Még nyíltabbá teszi a Google a Fuchsia operációs rendszere fejlesztését

Google

A Google ma bejelentette, hogy még nyíltabbá teszi Fuchsia nevű operációs rendszerének fejlesztését, hogy még egyszerűbb legyen a nyilvánosság számára a projektben való részvétel:

Starting today, we are expanding Fuchsia's open source model to make it easier for the public to engage with the project. We have created new public mailing lists for project discussions, added a governance model to clarify how strategic decisions are made, and opened up the issue tracker for public contributors to see what’s being worked on. As an open source effort, we welcome high-quality, well-tested contributions from all. There is now a process to become a member to submit patches, or a committer with full write access.

In addition, we are also publishing a technical roadmap for Fuchsia to provide better insights for project direction and priorities

 Részletek a bejelentésben.

( trey | 2020. 12. 08., k – 21:22 )

Ez is nagy tervekkel indult, egyesek mérget vettek volna rá, hogy rövid időn belül leváltja az Androidot (de még többen, hogy nem). Ez a bejelentés számomra azt jelenti, hogy belátható időn belül semmi sem lett belőle, gyakorlatilag talán sosem lesz. Még megpróbálnak egy vérátömlesztést adni neki ezzel a lépéssel, de én nagy jövőt nem jósolok neki.

trey @ gépház

Végfelhasználóként worksforme

Már amennyiben nem vagy hajlandó érteni hozzá.

Mi a konkrét baj vele?

Valójában bármelyik, az informatikához minimálisan is értő ember számára nyilvánvaló, hogy ez az architektúra értelmesen és gazdaságosan nem karbantartható, ami ott türemkedik az arcába a szerencsétlen felhasználónak, hogy kb. 2 évente kukázni kéne a hardvert, mert a gyártó nem ad ki hozzá többé biztonsági frissítéseket, mástól, vagy önerőből pedig esélytelen ezt pótolni. Itt vannak mitigation opciók, hogy megveszed a legeslegfrissebb, a gyárból még véresen kijövő technológiát (hátha nem szopod be vele a harcifaszt), aranyáron, és reménykedsz, hogy így akár, talán-talán, 3-4 évig is le lehet a gondod a hardverkukázásról. Vagy eleve előremenekülős stratégiát választasz, és olyasmit veszel, amire majd lesz mások által tákolt custom szoftver (annak minden szopásával és nyűgjével). Esetleg azt teszed, amit a felhasználók zöme: leszarod, hogy mekkora ementáli az egész, és használod a bűnrégi lyukas szoftverrel, amíg fizikailag bírja a cucc.

Na ez a baj vele.

Nem tudom, hogy a Fuchsia milyen koncepcióval fog napvilágot látni, de ami jó volna az Androiddal ellentétben:

Mikrokernel létéből fakadóan külön lehet választani a driver-t és kernelt. Ha normálisan oldják meg és nem csinálnak API/ABI inkompatibilitásokat a driver interfészen, mint a Linux kernel szokta, akkor a gyártók megírják a driver-t, hozzárakják a rendszerhez és vagy frissítik CSAK a driver-t vagy hagyják a p*csába. A driver teljesen független lenne a rendszer többi részétől. A rendszert önmagát tudnád frissíteni úgy, hogy az nem nyúl a driver-ekhez és akkor lehet egy több éves eszközöd, de biztosított, hogy a rendszeredet frissen tudod tartani. Lehet, hogy idővel lassulni fog, mert a rendszer igénye nőni fog, de akkor talán valakik karban fognak tartani egy-egy LTS ágat.

"Errors are red
My screen in blue
Someone help me
I've deleted Sys32"

Én nem erre gondoltam hanem arra hogy az Androidban egymás hegyére hátára vannak dobálva a technológiák. Amikor megirsz egy androidos appot, valami ilyesmi történik:

java/kotlin -> jvm bytecode -> dex bytecode -> itt jön be a dalvik/art runtime választás (oké, 5től felfelé már az art a default)

Arról az architektúra ábráról nem is beszélve ahol a dobozok elkezdődnek a Linux kerneltől és x ugrás után jutunk csak el a tényleges runtime -ig.

Ugye az art azért jobb a dalviknál mert hotspot helyett aot -ban nativra fordul az egész app, de ha nativban fut az app. akkor miért kell ezzel a hosszú és bonyolult folyamattal bohóckodni?

A fentit csak fejből irtam, majd egy tényleges hozzáértő kijavit.

A kérdésre amúgy tudom a választ, azért nem dobják ki az egészet csak úgy, mert akkor a legacy userek ugranak (5 és előtte).

 

Nem vagyok egy apple evangelista, de az apple sokkal jobb lóra tett amikor elkezdte az ios -t kitalálni. Ott ugye fel sem merült, hogy a harmatos hardveren java-zzunk vagy egyéb hasonló VM-bytecode alapú megoldást toljunk, hanem nativban mennek az appok.

Szintúgy fixme.

 

Szerintem a kollega kommentje irreleváns: az hogy alig vagy nem támogatják a droidos sw stackeket az csórósági kérdés a gyártó részéről. Ott van az Android One program, benne van a Xiaomi meg a Nokia is, csak át kell engedni a Google-nek a ROM főzést, és ott az ingyen x év support (minimum 2 van asszem).

Persze az applenél simán megvan az 4-5 év is.

Ugye az art azért jobb a dalviknál mert hotspot helyett aot -ban nativra fordul az egész app, de ha nativban fut az app. akkor miért kell ezzel a hosszú és bonyolult folyamattal bohóckodni?

Mert nem minden ARM alapu. Es ARM meg ARM kozott is kulonbseg van, ahogy ugye egy amd sempron is x86 meg egy xeon is, aztan megse venned egy kalap ala oket.

Gondolj csak a chromebook-okon levo androidra. Az x86-on fut! Es mukodik, gyakorlatilag hibatlanul.

Hat ezert.

Csak a pontosság kedvéért. Chromebookon nem Android az operációs rendszer, hanem ChromeOS, ami egy Gentoo Linux alapú hagyományos desktop Linux Chrome böngészőre kihegyezett GUI desktoppal. ChromeOS-en az ART kistesőja, ARC oldja meg az Android appok kompatibilitását. De ez csak app szintő kompatibilitás, és nem is 100%-os. 

Nem hiszem, hogy csak app szintu, ennel bonyibb a helyzet, tobb okbol is. Ha csak app emulacio lenne, mar regen telis tele lenne az osszes linux disztro android app emulatorokkal. Masreszt, van benne android settings, android notifications, sot, komplett play store es play services is.

Az biztos, hogy nem teljes android OS, de nekem eddig 100%-os volt minden, pedig gyerekek elegge nyuzzak. :)

Valami hybrid lehet, vagyis az android kernel patch-eket raraktak  a chromebook kernelere, es az integraciot is megoldottak (FS, notificationok, kamera, ..., mind teljesen integralt android es chromeos kozott).

Hát abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell filológia eszmefuttatást tartanunk és a sötétben találgatnunk. 

https://en.wikipedia.org/wiki/Google_App_Runtime_for_Chrome

https://chromium.googlesource.com/arc/arc/+/master/docs/getting-started…

https://9to5google.com/2019/05/24/chrome-os-android-apps-vm/

Az van, hogy a Google nem hülye, és már jópár éve azon dolgoznak, hogy ez ne így legyen. És mostanra kezd beérni a rengeteg munka, hogy a visszafele kompatibilitásra alapvetően belesz...ó chipgyártók ellenében egy olyan rendszer jöjjön létre, ahol tényleg csak az alacsony szintű HW drivert kell tőlük szedni, minden más központilag frissíthető, még olyan központi komponensek is, mint az ART.

Olyan szinten, hogy stabil kernel ABI-t is csinálnak a gyártói moduloknak, hogy ne az ezer éves lyukas kernelt kelljen használni csakazért, mert random chipsetgyártó nem akarja a drivereit frissíteni.

Lehet sorolni gondokat az Androiddal, de az szerintem nem az átgondoltság meg a stratégia hiánya.

Persze, örülünk, hogy van stratégia, meg átgondoltság, ez mind jól is hangzik. Ha egy nap ez a boltban kapható eszközök szintjén is megjelenik, az lesz majd a Kánaán.

Azért amennyi ebből most kívülről látszik, arról az IHM sorai jutnak eszembe:

"Fazonom tiszta George Michael, dalom egy újabb filmsláger.
Tuti egy nóta, már tavaly óta írom, hogy ennyire jó legyen."

Az a baj, hogy almát hasonlítunk (rengeteg különböző ízű) csokigolyóval (igen, magas labda :) ).

 

Van gyártó, amivel már évek óta nem nagyon lehet mellényúlni, sokáig támogatják az eszközöket, és utána is van community ROM rá. És van, ahol a flagship telefonok támogatása is akadozik.

Valóban, az Androiddal az is a baj, hogy bloat, de nem ez a legfőbb baja. Hanem az, hogy le van zárva a felhasználó elől, nem birtokolja a rendszert, amíg nem rootolja, hackeli a készüléket, addig semmit nem tud csinálni rajta, csak fingóappot feltenni, meg indítani és kifújt. Ez a legeslegeslegnagyobb ’ciség benne.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Nekem inkabb úgy tűnik, hogy formálisabbá teszik a fejlesztői folyamatot és erőforrásokat tolnak alá, aminek nem lenne sok értelme, ha nem számolnának vele komolyabban.

Egyébként ha annyira jó a Googlenek a Linux kernel, akkor szerinted miért kezdtek egyáltalán bele ebbe a projectbe és miért tartják még mindig életben?

( zolej v | 2020. 12. 09., sze – 08:19 )

Ja. Elakadtak. Kérik a közönség tapsát.

Nekem a Huawei menekülő-út Harmony OS-ével kapcsolatban is kérdőjeleim vannak máig. Egyébként Google Fuchsia tesztelő partnere volt a Huawei. Nem lepne meg ha Harmony nagy része Fuchsia ripoff lenne. Viszont ha anyaprojekt sem piacképes, hogyan lesz abból piacképes koppintás?

Mivel kényszerhelyzetben van a Huawei azért azt sem mondom lehetetlen, hogy tényleg tesznek bele erőforrást. Sok John Doe pedig majd visszapakolja az eredményeket, a Fuchsia-ba. Mégis szebben mutat mintha a Google maga lapátolná vissza a koppintás eredményeit. 

A HarmonyOS már működik, van róla egy rakás videó a youtube-on, illetve szerintem már lassan már terítik is. Az SDK és társai már most elérhetőek, lehet próbálgatni.

Azt kell figyelembe venni, hogy a kínaiak teljesen jól működnek a google ökoszisztémája nélkül, nagyjából a wechat + saját facebook klón + saját térképes alkalmazásukkal teljesen jól elvannak.

[módosítva, a videón nem a HarmonyOS volt]

Ok már módosítottad. De azért befejezem. Szóval simán kinézem azért a Huawei-ből, hogy belengeti ezt a mikrokerneles mindennel IS kompatibilis HarmonyOS csodát. Majd szépen kihoz egy saját G-mentes AOSP alapú rendes Androidot variánst, amit meg elnevez "OS" nélkül Harmony-nak. 

Az előbb belinkeltem a fórumot ahol ezekről írtam, forrásokkal. Ha annak csak a felét valóban piacképesen meg tudja csinálni a Huawei, akkor nagyon nagy bajban van US. Akkor kompetenciában reménytelenül elhúztak a kínaiak. EU-nak meg már úgyis mindegy. De szerintem csak egy nagy porhintés az egész, amiből egy évtizeden belül nem lesz piacképes OS. Legfeljebb valami kísérleti kiadás, amit a bátor vállalkozók tesztelhetnek és ehhez a telepítési folyamatra csinál egy kényelmes megoldást a Huawei. 

