Powerline eszközök a háztartásban

Üdv. Mindenkinek!

Jó ideje érik már a gondolat bennem, hogy ilyen megvalósítással kellene talán megoldanom, két helyiség hálózati lefedettségét a házamban. Továbbá ismerősi körben is felmerült hasonló igény. Fúrni, faragni, utp kábelt elvinni. Nem igazán szerencsés és nem nagyon kívánatos megoldás. A különféle hatótáv növelők, extenderek, amelyek vezeték nélküli csatornán oldják meg a kiterjesztést. Megint csak hagynak bennem némi aggodalmat. Mivel mindenféle jeltorzító és árnyékoló falazatok, vasbeton födémek, stb jelen vannak. Bármelyik ismerősöm vagy az én saját ingatlanomat vesszük figyelembe.

Azt is tudom, hogy ennek a technikai megoldásnak is vagy egy rákfenéje. Az elektromos hálózat az adott ingatlanban. Nem tudom, melyik nagyobb lutri. Ha valamilyen wireless extenderrel nem jön össze, vagy egy ilyen powerline eszköznél. Az adott ingatlan elektromos hálózata miatt, nem jön a várt eredmény.

Ebben kérem a segítségeteket. Akinek van tapasztalata powerline eszközökkel, pro és kontra.

Némi utána olvasás után, a következő csomagra gondoltam. Nem nagy érvágás, ha nem jön össze.

https://ipon.hu/shop/termek/strong-powerline-1000-triple-kit-v2/2265970

Előre is köszi Mindenkinek.

Hozzászólások

Szerkesztve: 2025. 01. 26., v – 14:03

Vedd meg nyugodtan, és teszteld le a kérdéses ingatlanban.
Ha nem felel meg az igényeknek, 14 napon belül úgyis el tudsz állni a vásárlástól.
Lehetetlen előre pontosan meghatározni, hogy milyen minőségben fog működni.

Nálam egy 2008-ban épült, 90 m²-es, kétszintes, viszonylag modern, de pocsékul kivitelezett villamoshálózattal rendelkező sorházban körülbelül 120 Mbit sebességet tudott átvenni.
A WiFi 6 (AX) megjelenése után arra váltottam, ami már lényegesen gyorsabb, hasonló stabilitás mellett.

én (is) inkább egy AX1800-as szabványú mesh rendszert választanék - illetve nehezen tudom megérteni, hogy két szoba között miért NE lehetne megoldani egy kábel átvezetését.
Anno saját panelben ezt úgy oldottuk meg, hogy az ablak melletti/alatti résen kimentünk és ott a párkány alatt végig elvezettünk egy kültéri kábelt.
Olcsó is volt, kevésbé csúnya mint végig kábelcsatornázni. De igazából betonon átfúrni 2-3 falon át ~8-10mm átmérővel - ez se egy nagy truváj

Meg lehet oldani, csak kedv nem nagyon szokott lenni hozzá. Én se akarnék mindent szétbaszni, ha nem muszáj.
Ezért álltunk le minden helyiségbe a padlásról. De így is a hőszigetelés lerakásáig volt realitása bármi pluszt befűzni.
Falon kívül menő kókány dolgokat egy szép új házban nem szívesen nézeget az ember. Egy régi háznak a hangulatába belefér. Ahol a fűtéscsövek is falon kívül mennek, ott nem nagy dolog már az a plusz UTP felrakva U-szögekkel.

Esetemben kertes házakról van szó és nem egy helyiséggel kellene arrébb menni. Vagyis a fő gond, hogy pont a router van olyan helyen. Ahol ha nem muszáj, nem szeretnénk fúrni, hogy felálljunk a padlásra például. A mesh rendszereknek is az kell, hogy egymásra jól rálássanak az eszközök, ami megint csak nehezen kivitelezhető. 

ahová TP-Link HC220G5 mesh-ből építettem, ott az emeltről a földszintre ~90M sávszélesség ment le. Ahogy a lépcsőház környékére is tettem egyet (nagyjából mindkét node "rálátott") - egyből 50-60%-al jobb lett az átvitel.

