LibreOffice 4.3

LibreOffice, OpenOffice.org

A The Document Foundation bejelenti a LibreOffice 4.3-at, a szabad irodai programcsomag 8. kiadását a projekt 2010 szeptemberi megszületése óta. Az alkalmazás több ezer önkéntes és több száz fejlesztő munkájának egyesített eredménye, és elérte azt a fejlettségi szintet, ahol a bővülő LibreOffice ökoszisztéma értéknövelt szolgáltatásaival támogatva megfelelő minden típusú felhasználásra.

Részletek, linkek, letöltési elérhetőségek a bejelentésben.

( nemethl | 2014. 07. 30., sze – 22:11 )

Az Impress látványos, Zolnai Tamás munkájával elkészült teljes értékű 3D és 3D animációs támogatása, és az egyéb újdonságok mellett az FSF.hu Alapítvány támogatásával fejlesztett új magyar nyelvi lehetőségek is szóra érdemesek:

* Ilyen a szóhoz tapadó három pont automatikus cseréje a három pont karakterre;
* ehhez hasonlóan számos automatikus javítást most már toldalékolt szavaknál is végrehajt a LibreOffice, l. a LibreOffice 4.3 bővített magyar cseretáblázatát, amely alapján mi magunk is készíthetünk ilyen, toldalékolt alakban is felismert cseréket a hosszabb kifejezésekhez a .* minta megadásával;
* a felhasználói szótárban megadható a magyar kettőzött többjegyű mássalhangzók elválasztása is, például a Meggyasszai Rádzs személynevet hiányosan (a családnevet sehogyan sem), illetve hibásan (például Rád-dzsal) választja el a LibreOffice alapesetben, de a Meg[y]gyas[z]szai, Rád[zs]dzsal és Rád[zs]dzsá szótári bejegyzések felvételével ez javítható (Megy-gyasz-szai Rádzs-dzsal);
* Ha az elválasztást kézzel adjuk meg az opcionális elválasztójel (feltételes kötőjel) beszúrásával (Ctrl-kötőjel), ezt most már a kettőzött többjegyű mássalhangzóknál is megtehetjük, pl. fejedelemas[Ctrl-kötőjel]szony: az Unicode szabványnak és a magyar helyesírási szabályoknak megfelelően kerül elválasztásra itt a szó a sorok végén (korábban nem választotta el a LibreOffice a szavakat a kettőzött többjegyű mássalhangzók közé szúrt feltételes elválasztójelnél).

( Som-Som | 2014. 07. 31., cs – 11:42 )

Le a kalappal, a LO mára egy csodálatos, szabad asztali irodai programcsomaggá vált. Kiválóan alkalmas pl. az asztali MS Office ingyenes helyhettesítésére.

A kérdés már csak az, hogy valóban erre van-e szükségük az embereknek a 21. sz-ban. Egyrészt a felhő rengeteg előnnyel jár, pl. megosztás egy ember saját kütyüi közt és emberek közt, valamint egy Chromebook jóval olcsóbb, mint egy desktop gép Linux-szal. (Nyilván kevesebbet is nyújt, de ez nem feltétlenül baj.)

Ami pedig a céges felhasználást illeti, a kollaboratív szerkesztés, a felhő miatti jobb lopásbiztonság, jobb dokumentummanagement és egyszerű ISO9001 verziózás az, amire igény van. Ezeket többé-kevésbé egy SharePoint + Office teljesíti, valamennyire a OneDrive / Google Drive üzleti változata is. LO-ban is van CMIS támogatás tudtommal. Ez mennyire profi a többivel összevetve?

Ami pedig a céges felhasználást illeti, a kollaboratív szerkesztés, a felhő miatti jobb lopásbiztonság, jobb dokumentummanagement és egyszerű ISO9001 verziózás az, amire igény van.

+1. LibreOffice vs MS Office vitákban állandó érv, hogy az átlag irodai júzer ne picsogjon, hogy meg kell tanulnia a LO-t, hiszen a MS Office 99%-át amúgy se használta. Ezzel szemben a valóság az, hogy irodai környezetben nap mint nap küldenek RMS-sel védett dokumentumot, használjuk a Sharepoint integrációt, az Excel makrók pedig, ha ésszel élnek velük, akkor napi szinten órákat takaríthatnak meg. A LibreOfficenak nincs csoportmunka-komponense (mintha egyszer felmerült volna, hogy a Thunderbirdöt beleintegrálják), a Sharepointot némi Wiki-exportképesség helyettesíti, de ez azért messze van a Sharepointtól, amelynek része a saját szervereiden futtatható majdnem teljes értékű webes MS Office (Libreoffice-nál ez kb itt tart: https://www.youtube.com/watch?v=BUfYRBMVkMQ ). Ezenkívül a LO makrónyelve sem olyan egyszerűen használható, mint az Excel.

Talán a Lotus Symphony, ha nem lett volna "Lotus" (=böszmenagy, böszmelassú, Java), akkor még segíthetett volna is ezeken a hiányosságokon.