Miért, ezek az emberek utálják a Google-t és megvesznek helyette bármit? Vagy mi az, amivel a Huawei el fogja hódítani ezeket az embereket?

Az ár nem lehet ez a tényező, mert androidos telefon van nagyon olcsótól közepesen át drágáig mindenhol.

Pl. vettem egy Alcatel Pixi 4 telefont egyszer a boltban, mert kellett valami (bármi), amibe be lehet dobni egy sim kártyát. Ha jól emlékszem, 40 font volt, és ez nem a legolcsóbb telefon volt a polcon.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ha csak Kínát nézed, ott nem értelmezhető a Google, mert hogy nincs. Se a kereső, se a gmail, se a google maps, se semmi, egyszerűen nem elérhető. Facebook, twitter, stb. dettó. Ettől függetlenül nekik megvannak a saját levelezős, chatelős, social médiás cuccaik, sőt, ott a wechat, amire konkrétan nagyon komoly banki rendszer épül: az összes létező helyen tudsz wechat-en fizetni, ami kb. úgy néz ki, hogy az árus beírja, hogy 10 pénz, mutatja a QR kódot, te befotózod, engedélyezed, és mindkettőtöknél csipog, hogy megvolt a pénzátvitel. A bankrendszerük lényegében átugrotta a POS terminálos kártyás fizetést, mint ahogy a miénk a csekkesdit.

A Huawei mögött pedig ott van a kínai állam, és az amcsi korlátozások hatására még inkább stratégia céljuk (illetve egyszerűen csak átpriorizálták) hogy teljesen leváljanak minden szinten a "nyugatról".

Maguk a Huawei készülékek egyébként teljesen jók, csak itthon nálunk nagyon kevesen vesznek meg úgy androidos készüléket, hogy nincs mögötte az google.

 

Kína Afrikában az egyik legnagyobb befektető, iszonyat mennyiségű infrastrukturális/gazdasági fejlesztést illetve békefenntartást is csinálnak, valószínűleg azért, hogy piacot teremtsenek maguknak. A google cuccok oda se kellenek, ha tudnak helyette alternatívát mutatni, egyedül a facebook/messenger téma az, amit valahogy meg kell oldani, de hát fejlesztőjük meg van bőven.

Indiával érdekes a helyzet, ugye ők alapvetően angolszász érdekközösségben vannak, szerintem oda megy majd a papíron nem huawei Honor brand, ami teljesen lényegtelen, hogy nem Huawei, mert minden kínai cég minimum 50%-ban állami tulajdon.

Indiában egyébként ahogy nézem a következő versenyzők vannak:
- Samsung: Dél-Kórea
- Xiaomi: kínai, fej-fej mellett eladások tekintetében a Samsunggal
- Vivo: 10 ezres cég, főleg délkelet Ázsiában árulnak telefonokat, van néhány érdekes kamerás trükkjük
- Realme: Ez gyakorlatilag Oppo, csak a brand kivált, kínai
- Oppo: 40 ezres cég, nálunk nem nagyon ismert, de a legnagyobb telefongyártó cég Kínában

Ezt mind úgy kell nézni, hogy bár versengő cégek, de végülis állami tulajdonban van a felük, tehát Kína a soft power politikáját rajtuk keresztül is hajtja végre

Afrika ebben egyetértek veled. 

India szerintem nem igazán angolszász barát. Egyből a függetlenségük kivívása után lerohanták a portugál Goát, fütyülve a nemzetközi jogra. A kommunista Kína közben tiszteletben tartotta a Hongkong feletti Brit fennhatóságot. Később elég jól profitáltak belőle. Goa is lehetett volna indiai Hongkong. Most meg egy kedves romkocsmás hangulatú szeméthely mint az ország többi része. 