El lehet dönteni, h melyik a "komfortosabb" letenni 50-100k-t az asztalra - vagy kifúrni azt a pár likat és befűzni a kábelt (esetleg PoE switchet is felrakni)

én egy nyaralóba szereltem fel az elsőt. Ahol bejön a 200M net (emelet) - ott ki is jön wifin.
A következőt leraktam a földszintre, olyan 90M körül ment (asszem 2.4G rádió volt a mesh és 5G-n ment a telefon)
Aztán a lépcsőfordulóba felraktam egy köztes node-ot, így már 150M volt a földszinten is.

Nekem van, működik.
Annyi a trükk, hogy a három fázis (nekem az van) esetén ki kell kísérletezni hogy melyik két konnektor van ugyanarra a fázisra kötve.

Azt hiszem (citation needed), hogy már jó ideje "MIMO" eszközök vannak a piacon, amik a fázis-null-föld vezetékek mindegyikét használják. Vagyis a külön fázis esetén a null és a föld még mindig közös lesz az egész épületben. Nyilván sebességben észrevehetően veszítesz vele.

Saját tapasztalat, bár azonos fázison, de külön kismegszakítón van a két eszköz, így két emelet között kb 30Mbit/s megy át. Régebbi típus, "AV500" szabványt támogat. Ha jól emlékszem egy hosszabbítóba egymás mellé dugva talán 120Mbit/s-et tudtak.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Mi egy ideig használtunk ilyet. Eleinte én is keresgettem, hogy egy fázison lévő konnektorokon legyenek, de valójában nem találtam logikát, honnan hová mekkorára adódott a jelszint. Csak próba útján lehet megállapítani, kielégítő lesz-e a link.

Olyan linkekhez használtuk, ahol a sebesség nem lényeges.

Végül ki lett kábelezve minden, illetve felkerült két unify ap.

A volt UPC adott ilyen kütyüt, ami kihosszabbítja az Ethernetet, és wifin is szórja. Nálunk különböző fázisok között megy.  Comtrend a gyártója. Nekünk a tévéhez, pontosabban a médiaboxhoz adták, arra jó. Ha jól emlékszem, az ilyen megoldások félduplexet tudnak, de lehet, hogy keverem a wifi extenderrel.

Ha nem is Mesh, de AX-es PtP kapcsolat simán megvan két Asus AX53u (AX1800 között) 2.4 GHz-en, úgy, hogy egy társasház két szintje között, a lakás a szomszéd lakás alatti garázzsal, 50-100Mbps stabilan. 

Én próbáltam már csak lakáson és fázison belül összekötni két pontot 2000-es MIMO-s, földelést is használó csodaeszközzel, de az is jó, ha 200-at tudott, nagy csalódás volt. Egy youtube videón tesztelték az új PL szabványú 2400-as eszközöket, de azok is 500-at tudták ideálisan.

A hosszabbítót nem szeretik.

Strong lassú volt (vagy állandóan lefagyott?).
TP-Link állandóan lefagyott (vagy lassú volt?).
Miután a főbérlő nem engedte átfurkálni a falakat, az egyetlen élhető megoldás a D-Link lett. Gyors volt és stabil. Az első (fenti...) két csalódás után azt mondtam három a magyar igazság, ezt még megvettem, gondoltam kipróbálom. Akkor húztam ki a konnektorból, amikor kiköltöztünk.

"Gyors", értsd: majdnem karcolta a 100Mbitet is néha, ami valamelyik elődjének 10-20Mbitjéhez képest már-már megváltás volt. Még filmet is tudtunk nézni a NAS-ról a TV-n.
A rossz tapasztalatból kiindulva a saját házunkba 56747km kábelt húztam be, mindenhova dupla aljzattal. Meg a koax mellé is egyet, mert ki tudja mikor fog szolgáltató változni/változtatni. Ez mondjuk nem volt rossz gondolat, bolond Vodafonennak kell koax ÉS UTP is. Azt hittem a DSLite-on más nyomorúságuk nincs, de tévedtem... no de ez már egy másik történet. Részemről a sorrend úgy néz ki, hogy:
1, véső, horonymaró -> UTP
2, PtP wireless olyan helyre, ahonnan már lehet kábelezni tovább
3, Powerline
4, Mesh. De rendes mesh, nem csak annak csúfolt.
Az ilyen konnektorba dugható jelerősítőket inkább hagyjuk. Azt is kidobom az ablakon, aki csak megemlíti ezeket a semmirevaló jelzavarókat.

