetben.