LibreOffice 4.3

A The Document Foundation bejelenti a LibreOffice 4.3-at, a szabad irodai programcsomag 8. kiadását a projekt 2010 szeptemberi megszületése óta. Az alkalmazás több ezer önkéntes és több száz fejlesztő munkájának egyesített eredménye, és elérte azt a fejlettségi szintet, ahol a bővülő LibreOffice ökoszisztéma értéknövelt szolgáltatásaival támogatva megfelelő minden típusú felhasználásra.

Részletek, linkek, letöltési elérhetőségek a bejelentésben.

Hozzászólások

Az Impress látványos, Zolnai Tamás munkájával elkészült teljes értékű 3D és 3D animációs támogatása, és az egyéb újdonságok mellett az FSF.hu Alapítvány támogatásával fejlesztett új magyar nyelvi lehetőségek is szóra érdemesek:

* Ilyen a szóhoz tapadó három pont automatikus cseréje a három pont karakterre;
* ehhez hasonlóan számos automatikus javítást most már toldalékolt szavaknál is végrehajt a LibreOffice, l. a LibreOffice 4.3 bővített magyar cseretáblázatát, amely alapján mi magunk is készíthetünk ilyen, toldalékolt alakban is felismert cseréket a hosszabb kifejezésekhez a .* minta megadásával;
* a felhasználói szótárban megadható a magyar kettőzött többjegyű mássalhangzók elválasztása is, például a Meggyasszai Rádzs személynevet hiányosan (a családnevet sehogyan sem), illetve hibásan (például Rád-dzsal) választja el a LibreOffice alapesetben, de a Meg[y]gyas[z]szai, Rád[zs]dzsal és Rád[zs]dzsá szótári bejegyzések felvételével ez javítható (Megy-gyasz-szai Rádzs-dzsal);
* Ha az elválasztást kézzel adjuk meg az opcionális elválasztójel (feltételes kötőjel) beszúrásával (Ctrl-kötőjel), ezt most már a kettőzött többjegyű mássalhangzóknál is megtehetjük, pl. fejedelemas[Ctrl-kötőjel]szony: az Unicode szabványnak és a magyar helyesírási szabályoknak megfelelően kerül elválasztásra itt a szó a sorok végén (korábban nem választotta el a LibreOffice a szavakat a kettőzött többjegyű mássalhangzók közé szúrt feltételes elválasztójelnél).

Le a kalappal, a LO mára egy csodálatos, szabad asztali irodai programcsomaggá vált. Kiválóan alkalmas pl. az asztali MS Office ingyenes helyhettesítésére.

A kérdés már csak az, hogy valóban erre van-e szükségük az embereknek a 21. sz-ban. Egyrészt a felhő rengeteg előnnyel jár, pl. megosztás egy ember saját kütyüi közt és emberek közt, valamint egy Chromebook jóval olcsóbb, mint egy desktop gép Linux-szal. (Nyilván kevesebbet is nyújt, de ez nem feltétlenül baj.)

Ami pedig a céges felhasználást illeti, a kollaboratív szerkesztés, a felhő miatti jobb lopásbiztonság, jobb dokumentummanagement és egyszerű ISO9001 verziózás az, amire igény van. Ezeket többé-kevésbé egy SharePoint + Office teljesíti, valamennyire a OneDrive / Google Drive üzleti változata is. LO-ban is van CMIS támogatás tudtommal. Ez mennyire profi a többivel összevetve?

Ami pedig a céges felhasználást illeti, a kollaboratív szerkesztés, a felhő miatti jobb lopásbiztonság, jobb dokumentummanagement és egyszerű ISO9001 verziózás az, amire igény van.

+1. LibreOffice vs MS Office vitákban állandó érv, hogy az átlag irodai júzer ne picsogjon, hogy meg kell tanulnia a LO-t, hiszen a MS Office 99%-át amúgy se használta. Ezzel szemben a valóság az, hogy irodai környezetben nap mint nap küldenek RMS-sel védett dokumentumot, használjuk a Sharepoint integrációt, az Excel makrók pedig, ha ésszel élnek velük, akkor napi szinten órákat takaríthatnak meg. A LibreOfficenak nincs csoportmunka-komponense (mintha egyszer felmerült volna, hogy a Thunderbirdöt beleintegrálják), a Sharepointot némi Wiki-exportképesség helyettesíti, de ez azért messze van a Sharepointtól, amelynek része a saját szervereiden futtatható majdnem teljes értékű webes MS Office (Libreoffice-nál ez kb itt tart: https://www.youtube.com/watch?v=BUfYRBMVkMQ ). Ezenkívül a LO makrónyelve sem olyan egyszerűen használható, mint az Excel.

Talán a Lotus Symphony, ha nem lett volna "Lotus" (=böszmenagy, böszmelassú, Java), akkor még segíthetett volna is ezeken a hiányosságokon.

Köszönet a kiváló programért!