Ha nincs brutális sávszél igény (pl tv hez) a wi-fi hallow is jó megoldás . Max 80mbit ez tud de a valós inkább olyan 40 körül van . Nyílt teren asszem 1 km ert tud, beltérben 4 5 falon átmegy . 

Igen, itt van a termek paletta:

 

https://anjielo.com/collections/wifi-halow-bridge

 

mondjuk sztm ennel a savszelnel azert a powerline-ok tobbet tudnak. Ennek nem is ez igazabol a "celkozonsege" sokkal inkabb IoT, vagy IP kamerak pl. Bar lassabb, mint a pont-pont wifi bridge (jooooval) de nem igenyel ralatast es korkorosen sugaroz.

Nekem TP-Link 1200-as szabványúból van 6db (ebből 3-4-et használok) egy 60m2-es panellakásban, 1 fázison. Régi alu vezetékezés, optimális esetben 2-300Mbit-el csatlakoznak, de bizonyos zavarok esetén sajnos tud szakadozni. Épp most próbálom úgy átalakítani, hogy nem hogy 1 fázison legyenek (ez azért egy lakásban adott, de 3 fázisú háznál a fázisok között alapvetően nem megy át), de egyetlen kismegszakító mögött, mert azok is erősen csillapítják a jelet.

Ha gondolod, ilyenből van simán 1 pár eladó (én is úgy veszegettem meg 15-20e Ft-okért, hogy "meglátjuk" - az utolsó párt csak azért vettem egyel újabb szériából, hátha jobban kezeli az említett zavarokat, de sajnos nem, úgyhogy tök mindegy, eladó)

Amúgy, arra, amire én használom (TV-n, Sonos-on YT, Spotify, meg az egyiken egy AP lóg, amihez 100-150Mbit-nél többel úgysem csatlakozik semmi), arra tök megfelel, de pl. egy gamer biztosan hamar idegbajt kapna tőle. Illetve a home NAS-t sem ezekre érdemes lógatni, inkább elé.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Nekem volt itt ilyen UPC-tol visszamaradt borzadaly; vhol megvan meg. Borzalmas volt. Parositani kell oket, mert titkosit (ezt btw ovatosan -- powerline elvileg kimehet a szomszedokhoz is, lehallgathato/tamadhato a belso halod, ha arra rakod), es folyton dobalta ezt a parositast. Lassu volt, valami 80-100 mbit-et tud, es totalisan kiszamithatatlan, hogy melyik 2 konnektor kozott tud "parositani", mert gyakran egyszeruen nem talaljak meg egymast.

Azota kihuztam utp-t a regi tv koax helyere, az jo.

Amit tudok ajanlani, az az ali-n par euroert vasarolhato csempefuro, 4mm -es lyuk eleg, ha csak az erparokat (kulso szigetelo huvely nelkul) huzod at a falon. 4mm -es lyukat kiszurni se konnyu, de utolag betomni, elfedni meg gyerekjatek, szoval meg ha nem is furhato elvileg a hely, azt meg tudod csinalni. Es a gigabitet siman viszi, ami azert jocskan kulturaltabb, mint a powerline.

Azért a leírt problémáid közöl sok (az összes) erősen attól függ, hogy pontosan milyen gyártó, milyen terméke volt a kezedben és milyen a lakásod villanyszerelése, 1 v. 3 fázis van-e bent?

Szóval, ez alapján még nem feltétlenül kell temetni a technológiát. (én inkább a köpeny nélkül, csupasz érpárokkal húzkodott UTP kábelt mellőzném :) )

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Az UTP műanyag védőborítás eltávolítása nem befolyásolja a jelminőséget, csak fizikai védő funkciója van, de annak egy falba fúrt lyukban sok értelme nincs. Viszont így kisebb.

1 fázis van; a hideg kiráz attól, hogy lakáson belül több fázist húzzanak. De attól még probléma, hogy ezeknek van max. áthidalható távolsága, és a konnektorok fizikai távolsága keveset árul el arról, hogy mekkora a csillagponttól mért távolságuk összege. Esetenként az egymástól 5-10 méterre levő konnektorokat fizikailag 50-100m vezeték választja el egymástól.

A kg rez nem igazan szempont egy mai haznal. Avagy a kulonbseg annyira minimalis, hogy a komplett villanyszereles millios arahoz kepest meg merni se nagyon merheto.

Most akkor gondold vegig, mit veszitesz 3 fazissal:

- elvesztegetett A kapacitas fazisonkent

- limitalt kapacitas fazisonkent

- tervezgetni kell, hogy melyik kismegszakito melyik fazisra mehet, tervezett terheles fuggvenyeben

- 3x kell nagymegszakito es 3x eletvedelmi rele

1x32A sokkal jobban hasznalhato gyakorlatban, mint 3x16, hiaba jocskan nagyobb az abszolut kapacitas 3 fazison.

Na persze ha autot akarsz tolteni a garazsban, vagy hoszivattyut uzemeltetsz, annak persze kell kulon fazis. Itt most csak es kizarolag a lakasrol beszeltem.

Oltári nagy láma kérdésem lenne. Elektromosságban nem vagyok otthon. 
Egyszeri emberként hogyan tudom azt megállapítani, hogy hány fázis van egy lakásba, házba bekötve? Úgy, hogy semmi nemű ismeretem, információm nincs a hálózatról. Eléggé megrendült a bizalmam a powerline-t illetően, mióta a "lefüstölés" is szóba került. 

megszámolod hány db leplombált kismegszakító van a bejövő szekrényben ;)

és/vagy ha okosmérőd van az szépen ki is írja fázisonként a 'fogyazstást'

És ha van Fi relé, azon is látszik, hogy hány kábel megy bele ;) (he ehhez már minimum le kell venned a doboz burkolatát)

Ha a kg réz nem szempont, akkor miért szempont kifizetni egyszer 317 ezer Ft-ot 3x32-re?

3F-nál természetesen csak az óránál kell 3x annyi megszakító, az meg a szolgáltató dolga, ÉV relé is természetesen 1 db. kell. Onnan minden ugyanaz.

Belegondolva, technikailag a 3 fázissal még spórol is a rézen. Egyfázisú esetben egy főzőlaphoz oda kell vezetnie 3db egyforma nagykeresztmetszetű vezetéket, aminek mindegyike külön-külön teljes egészében elbírja az főzőlap maximális (összes főzőhely egyidejűleg bekapcsolt) áramfelvételét. Háromfázisú esetben 5db egyforma kisebb keresztmetszetű vezeték kell, amiből 3db együttesen bírja el a főzőlap teljesen bekapcsolt áramfelvételét. Vagyis a null és a védőföld keresztmetszetén spórolt.

Ha mondjuk van egy főzőlap egy 10A, két 6A és egy 3A-es főzőhellyel, akkor egyfázisnál kell 25A-re méretezni a fázis-null-föld vezeték mindegyikén. Összesen 75A-nek megfelelő vezeték kell. Ha 3 fázisod van, akkor 3db 10A-es fázis, 1db 10A-es null és 1db 10A-es védőföld kell. Összesen 50A-nek megfelelő vezetéket kell beépíteni. És akkor még csak nem is volt egyenletes a 3 fázisra a terheléselosztás (10-6-9).

