Powerline eszközök a háztartásban

Üdv. Mindenkinek!

Jó ideje érik már a gondolat bennem, hogy ilyen megvalósítással kellene talán megoldanom, két helyiség hálózati lefedettségét a házamban. Továbbá ismerősi körben is felmerült hasonló igény. Fúrni, faragni, utp kábelt elvinni. Nem igazán szerencsés és nem nagyon kívánatos megoldás. A különféle hatótáv növelők, extenderek, amelyek vezeték nélküli csatornán oldják meg a kiterjesztést. Megint csak hagynak bennem némi aggodalmat. Mivel mindenféle jeltorzító és árnyékoló falazatok, vasbeton födémek, stb jelen vannak. Bármelyik ismerősöm vagy az én saját ingatlanomat vesszük figyelembe.

Azt is tudom, hogy ennek a technikai megoldásnak is vagy egy rákfenéje. Az elektromos hálózat az adott ingatlanban. Nem tudom, melyik nagyobb lutri. Ha valamilyen wireless extenderrel nem jön össze, vagy egy ilyen powerline eszköznél. Az adott ingatlan elektromos hálózata miatt, nem jön a várt eredmény.

Ebben kérem a segítségeteket. Akinek van tapasztalata powerline eszközökkel, pro és kontra.

Némi utána olvasás után, a következő csomagra gondoltam. Nem nagy érvágás, ha nem jön össze.

https://ipon.hu/shop/termek/strong-powerline-1000-triple-kit-v2/2265970

Előre is köszi Mindenkinek.

Hozzászólások

Szerkesztve: 2025. 01. 26., v – 14:03

Vedd meg nyugodtan, és teszteld le a kérdéses ingatlanban.
Ha nem felel meg az igényeknek, 14 napon belül úgyis el tudsz állni a vásárlástól.
Lehetetlen előre pontosan meghatározni, hogy milyen minőségben fog működni.

Nálam egy 2008-ban épült, 90 m²-es, kétszintes, viszonylag modern, de pocsékul kivitelezett villamoshálózattal rendelkező sorházban körülbelül 120 Mbit sebességet tudott átvenni.
A WiFi 6 (AX) megjelenése után arra váltottam, ami már lényegesen gyorsabb, hasonló stabilitás mellett.

én (is) inkább egy AX1800-as szabványú mesh rendszert választanék - illetve nehezen tudom megérteni, hogy két szoba között miért NE lehetne megoldani egy kábel átvezetését.
Anno saját panelben ezt úgy oldottuk meg, hogy az ablak melletti/alatti résen kimentünk és ott a párkány alatt végig elvezettünk egy kültéri kábelt.
Olcsó is volt, kevésbé csúnya mint végig kábelcsatornázni. De igazából betonon átfúrni 2-3 falon át ~8-10mm átmérővel - ez se egy nagy truváj

Meg lehet oldani, csak kedv nem nagyon szokott lenni hozzá. Én se akarnék mindent szétbaszni, ha nem muszáj.
Ezért álltunk le minden helyiségbe a padlásról. De így is a hőszigetelés lerakásáig volt realitása bármi pluszt befűzni.
Falon kívül menő kókány dolgokat egy szép új házban nem szívesen nézeget az ember. Egy régi háznak a hangulatába belefér. Ahol a fűtéscsövek is falon kívül mennek, ott nem nagy dolog már az a plusz UTP felrakva U-szögekkel.

Esetemben kertes házakról van szó és nem egy helyiséggel kellene arrébb menni. Vagyis a fő gond, hogy pont a router van olyan helyen. Ahol ha nem muszáj, nem szeretnénk fúrni, hogy felálljunk a padlásra például. A mesh rendszereknek is az kell, hogy egymásra jól rálássanak az eszközök, ami megint csak nehezen kivitelezhető. 

ahová TP-Link HC220G5 mesh-ből építettem, ott az emeltről a földszintre ~90M sávszélesség ment le. Ahogy a lépcsőház környékére is tettem egyet (nagyjából mindkét node "rálátott") - egyből 50-60%-al jobb lett az átvitel.

El lehet dönteni, h melyik a "komfortosabb" letenni 50-100k-t az asztalra - vagy kifúrni azt a pár likat és befűzni a kábelt (esetleg PoE switchet is felrakni)

én egy nyaralóba szereltem fel az elsőt. Ahol bejön a 200M net (emelet) - ott ki is jön wifin.
A következőt leraktam a földszintre, olyan 90M körül ment (asszem 2.4G rádió volt a mesh és 5G-n ment a telefon)
Aztán a lépcsőfordulóba felraktam egy köztes node-ot, így már 150M volt a földszinten is.

Nekem van, működik.
Annyi a trükk, hogy a három fázis (nekem az van) esetén ki kell kísérletezni hogy melyik két konnektor van ugyanarra a fázisra kötve.

Azt hiszem (citation needed), hogy már jó ideje "MIMO" eszközök vannak a piacon, amik a fázis-null-föld vezetékek mindegyikét használják. Vagyis a külön fázis esetén a null és a föld még mindig közös lesz az egész épületben. Nyilván sebességben észrevehetően veszítesz vele.

Saját tapasztalat, bár azonos fázison, de külön kismegszakítón van a két eszköz, így két emelet között kb 30Mbit/s megy át. Régebbi típus, "AV500" szabványt támogat. Ha jól emlékszem egy hosszabbítóba egymás mellé dugva talán 120Mbit/s-et tudtak.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Mi egy ideig használtunk ilyet. Eleinte én is keresgettem, hogy egy fázison lévő konnektorokon legyenek, de valójában nem találtam logikát, honnan hová mekkorára adódott a jelszint. Csak próba útján lehet megállapítani, kielégítő lesz-e a link.

Olyan linkekhez használtuk, ahol a sebesség nem lényeges.

Végül ki lett kábelezve minden, illetve felkerült két unify ap.

A volt UPC adott ilyen kütyüt, ami kihosszabbítja az Ethernetet, és wifin is szórja. Nálunk különböző fázisok között megy.  Comtrend a gyártója. Nekünk a tévéhez, pontosabban a médiaboxhoz adták, arra jó. Ha jól emlékszem, az ilyen megoldások félduplexet tudnak, de lehet, hogy keverem a wifi extenderrel.

Ha nem is Mesh, de AX-es PtP kapcsolat simán megvan két Asus AX53u (AX1800 között) 2.4 GHz-en, úgy, hogy egy társasház két szintje között, a lakás a szomszéd lakás alatti garázzsal, 50-100Mbps stabilan. 

Én próbáltam már csak lakáson és fázison belül összekötni két pontot 2000-es MIMO-s, földelést is használó csodaeszközzel, de az is jó, ha 200-at tudott, nagy csalódás volt. Egy youtube videón tesztelték az új PL szabványú 2400-as eszközöket, de azok is 500-at tudták ideálisan.

A hosszabbítót nem szeretik.

Strong lassú volt (vagy állandóan lefagyott?).
TP-Link állandóan lefagyott (vagy lassú volt?).
Miután a főbérlő nem engedte átfurkálni a falakat, az egyetlen élhető megoldás a D-Link lett. Gyors volt és stabil. Az első (fenti...) két csalódás után azt mondtam három a magyar igazság, ezt még megvettem, gondoltam kipróbálom. Akkor húztam ki a konnektorból, amikor kiköltöztünk.

"Gyors", értsd: majdnem karcolta a 100Mbitet is néha, ami valamelyik elődjének 10-20Mbitjéhez képest már-már megváltás volt. Még filmet is tudtunk nézni a NAS-ról a TV-n.
A rossz tapasztalatból kiindulva a saját házunkba 56747km kábelt húztam be, mindenhova dupla aljzattal. Meg a koax mellé is egyet, mert ki tudja mikor fog szolgáltató változni/változtatni. Ez mondjuk nem volt rossz gondolat, bolond Vodafonennak kell koax ÉS UTP is. Azt hittem a DSLite-on más nyomorúságuk nincs, de tévedtem... no de ez már egy másik történet. Részemről a sorrend úgy néz ki, hogy:
1, véső, horonymaró -> UTP
2, PtP wireless olyan helyre, ahonnan már lehet kábelezni tovább
3, Powerline
4, Mesh. De rendes mesh, nem csak annak csúfolt.
Az ilyen konnektorba dugható jelerősítőket inkább hagyjuk. Azt is kidobom az ablakon, aki csak megemlíti ezeket a semmirevaló jelzavarókat.

Ha nincs brutális sávszél igény (pl tv hez) a wi-fi hallow is jó megoldás . Max 80mbit ez tud de a valós inkább olyan 40 körül van . Nyílt teren asszem 1 km ert tud, beltérben 4 5 falon átmegy . 

Igen, itt van a termek paletta:

 

https://anjielo.com/collections/wifi-halow-bridge

 

mondjuk sztm ennel a savszelnel azert a powerline-ok tobbet tudnak. Ennek nem is ez igazabol a "celkozonsege" sokkal inkabb IoT, vagy IP kamerak pl. Bar lassabb, mint a pont-pont wifi bridge (jooooval) de nem igenyel ralatast es korkorosen sugaroz.

Nekem TP-Link 1200-as szabványúból van 6db (ebből 3-4-et használok) egy 60m2-es panellakásban, 1 fázison. Régi alu vezetékezés, optimális esetben 2-300Mbit-el csatlakoznak, de bizonyos zavarok esetén sajnos tud szakadozni. Épp most próbálom úgy átalakítani, hogy nem hogy 1 fázison legyenek (ez azért egy lakásban adott, de 3 fázisú háznál a fázisok között alapvetően nem megy át), de egyetlen kismegszakító mögött, mert azok is erősen csillapítják a jelet.

Ha gondolod, ilyenből van simán 1 pár eladó (én is úgy veszegettem meg 15-20e Ft-okért, hogy "meglátjuk" - az utolsó párt csak azért vettem egyel újabb szériából, hátha jobban kezeli az említett zavarokat, de sajnos nem, úgyhogy tök mindegy, eladó)

Amúgy, arra, amire én használom (TV-n, Sonos-on YT, Spotify, meg az egyiken egy AP lóg, amihez 100-150Mbit-nél többel úgysem csatlakozik semmi), arra tök megfelel, de pl. egy gamer biztosan hamar idegbajt kapna tőle. Illetve a home NAS-t sem ezekre érdemes lógatni, inkább elé.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Nekem volt itt ilyen UPC-tol visszamaradt borzadaly; vhol megvan meg. Borzalmas volt. Parositani kell oket, mert titkosit (ezt btw ovatosan -- powerline elvileg kimehet a szomszedokhoz is, lehallgathato/tamadhato a belso halod, ha arra rakod), es folyton dobalta ezt a parositast. Lassu volt, valami 80-100 mbit-et tud, es totalisan kiszamithatatlan, hogy melyik 2 konnektor kozott tud "parositani", mert gyakran egyszeruen nem talaljak meg egymast.

Azota kihuztam utp-t a regi tv koax helyere, az jo.

Amit tudok ajanlani, az az ali-n par euroert vasarolhato csempefuro, 4mm -es lyuk eleg, ha csak az erparokat (kulso szigetelo huvely nelkul) huzod at a falon. 4mm -es lyukat kiszurni se konnyu, de utolag betomni, elfedni meg gyerekjatek, szoval meg ha nem is furhato elvileg a hely, azt meg tudod csinalni. Es a gigabitet siman viszi, ami azert jocskan kulturaltabb, mint a powerline.

Azért a leírt problémáid közöl sok (az összes) erősen attól függ, hogy pontosan milyen gyártó, milyen terméke volt a kezedben és milyen a lakásod villanyszerelése, 1 v. 3 fázis van-e bent?

Szóval, ez alapján még nem feltétlenül kell temetni a technológiát. (én inkább a köpeny nélkül, csupasz érpárokkal húzkodott UTP kábelt mellőzném :) )

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Az UTP műanyag védőborítás eltávolítása nem befolyásolja a jelminőséget, csak fizikai védő funkciója van, de annak egy falba fúrt lyukban sok értelme nincs. Viszont így kisebb.

1 fázis van; a hideg kiráz attól, hogy lakáson belül több fázist húzzanak. De attól még probléma, hogy ezeknek van max. áthidalható távolsága, és a konnektorok fizikai távolsága keveset árul el arról, hogy mekkora a csillagponttól mért távolságuk összege. Esetenként az egymástól 5-10 méterre levő konnektorokat fizikailag 50-100m vezeték választja el egymástól.

A kg rez nem igazan szempont egy mai haznal. Avagy a kulonbseg annyira minimalis, hogy a komplett villanyszereles millios arahoz kepest meg merni se nagyon merheto.

Most akkor gondold vegig, mit veszitesz 3 fazissal:

- elvesztegetett A kapacitas fazisonkent

- limitalt kapacitas fazisonkent

- tervezgetni kell, hogy melyik kismegszakito melyik fazisra mehet, tervezett terheles fuggvenyeben

- 3x kell nagymegszakito es 3x eletvedelmi rele

1x32A sokkal jobban hasznalhato gyakorlatban, mint 3x16, hiaba jocskan nagyobb az abszolut kapacitas 3 fazison.

Na persze ha autot akarsz tolteni a garazsban, vagy hoszivattyut uzemeltetsz, annak persze kell kulon fazis. Itt most csak es kizarolag a lakasrol beszeltem.

Oltári nagy láma kérdésem lenne. Elektromosságban nem vagyok otthon. 
Egyszeri emberként hogyan tudom azt megállapítani, hogy hány fázis van egy lakásba, házba bekötve? Úgy, hogy semmi nemű ismeretem, információm nincs a hálózatról. Eléggé megrendült a bizalmam a powerline-t illetően, mióta a "lefüstölés" is szóba került. 

megszámolod hány db leplombált kismegszakító van a bejövő szekrényben ;)

és/vagy ha okosmérőd van az szépen ki is írja fázisonként a 'fogyazstást'

És ha van Fi relé, azon is látszik, hogy hány kábel megy bele ;) (he ehhez már minimum le kell venned a doboz burkolatát)

Ha a kg réz nem szempont, akkor miért szempont kifizetni egyszer 317 ezer Ft-ot 3x32-re?

3F-nál természetesen csak az óránál kell 3x annyi megszakító, az meg a szolgáltató dolga, ÉV relé is természetesen 1 db. kell. Onnan minden ugyanaz.

Belegondolva, technikailag a 3 fázissal még spórol is a rézen. Egyfázisú esetben egy főzőlaphoz oda kell vezetnie 3db egyforma nagykeresztmetszetű vezetéket, aminek mindegyike külön-külön teljes egészében elbírja az főzőlap maximális (összes főzőhely egyidejűleg bekapcsolt) áramfelvételét. Háromfázisú esetben 5db egyforma kisebb keresztmetszetű vezeték kell, amiből 3db együttesen bírja el a főzőlap teljesen bekapcsolt áramfelvételét. Vagyis a null és a védőföld keresztmetszetén spórolt.

Ha mondjuk van egy főzőlap egy 10A, két 6A és egy 3A-es főzőhellyel, akkor egyfázisnál kell 25A-re méretezni a fázis-null-föld vezeték mindegyikén. Összesen 75A-nek megfelelő vezeték kell. Ha 3 fázisod van, akkor 3db 10A-es fázis, 1db 10A-es null és 1db 10A-es védőföld kell. Összesen 50A-nek megfelelő vezetéket kell beépíteni. És akkor még csak nem is volt egyenletes a 3 fázisra a terheléselosztás (10-6-9).

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Persze hogy spórol, nem is keveset. Egy 7.5 kW tűzhely esetén 3x10 mm2 szükséges egy fázison, 3 fázison pedig 5x1.5 mm2. Majdnem háromszoros különbség. TERHELHETŐSÉGRE, a feszültségesés miatt kellhet vastagabb, ha nagyobb a távolság.

bocs hogy belevauvau, de a 3 fazisunal az egyes fozolapok nem kulon fazisra vannak kotve, hanem mindegyik megy mindegyik fazisrol. csak a vezerlo kapcsolgatja ki-be a fozolapot, a kivant teljesitmenynek megfeleloen.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Sokáig reménykedtem én is ilyen powerline megoldásokban, de több évnyi szívás után végül a wifi6-os hálózattal váltottam ki. D-Link, Tp-Link és még ki tudja milyen kütyük sora adta fel a harcot. Volt, amelyik csak szakadozott, volt, amelyik el is füstölt. Sajnos amióta folyamatosan VPN-en kell lennem itthon, nem opció a néhány percenként szakadozó hálózat, mert a VPN azt kevéssé tolerálja.

Pedig a lakás viszonylag új, tizenpár éve épült, jó minőségű elektromos hálózattal, egy fázison.

Simán lehet, hogy kapott egy kis túláramot, és ettől megfelüdt benne valami. Ezekben ugye nincs valami combos táp, hiszen direktben dugod be a konnektorba, így nem lehet három kiló a súlya. Gyanítom, hogy emiatt jóval érzékenyebbek a feszültségingadozásra, mint a legtöbb háztartási berendezés, vagy pl. egy külső tápról működő wifi router.

De ez mit mire adaptál? Nem hiszem, hogy hálózati AC feszültségből korrekt izolációval csinálna valami DC kisfeszültséget ekkora méretben. Egy minimális terhelhetőségű ferritmagos trafó önmagában is nagyobb a megadott méretnél.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Könnyen lehet, hogy pont a túlfeszültségvédő fémoxid varisztor (az a kék bogyó) nyelte be az impulzust és ezek "önfeláldozó" jelleggel degradálódnak tőle - bár nem hiszem, hogy ez sokat rontana a jelátvitelen.

A másik gyanúsított a zavarszűrő (Cx) fóliakondenzátor, ami valószínűleg a doboz saját kapcsolóüzemű tápjának a nagyfrekvenciás zaját választja le, hogy ne zavarjon bele a saját jelátvitelébe. Ezek "önjavítóak", pontszerű átütés helyén kiég a fólia benne így túlfeszültség után a kondenzátor nem lesz zárlatos. Viszont értelemszerűen degradálódnak az évek alatt bekapott impulzusoktól, és egyre kevésbé látják el a feladatukat. Ahogy írod, normál tápnál ez nem szokott felhasználó számára észrevehető hibajelenséget okozni, csak egyre több zavar jut vissza a hálózatba. Ami fel is veti a lehetőségét, hogy nem is a powerline adapter saját maga, hanem egy teljesen másik készülék tápjának a lepusztulása okozza az instabilitást.

És persze mindig ott van az örök-sláger, a szekunder oldali elektrolit pufferkondenzátor kiszáradása.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!