Rossz húzás volt a különben szoros angolszász, pontosan Brit szövetséges Portugália Goájának lerohanása. Kezdetben nem is India, hanem Pakisztán volt a barát. Az USA titkos U2 felderítői például Pakisztán peshawari repülőteréről szálltak fel a Szovjetunió felé. Később Pakisztánnal is romlott a viszony. De Indiával sem javult meg, főleg a India atombombája után. 
India ma Oroszország szövetségese. Együtt fejleszitk az F-35 konkurens orosz Su-57 (Pak Fa) lopakodó vadászgépet. Kínával nem rég volt egy kis határmenti lövöldözése Indiának. Utána tiltottak minden Huawei cuccok felszállva az Amerikából indított kampányra. 

Ettől még jelen vannak a kínai termékeke. A kínai, tajvani gyártók mint a Foxconn is tervezik a nagyobb volumentű gyártást Indiában. De a két ország viszonya korán sem rózsás. 

Van az a kedves BRIC (Brazil, Russia, India, China) közösség, ami az USA és az EU ellenlábasa szeretne lenni

Szerintem valamit félreolvastál. Ezeket az országokat azért emlegették együtt, mert kb. azonosan gyors fejlődést produkáltak kb. 10-15 éve. Szó sem volt arról, hogy ők közösségként gondolkoznak magukról vagy arról, hogy bárki ellenlábasa szerettek volna lenni együtt.

Az USA és az EU befektetők számára volt a BRIC egy kategória. Magasabb kockázat, magasabb potenciális profit.

Aztán Kínában volt valami visszaesés, Brazília nyersanyag exportjának hirtelen megszűnt a felvevő piaca, leesett az olaj és a gáz ára, hogy az oroszoknak se legyen jó és hirtelen eltűnt a nagy növekedés. Kínában gondolom azóta visszakapaszkodott, Indiában nem tudom, hogy volt-e visszaesés. Brazília és Oroszország továbbra se tündököl.

Brazília egyébként a Mercosul része. Ez valóban egy közösség, közös kereskedelmi zóna, könnyű utazás, meg munkavállalás, és hasonló együttműködési dolgokkal, de nem tudok arról, hogy bárkiben komolyan felmerült volna, hogy ők majd az USA vagy az EU ellenlábasai lennének. Inkább főleg az USA és egy kicsit az EU piacokra vágynak.

Kína meg egymaga szeretne az USA ellenlábasa lenni, ahogy az Oroszok is egymaguk szeretnének mindenki ellenlábasa lenni.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Igen, India ilyen szempontból egy kicsit kakukktojás, megy az egymás hergelése Kínával (volt is valami hír, hogy ilyen botokkal meg ilyesmikkel verték egymást rommá valahol a határon) de ettől függetlenül a kereskedelem meg megy. Jó kérdés, hogy ez mennyire csak a cirkusz kategória. Köszi a történelmi infókért!

India az hatvanas évek óta nincs jóban a kínaiakkal, még egy mini-háborút is vívtak egymással akkor. Mostanában pedig megkezdték ők is kiszorítani a piacról a kínai cuccokat (most még csak mobil szoftverekkel, de ez csak a kezdet), mert nem csak ők, de egész Délkelet-Ázsia egyre aggodalmasabban figyelik a kínai hegemón törekvéseket.

( suckit | 2020. 12. 09., sze – 08:26 )

Code of conduct és lilahajú LMBTQ vezetőség van már?

Esetleg delegálhatnánk Szájert az igazgatótanácsba.

( nevergone v | 2020. 12. 09., sze – 10:46 )

Nem arról volt szó, hogy ez valami teljesen zárt forráskódú dolog lesz az Android helyett?

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

( b | 2020. 12. 09., sze – 18:58 )

ezt miért nem tudják elengedni...

GPLv3-as hozzászólás.

( pepelopez | 2020. 12. 12., szo – 15:42 )

nem tudom mi volt de már egy hete szarakodott, most már jó (adsl) routeren 4 load volt délelőtt  :)