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Persze hogy spórol, nem is keveset. Egy 7.5 kW tűzhely esetén 3x10 mm2 szükséges egy fázison, 3 fázison pedig 5x1.5 mm2. Majdnem háromszoros különbség. TERHELHETŐSÉGRE, a feszültségesés miatt kellhet vastagabb, ha nagyobb a távolság.

bocs hogy belevauvau, de a 3 fazisunal az egyes fozolapok nem kulon fazisra vannak kotve, hanem mindegyik megy mindegyik fazisrol. csak a vezerlo kapcsolgatja ki-be a fozolapot, a kivant teljesitmenynek megfeleloen.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Amit én kötöttem be (összetört a réginek üveglapja és olcsóbb volt újat venni, mint a régihez pót-üveget... erről is megvan a véleményem), annál az egyes főzőhelyek mindegyike csak 1-1 fázisról kapott áramot.  Ez a standard kvarccsöves, izzószálas fajta főzőlap volt, relé kapcsolgatja a fűtőszálakat benne. Tehát nem volt ilyen fázisok közötti load-balancing okosság benne. Eddig úgy tudtam ilyesmit csak az indukciós főzőlapok tudnak.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Igazából indukciós belsejében sosem jártam. Azt tudom, hogy azokban vannak ilyen feature-ök, hogy több főzöhely teljesítményét képes kombinálni.

Az ezzel kapcsolatos infóimat kb kedvenc cseh elektronikai youtuber(/humorista) videóiból szereztem be: https://m.youtube.com/watch?v=Z9ryVMdqndU Ha már így felmerült, elkezdtem újranézni és valóban, a szétszedett példány 2 fázisos (közösíthető 1-re) és két független tápegységet használ 2-2 edényhelyhez. Teljesítményt kombinálni csak az azonos tápon levő tekercsek között tud.

Akkor nem tudom Elbandi kolléga mire gondolt... biztos van olyan típus amit ő mond, de nem általános.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Egyszeru: siman 1 db 25A -s kismegszakitora + kabelre van kotve mindharom bemeno vezetek. Ez a standard modja az 1 fazisu bekotesnek.

Az ilyen teljesitmenyu fozolapok BTW tudnak olyat, hogy limitalod a maximalis teljesitmeny-felvetelet. Pont azert, mert konyha install kozben nem feltetlen akarja a tulaj athuzagolni a fel hazat.

BTW azt is tudod, mekkora brutalis fozo-teljesitmeny 7.5kW? Marmint a gyakorlatban? Talan ha par percig kell annyi, aztan mar csak a toredeke szukseges a homerseklet tartasahoz. Annyit siman elbir egy kisebb teljesitmenyu kabel / kismegszakito is.

Az 1db 25A -s kabel meg tuti biztos olcsobb, mint a 3x 10-16A, de ha te ugy gondolod, hogy vicces tokolni azzal, hogy nezed, a 3 kozul mi epp melyiket hasznalja, akkor rajta. En jol vagyok az 1xB32 -mmel, ennyit ingyen adnak, es nem kell neznem soha semmit, mukodik minden es kesz. Epp eleg bonyi es osszetett az elet, nem kell nekem meg ezt is bonyolitani :)

Az biztos, ha en hazat veszek, def. negativ pont, ha lakason belul random szetszorva tobb fazis van.

3x20 Amperünk van.

Volt, hogy a faluban két fázis kiesett majdnem két napra. Átkötöttem a fűtést a megmaradtra. Azóta van egy 1 kVA-es külső akksis UPS.

Nem gyakran, de használunk három fázisú motorral hajtott gépet.

Főzőlapnál a 7,5 kW arra jó, hogy power boost-ba rakod, így mire előveszel egy fakanalat, felforr a lábasban a víz. A miénk két fázist tud használni. Kihúztam négyes vezetékeken.

Ha van lehetőség három fázisra, naná, hogy kell a pénzemért.

Power boost nem vicces, mert "bezizegteti" a fem edenyt, en inkabb csak rovid idore hasznalom.

De ahhoz nem kell 3 fazis.

7.5kW -os fozohely nincs. A komplett 4 helyes fozolap fogyaszt max. 7.5kW -ot, 1-1 megall a 3-4-nel. Ahhoz meg eleg az egy fazis is.

BTW ups is macera 3 fazison, aztan meg keresgelhetsz, hogy hol van delej.

De mindenki azzal b*a el az idejet persze, amivel akarja :D

Sokáig reménykedtem én is ilyen powerline megoldásokban, de több évnyi szívás után végül a wifi6-os hálózattal váltottam ki. D-Link, Tp-Link és még ki tudja milyen kütyük sora adta fel a harcot. Volt, amelyik csak szakadozott, volt, amelyik el is füstölt. Sajnos amióta folyamatosan VPN-en kell lennem itthon, nem opció a néhány percenként szakadozó hálózat, mert a VPN azt kevéssé tolerálja.

Pedig a lakás viszonylag új, tizenpár éve épült, jó minőségű elektromos hálózattal, egy fázison.

Simán lehet, hogy kapott egy kis túláramot, és ettől megfelüdt benne valami. Ezekben ugye nincs valami combos táp, hiszen direktben dugod be a konnektorba, így nem lehet három kiló a súlya. Gyanítom, hogy emiatt jóval érzékenyebbek a feszültségingadozásra, mint a legtöbb háztartási berendezés, vagy pl. egy külső tápról működő wifi router.

Gondolom eldurran? Nemtom, ha ekkora fesz. ingadozas van/lehet nalatok, akkor szerelj fel vagy egy tulfesz vedot az egesz hazra, vagy legalabb egy loggert, es hajtsd be az aramszolgaltaton a kart.

BTW az AC-n jon 400V is, masodpercenkent 50szer egy rovid idore :D

Nezd meg lentebb a linket, ott azt irja, "Input and output isolation voltage 3000Vac", szoval azt mondanam, ha el is fustol, a mogotte levo aramkort megvedi eleg nagy loket ellen is.

Es igen, ez bizony nagyon pici.

De ez mit mire adaptál? Nem hiszem, hogy hálózati AC feszültségből korrekt izolációval csinálna valami DC kisfeszültséget ekkora méretben. Egy minimális terhelhetőségű ferritmagos trafó önmagában is nagyobb a megadott méretnél.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Itt van, nezd meg

Ha van vele kapcsolatban eszreveteled, szolj batran. Nekem tokjol mukodnek ezek ESP -t hajtani evek ota megbizhatoan, stabilan. Gyakorlatilag nem melegszik, es a zart felepites miatt se piszokkal, se egy esetleges durranassal sincs gond.

De tenyleg erdekelne, ha szerinted szar, mert nem tudom, csak tapasztalom illetve hallom masoktol, hogy ezek jol mukodnek es nincs rajuk panasz.

Én nem mondtam hogy szar, hanem azt hogy hihetetlen, hogy az általad írt (1x1x2cm) méretben lenne megoldva.

És ezt az állításomat fenn is tartom. Ugyanis, a HLK-PM01 adatlapja (https://hlktech.net/index.php?id=105) szerint 34mm x 20mm x 15 mm. Ez térfogatban lényegesen nagyobb (kb 5x annyi mint amennyit mondtál) és ennek már van realitása.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Könnyen lehet, hogy pont a túlfeszültségvédő fémoxid varisztor (az a kék bogyó) nyelte be az impulzust és ezek "önfeláldozó" jelleggel degradálódnak tőle - bár nem hiszem, hogy ez sokat rontana a jelátvitelen.

A másik gyanúsított a zavarszűrő (Cx) fóliakondenzátor, ami valószínűleg a doboz saját kapcsolóüzemű tápjának a nagyfrekvenciás zaját választja le, hogy ne zavarjon bele a saját jelátvitelébe. Ezek "önjavítóak", pontszerű átütés helyén kiég a fólia benne így túlfeszültség után a kondenzátor nem lesz zárlatos. Viszont értelemszerűen degradálódnak az évek alatt bekapott impulzusoktól, és egyre kevésbé látják el a feladatukat. Ahogy írod, normál tápnál ez nem szokott felhasználó számára észrevehető hibajelenséget okozni, csak egyre több zavar jut vissza a hálózatba. Ami fel is veti a lehetőségét, hogy nem is a powerline adapter saját maga, hanem egy teljesen másik készülék tápjának a lepusztulása okozza az instabilitást.

És persze mindig ott van az örök-sláger, a szekunder oldali elektrolit pufferkondenzátor kiszáradása.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Csak nehogy a szomszéd nyomtatóján jöjjön ki az amit kinyomtatsz. Ha már powerline, akkor mehet mellé végpontonként egy-egy hálózati eszköz, ami csinál neked egy overlay hálózatot, mondjuk IPSEC+EOIP-el, MACSEC-el, vagy valami hasonló okossággal.

