Soros 2.0, Numbertext 1.0 béta

 ( nemethl | 2018. április 23., hétfő - 16:07 )

Új kiadás jelent meg a Soros programozási nyelvből, és a rá épülő LibreOffice-kiegészítőből a megújult Numbertext.org honlapon. A magyar fejlesztéssel több mint 30 nyelvre, és olyan különleges – az arab számok előtt használt – számrendszerre alakíthatunk át számokat, mint a magyar számrovás és a kínai Szucsou számrendszer.

A reguláris kifejezéseken alapuló Soros nyelv a számok gyors és egyszerű számnévvé alakítására készült 2009-ben, illetve a BAHTTEXT (BAHTSZÖVEG) thai számnévre és pénznemre alakító ECMA/(MSZ) ISO OOXML (eredetileg MS Excel) táblázatkezelő függvény általánosítására. A LibreOffice-kiegészítő által telepített NUMBERTEXT() és MONEYTEXT() táblázatkezelő függvények használatát, és az új „de-CH” (svájci helyesírású német: „dreissig” „dreißig” helyett) nyelvi támogatást mutatja be a következő videó.

A nyelvi adatbázis a tőszámnevek mellett sorszámnevekkel (első, második, harmadik...) és sorszámokkal (az angolban 1st, 2nd, 3rd..., az új maláj nyelvi leírásban 1, ke-2, ke-3... stb.) is bővültek, hogy az OOXML-ből és a MS Wordből már ismerős tőszámneves, sorszámneves és sorszámos számozási stílusok a LibreOffice-ba is bekerüljenek a közeljövőben (pl. „Tizenkettedik fejezet”). A számok átalakítása interaktív módon is kipróbálható a honlapon, együtt az új sorszámneves és egyéb átalakításokkal, köztük az új magyar helyesírásnak megfelelő, kötőjel nélküli évszámokkal (a kétezer-tizennyolc tőszámnév helyett kétezertizennyolcat írunk évszámok esetében kivételesen).

A Soros programnyelv új nyelvi elemei nemcsak a javított specifikációból ismerhetők meg, hanem az új interaktív tananyagból is, amely egyben bevezet a szinte minden modern programnyelvben megtalálható reguláris kifejezések használatába is.

A Java, JavaScript és Python Soros interpreterek mellett az új C++ programkönyvtár is szabadon felhasználható az LGPL/BSD licenc szerint. A Soros programnyelv és a kapcsolódó fejlesztések olyan sikerre számíthatnak a jövőben, mint az FSF.hu Alapítvány által támogatott többi LibreOffice nyelvi eszköz: a Hunspell helyesírás-ellenőrző és a Szabad magyar szótár, amelyek sok más mellett a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási tanácsadó oldala, a helyesiras.MTA.hu működésének alapját is biztosítják.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Én úgy tudtam, hogy a németországi németeknél is helyes, ha dreißig helyett a dreissig írásmódot használjuk. Sőt többször tervezték már a ß-betű eliminálását a német nyelvtanból.

Csak akkor tartják megengedhetőnek a 13-as sz lecserélést, ha írógépen vagy olyan más eszközön írsz, amelyiken nincs. PC-n van. A svájciak azok, akik teljesen elhagyták, helyette csak ss van.

Erről a Soros nyelvről még nem hallottam, utána fogok olvasni, érdekesnek hangzik.


No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

A Duden szerint még mindig a dreißig a helyes: https://www.duden.de/suchen/dudenonline/dreissig. Ezt nem érintette az 1996-os német helyesírási reform, amely tényleg sok ß-et törölt: https://en.wikipedia.org/wiki/German_orthography_reform_of_1996#Sounds_and_letters.

Viszont úgy tűnik, hogy Liechtenstein is érintett: https://en.wiktionary.org/wiki/dreissig

Ennek javítására az egyik új fejlesztésnek köszönhetően csak a de-LI nyelvi kódot kell megjegyzésként hozzáadni a kivételes sorhoz a de.sor Soros programban, kb.:

30 dreissig # [:de-CH:] [:de-LI:]
30 dreißig

soros, arab szamok, ahh nem is olvastam tovabb!

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

:)))
a HUP is a Soros terv resze biztos

Ráadásul ezeket a fejlesztéseket valami civil szervezet támogatja... Véletlen lenne? Aligha. _Tudjuk_ ki áll mögötte.

egyből konzultálni akartál mi? haha....

