A Finn Igazságügyi Minisztérium migrációja OpenOffice-ra, és annak tanulságai

 ( csortu | 2010. október 19., kedd - 9:42 )

A Finn Igazságügy Minisztérium (Ministry of Justice, Oikeusministeriö) Finnország egyik jelentős adminisztratív egysége. A Minisztériumnak hozzávetőlegesen 300 helyen vannak országszerte hivatalai, amelyet egy finn viszonylatban nagynak mondható IT infrastruktúra szolgál ki. Ehhez az infrastruktúrához tartozik mintegy 10 000 workstation, mely az irodai ügyintézést szolgálja. 2003-ban szükségessé vált az ezen a 10 000 számítógépen található irodai (Office) programcsomag migrálásának előkészítése.

Abban az időben ezeknek a gépeknek mintegy 70%-án IBM Lotus SmartSuite csomagot használtak, a maradékon pedig elsősorban Microsoft Office (Office 97-től Office 2003-ig). Miután 2003-ban felmerült a lehetősége annak, hogy az IBM befejezi a Lotus SmartSuite csomag fejlesztését, ezért a minisztérium megkezdte a migrálási alternatívák feltérképezését, és ezzel a munkával Martti Karjalainent bízták meg. Karjalainen, aki jelenleg a Minisztériumban dolgozik, mint chief systems analyst, két lehetséges migrálási verziót készített elő, az egyiket a Microsoft Office 2003 termékre, a másikat pedig OpenOffice.org megoldásra.
A migráció pontos megtervezése 2003-ban kezdődött, és a költségek és egyéb szempontok kiértékelése után a döntést a miniszter 2006. december 1-jén hozta meg, hogy az időközben 10 500 gépre nőtt irodai számítógép állományt 85%-ban OpenOffice.org-ra migrálják (Microsoft Windows XP operációs rendszeren), és parallelként 15%-ot MS Office 2003-ra.

Az eredmények: Kiderült, hogy az OpenOffice.org életképes alternatíva adott környezetben. 2006-ban, az migrációs alternatívák költségbecslése szerint a teljes MS Office-ra történő migráció költsége 6,7 millió euró volt, míg az OOo-ra való migrálás költsége 2,06 millió euró. Ez utóbbi költség nagyjából egyenletesen oszlik el a szükséges szoftverfejlesztések (0,7 M EUR), az átképzés (0,5 M EUR) és a konverziós-integrációs költségek (0,5 M EUR) között. A migráció gyakorlatilag 2007 során zajlott, és a migrációt követő tapasztalatgyűjtés 2011-ben zárul le.

Karjalainen (számos egyéb témába vágó publikációja mellett) akadémiai disszertációjában foglalta össze a tanulságokat, mely disszertáció szeptemberben jelent meg, és publikusan is elérhető angol nyelven.

Saját szubjektív megjegyzéseim:

  1. Nagyon jellemző a finn mentalitásra, hogy képesek négy évig előkészíteni egy ekkora migrációt, és aztán öt évig követni a hatását, és elemezni, hogy megérte-e.
  2. Érdekesség, hogy a tanulmányban (számos egyéb példa mellett) citálják a törökbálinti önkormányzat gépeinek migrálását.
  3. Jellemző, hogy a Microsoft manőverezésbe kezdett a migráció hallatán, és egy 28 oldalas tanulmánnyal megpróbálták meggyőzni a migrációval megbízott hivatal igazgatóját. Emellett ingyenes supportot is ajánlottak. Mindezek ellenére a módosított költségelemzés is azt hozta ki, hogy az OOo migrációval mintegy 4 millió eurót spórolnak meg, és ez az érv még Finnországban is mindent visz.
  4. Hogy haza is beszéljek, Karjalainen publikációja a Tamaperei Egyetemen került kiadásra.

Finn nyelvű cikkek a témában itt, itt és itt.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

csórikáim. nekünk még az egyetemisták ingyér officára is van pénz.

:D

Bezzeg svejcben nem vált be. ;)

Ott azért nem csak a gépek 85%-án és nem csak Office csomagot migráltak. Még viccből sem érdemes összevetni a kettőt.

szimpatikus az a hozzaallas hogy nem 100%-ban migraltak hanem parhuzamosan futtatak ket csomagot, igy hazon belul latszottak a kulonbsegek

udv Zoli

Azért azt lássuk az OOo remek szereplése mellett, hogy az OS maradt Windows* és nem váltottak Enterspájz Binuxra. :)

--
Wir sind erfaßt, sind infiziert,
Jedes Gespräch wird kontrolliert.

Hála a magasságosnak, hogy a PCWorld végre valahára megerősítette, hogy a desktop Linux halott. Így remélem, hogy nem kell többé a sok kreténtől azt hallgatni már, hogy "ez már a desktop Linux éve?". ;)

--
trey @ gépház

omfg, noooooooooooo............... rofl

--
GPLv3-as hozzászólás.

Kinek a pap, kinek a papné :-) Én szépen csendben használom tovább, mint az elmúl 7 évben - desktopnak...

Pszt ;]

+1

tiborh, Ubuntu 10.10

Azon tipródtam, hogy mi szükség volt erre a cikkre egyáltalán. Ha valami bedöglött a kútba, akkor egy szaros cikket sem ér meg, esetleg ha van annyi káröröm a szerzőben, hogy jókat röhögjön. De azt meg egy nagyobb lap nem hozná le, pláne nem business rovatban -- hacsak nem valami bulvár retek, de annak meg nem szokott üzleti rovata lenni --, szóval legjobb esetben is egy blogban köthetne ki.

lehet, hogy az a valami nem eléggé döglött és ki akar mászni a kútból és ez másoknak fáj.

Az igaz, hogy szepen elo lett keszitve a migracio, de mivel negy evig tartott ezert 4*4 millio Euro elment kozben MS Office-ra. Minden lefaragott evvel 4millio eurot lehett volna sporolni ;) Jol remlik, hogy szinten kb. 1 milliard forint a magyar windows licensz?

Minden lefaragott evvel 4millio eurot lehett volna sporolni

Ez honnan jött le neked? Szerintem ez nincs így.

Csaba

"Mindezek ellenére a módosított költségelemzés is azt hozta ki, hogy az OOo migrációval mintegy 4 millió eurót spórolnak meg, és ez az érv még Finnországban is mindent visz."

Valoban csak annyi van itt, hogy osszesen ennyit sporolnanak, nem pedig evente.

Ha meg elkapkodják, akkor elmegy a pénz a kapkodásra, aztán kudarc lesz, megveszik inkább az Office licenszeket, és 20 évig senki nem meri kiejteni a száján, hogy OpenOffice.

sub

Szimpatikus, ahogy ezt az egészet kezelték(ik).

"4 millió eurót spórolnak meg, és ez az érv még Finnországban is mindent visz."
Nálunk is mindent vinne, ha 10 ezer euró a megfelelő zsebben nem vinné még azt is :-) Inkább ez :-(

A mostani majmok szívesen végigvinnének egy ilyen átállást amúgy is, csak fingjuk sincs, hogyan fogjanak hozzá.

Azt hiszem az az apró különbség a többi migrációhoz képest (amelyekről aztán sokszor jön vissza, hogy sikertelen), hogy nem felejtettek el az átképzésre és a konverziós-integrációs feladatokra is megfelelő hangsúlyt fektetni. Lehet itt flame-elni, hogy így szar meg úgy szar az ooo, ők már értenek hozzá, az itt flame-elők nagy része meg műkedvelő :-D

Igazság szerint azért is küldtem be ezt a cikket, mert a linkelt 250 oldalas tanulmány jó forrás lehet azoknak, akik valamilyen szinten érintettek lehetnek egy magyar vonatkozású migráció levezénylésében. (Azt gondolom, vannak itt a HUP-on ilyenek.) Az említett dolgozatban részletesen leírják, hogy hogyan tervezték meg a migrációt, milyen plusz dolgokat kellett megtenni (pl konverter szoftverek megírása, hivatalos template-ok legyártása, ilyesmik), milyen jellegű problémák jöttek elő, milyen jellegű kérdésekkel keresték a felhasználók a supportot. Pl. szerintem érdekes, hogy a helpdesk megkereséseknek csak 15%-a történt fájlmegnyitási problémák miatt, ahová a más programból mentett dokumentumokkal való inkompabilitási problémákat besorolták. Ezen a ponton nálam kicsit inogni látszik az MS Office-t promótáló HUP tagok egyik leggyakoribb érve, miszerint a legnagyobb probléma az inkompabilitás. Nem kérdés, van megoldandó feladat itt bőven, de az inkompabilitás inkább csak kisebb közülük.
Az egyik legtöbb problémát a dokumentumok szimultán megnyitása és szerkesztése okozta, tehát arrafelé kellene a fejlesztőknek odafigyelniük. (Halló, van a vonalban valaki az OOo fejlesztők közül? Vagy ezt már megoldották?)
Még azt is megjegyezném, hogy a párhuzamos migrálási projektek azt hozták ki, hogy az MS Office-ra való migrálás jóval több olyan helpdesk hívást hozott, amiben a szerkesztéssel, mentéssel, nyomtatással kapcsolatos problémák voltak, azaz azok, amikor a felhasználó nem találta az x-y-z funkciót a kezelőfelületen.
Ezzel szemben a megnyitási problémák kb ugyanonyan arányban jelentkeztek, mind az OOo-ra, mind az MS Officre való migrálás után. Nekem ez bizony azt sugallja, hogy a hivatalokban megforduló fájlformátumokkal a két alternatíva felhasználói kb ugyanúgy tudtak megbírkózni, ellenben jelen scenárióban az új program kezelőfelületének használatába könnyebben beletanultak OOo esetében, mint az MS Office 2003 esetében. (És akkor még szó se volt az új ribbonos interface-ről, ha jól tudom.)
Csaba

Ezt az Oracle-nek is olvasnia kéne.

> Az egyik legtöbb problémát a dokumentumok szimultán megnyitása és szerkesztése okozta

Hallottam már én is ilyen panaszokat. A fájlzárolás tetszőleges operációs rendszeren és (hálózati) fájlrendszeren (magyarán platformfüggetlenül) nem egyszerű. Olyankor szokott gond lenni, ha egy MS Office formátumú dokumentumot egyszerre nyitnak meg MS Office-szal és OOo-val. Bizonyos esetekben mindkettő írhatóra nyitja meg a fájlt, és aki előbb ment, az nyer. Sokat dolgoztak ezen mostanában, ki kéne próbálnom, hogy fennáll-e még egyes esetekben a hiba.

dehát a técéóóóóó!!!!!négy! :D

Na, emberek, ilyen az igazi project-management!

Hajrá finnek!

--
GPLv3-as hozzászólás.

Ööö... Tamaperei --> Tamperei ;)
... és persze disszertáció is Ooo v3.0-án készült (még nem olvastam bele, majd talán ma este).
Érdekelne a hálózati használattal, megosztással kapcsolatos probléma és lehetséges megoldásairól szóló leírás, információ. Tud valaki ajánlani valamit? Angol, magyar esetleg olasz nyelven vagyok képes értelmesen olvasni.