Azért ezen a szinten már rég túl vagyunk. Maguk a powerline eszközök megoldják, hogy párosítás után titkosítják az egymás közti forgalmat, hogy abba a szomszéd ne pofázhasson bele. (Persze, zavarni ettől még tudja)

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Amúgy ez tök jó kérdés, hogy hogy lehet validálni... főleg a kulcscsere protokol lehet gyenge pontja.

Gyors keresgéléssel nem találtam igazán komoly cikket, ahol alaposan ellenőrizték volna az eszközök tényleges biztonságát.

Kb ezt az egy releváns cikket találtam (ez is 2007-es), de ez is csak elméleti szinten fedi le a szabványban rögzített kulcscsere mechanizmust: https://www.cise.ufl.edu/~nemo/papers/ISPLC2007_AV_Security.pdf

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

A héten megérkezett a 3db-os szett.
https://www.strong-eu.com/hu/products/home-networking/powerline-1000-triple-eu-powerl1000trieuv2

Ma volt időm foglalkozni vele, úgy kb. 3 és fél órát összesen. Az eddigi pro és kontra (inkább kontra) tapasztalatok után. Elég savanyú szájízzel kezdtem neki.

A házamban 1 fázis van, 1db C25-ös kismegszakító van plombálva az óra mellett. Az elektromos hálózat 10 éve volt felújítva, azóta némi módosításokkal kiegészítve. 6 db C16-os kismegszakító van a fí relé mellett. Ebből 2db az egy-egy klímáé. A maradék 4 van szétosztva, amiről nem tudom pontosan, hogy melyik hogy.

A három eszköz összepárosítása viszonylag egyszerű volt. 2db pikk-pakk, amikor a harmadik is szóba került, ott volt egy kis homokórázás. Először egy-egy darabbal mentem végig a konnektorokon, ott ahol kellene a link legfőképpen.

Yettel Otthon Net internet elérésem van 200/80 sebességgel. Friss, 1 hónapos ZTE MC801A wifi routerrel.

A legrosszabb amit mértem 60/40, a legjobb 115/50 Mbps. 12 db 2 pont közti mérés után elkezdtem a harmadik darabot is felhelyezni, párosítani. Majd azon is mérni úgy hogy a második aktívan rajta volt a hálózaton ( notin megnyitva fhd-s yt videó). A sebességek ilyenkor sem estek le és a párosítás sem szakadt meg.

Kezdtem örülni, hogy még sem annyira keserű a helyzet. Egy Win11-es és egy Debian-os noti volt rákötve az adapterekre. Elkezdtem random cserélgetni a konnektorok közt, összevissza. Közben megvártam a pufferelés végét is, de volt hogy nem. Megszakított aktív kapcsolat után is pikk-pakk megtalálták egymást és a link is aktív lett. Semmi röccenés, szakadás nem volt egyszer sem.

Aztán egy régebbi kis TP-Link routert is behoztam a játékba. Ami AP-nak van konfigolva, azt is random dugdostam ide oda, kapcsolódtam a wifi-jére. Pikk-pakk minden.

Egy valamit nem tudtam tesztelni, a stabilitást. Azt majd a hosszabb távú használat mutatja meg.

Továbbra is köszi, minden pro és kontra véleményt.

Társasházi lakásban kismegszakítón keresztül 20-30MB/s a sebesség a nas-tól a tv-ig a két tplink adapterrel. Az lg tv volt a szűk keresztmetszet, amit egy usb-s, gigabites hálókártyával sikeresen megoldottunk. Mondhatom, hogy stabilan, megbízhatóan működnek, de előtte elég sokat próbálgattam, melyik fali aljzat ad ki jobb sebességet. Mindenképpen olyat ajánlanék megvásárlásra, amelyiken saját zavarszűrős átmenő dugalj van.

Mindemellett az ismerősöm családi házában, másik fázisra kerülve teljességgel használhatatlan volt. Nála wifi volt a megoldás.