Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod

HUP

Egy éve még szkeptikusak voltunk, mára kézzelfogható valóság lett. Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába. Itt a 45. kraftie adás.

Ártatlan jegyzetkészítéssel indult buli, majd a breakdown után gépi CV rangsorolással folytatódott, a végén pedig azon kapod magad, hogy egy AI avatárt próbálsz táncba vinni, de már a smalltalk is izzadságszagúra sikeredik. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk, sokan fogják visszasírni a kézműves toborzást, és a kedves lányokat.

Az adásban elhangzott hivatkozások a Discord csatornánkon érhetők el, ahol még beszélgetni is tudsz velünk, és a többi hallgatóval. Adásainkat megtaláljátok a SoundCloudon, a Spotify-on, az Apple Podcasten, a YouTube csatornánkon, és immár a YouTube Music-on is.

( freeoli v | 2024. 11. 22., p – 13:42 )

Ahogy meglátnék egy ai avatart, abban a pillanatban bontanám a vonalat. Ahol ennyire semmibe vesznek már a nulladik percnél, oda soha nem akarok menni dolgozni.

Ha meg a technológiát akarnák használni, akkor elemezzék a felvételt ahogy akarják, vagy írjanak dinamikus kérdéseket az ai-k. ... de hogy egy giffel beszélgessek.

( gelei v | 2024. 11. 22., p – 13:48 )

Még nem hallgattam meg, látatlanul a következőt gondolom:

Szerintem az automatizált* recruitment faszság. Ha én interjúztatok, akkor 80%-ban azt nézem, hogy mennyire tudnék az adott illetővel együtt dolgozni**, illetve a leendő csapattagok mennyire tudnának. A maradék 20% a hard skillek. Az ilyen automatikus szarok szerintem pont azt a bizonyos 80%-ot rejtik el az interjúztató elől, és nem azt a kisebb szeletét az illető személyiségének, ami relatív könnyen tanulható.

* Értsd jól, nem arra az automatizmusra gondolok, hogy nem telefonon egyeztetünk időpontot, hanem egy weboldalon választhatsz a szabad slotok között

** Nem small talkra gondolok itt sem, de mondjuk arra, hogy mennyire tudja megvédeni a véleményét, vagy mennyire talál megoldást olyan kérdésre, amire nincs "helyes" válasz

( Mcsiv v | 2024. 11. 22., p – 16:03 )

már várom a PDF CV-be transparent színnel beírt AI prompt-okat

// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

( dotnetlinux | 2024. 11. 22., p – 20:36 )

A recruiter folyamatba épül be az AI vagy valóban ő beszélget velem? Mert ha az utóbbi, akkor én is odaülteket egy AI-t, ami belőlem tanult. Ha van match, akkor a béreket megbeszélem egy emberrel.

( dlaszlo | 2024. 11. 22., p – 23:19 )

Szerkesztve: 2024. 11. 22., p – 23:48

Azért egy interjún az is kérdés, hogy aki a kérdéseket a cég részéről felteszi miket beszél, miket kérdez, ott valójában nem csak te interjúzol. Pl simán érdekelhet, hogy oldanak meg dolgokat, vagy hogy dolgoznak, és létezik az a szint, amit már az elején messzire elkerülök. Ez szerintem minden körben igaz. (technikai előszűrésen is, nem mindegy, hogy miket kérdeznek, és szerintük mi a jó) Majd az AI beszélget veled ezekről?

Szerintem az emberi kommunikációban is van millió finomság, nagyon felemás, ha ezeket csak az egyik fél (az ember) érti, és tud rá megfelelően/kreatívan reagálni.
A small talkot, és az emberi kommunikációt nem cserélném el egy interjún. Teljesen más hangulatú lehet egy interjú, ha sikerült a feszkót feloldani, szimpatikus a másik fél stb. mint amikor elszórakoztatja valaki magát "egyedül" egy szoftver előtt, teljesen szkeptikusan, hogy mi ez a szerencsétlenség, amivel beszélgetni próbál. Az interjúztatónak nem csak a kérdések feltétele a feladata.