--
GPLv3-as hozzászólás.

Orbán remélhetőleg nem olvas HUP-ot.

Nincs benne pénz.

Keményen dolgozott ezért a hup közössége.


Normális HUP-ot használok!

A régi szép időkben (a számítógépek "aranykorában") könnyű volt megkülönböztetni az "igazi férfiakat" a "hátulgombolósoktól". Akkor azok voltak az igazi férfiak, akik megértették a programozást, a hátulgombolósok pedig azok, akik nem. Az igazi programozó ilyeneket szólt, hogy "DO I=1,10", meg hogy "ABEND" (igazándiból színtiszta nagybetűkkel beszéltek), a többiek pedig azt mondták, hogy "a számítógép túl bonyolult nekem", meg hogy "nem tudok kapcsolatot teremteni a számítógéppel - nekem túlságosan személytelen".

Szerintem Orbán nem használ számítógépet, mert nem tud kapcsolatot teremteni vele :D :D

Ez honnan? :)

O.K., én hóttkomolyan azt hittem pár sorig, hogy valami politikai paródia... :D

Kirúgjuk az ajtón, bemászik az ablakon!

Mondjuk sokat elárul a készítők személyiségéről és szervilitásáról ez a névválasztás. Csak az a baj, hogy rossz segget nyalnak. :-)


Normális HUP-ot használok!

Az ilyen fejlesztésekkel az MS Office előtt jár a LO, vagy csak követi?
Mondhatjuk-e azt, hogy jobb a nem angol nyelvek támogatása LO-ban mint MS Office-ban?

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

Szerintem ezt évek óta nyugodtan mondhatjuk :)

Legalábbis a magyar esetében mondtuk is, hogy a helyesírás-ellenőrzés jobb: http://libreoffice.hu/a-microsoft-office-es-az-openoffice-org-magyar-nyelve/

És ez az utóbbi időben még inkább így van, mert a magyar helyesírási szótár sokat fejlődött a LibreOffice-ban, a Microsoft Office-ban meg nagyon leromlott (még ha a régi összehasonlításban szereplő hibák egy részét javították is, rengeteg új hiba, és sokkal súlyosabbak jelentek meg).

A pénzegységek átírásával a LibreOffice a Microsoft előtt jár (igaz, még csak kiegészítővel), a számneves fejezetcímekkel utána (de már tesztelés alatt van a kapcsolódó LibreOffice folt: https://gerrit.libreoffice.org/#/c/53313/).

Általános kijelentést nem lehet tenni, legfeljebb nyelvekre lebontva (és ott is csak adott pillanatban, mert bármikor jöhet egy váratlan helyesírási reform, mint legutóbb a magyar), de egy adott nyelvnél is sok mindent kell figyelembe venni. Bizonyos nyelvek esetében, mint a magyar, összességében jobb a nyelvi eszközök támogatása, másokéban nem. Az egészen kis (piaci szempontból) nyelvek támogatása is kiváló helyenként a LibreOffice-ban, mivel a „bibliafordító” SIL szabad szoftveres szakemberei pont olyan nyelvek támogatásán dolgoznak, amelyekkel a MS Office vagy más tulajdonosi dokumentumszerkesztők, kiadványszerkesztők mostohán bánnak. A rugalmasabb SIL Graphite betűtechnológia is azért született, mert az OpenType szabvány nem támogatja az egzotikus nyelveket, és a Graphite-nak köszönhetően van már látványos magyar fejlett betűtámogatás a LibreOffice-ban, l. Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel.

Friss példa erre, mármint hogy a különböző nyelvek javított támogatása oda-vissza kölcsönösen előnyös a szabad szoftverekben: A görög MS Word a szó végi szigmát automatikusan cseréli a helyesírásilag helyes változatra, feleslegessé téve a külön szigmavariáns billentyűjét a görög billentyűkiosztáson. A magyar toldalékok kezelésére kidolgozott mintaillesztésnek köszönhetően ez a gyakorlati szabvánnyá vált kényelmi funkció mától a LibreOffice-ban is működik alapértelmezés szerint:

...
<block-list:block block-list:abbreviated-name=".*σ" block-list:name="ς"/>
...

(https://gerrit.libreoffice.org/#/c/53372/)

Tipográfiai megoldások támogatásában is előrébb jár a LO. Igaz az MS Office 2016-ot még nem néztem, de kötve hiszem, hogy abban hozta volna be a MS a lemaradást.


No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP