2022-re 4 nanométeres gyártástechnológiát tervez az Intel

Intel

Több blog és weboldal is beszámolt arról, hogy a processzorgyártó óriás egy olyan útitervet vázolt, amelynek a végén, 2022-re 4 nanométeres gyártástechnológiát érne el. A jelenlegi jellemzően 45 nanométeres gyártástechnológia fokozatosan csökkenne, rendre 2010-re 32, 2012-re 22, 2014-re 16, 2018-ra 8, 2020-ra 6 és végül 2022-re 4 nanométeresre. Természetesen a csíkszélesség gate length csökkenésével a chipek tranzisztor-kapacitása jelentős mértékben növekedni fog. Hogy azután merre tovább, arról a terv nem szól. A részletek itt.

( efel | 2009. 08. 27., cs – 09:12 )

Mi ertelme van ilyen hosszu tavra tervezni? Rovidebb tavra sem sikerult, lasd Pentium 4 @ 10 GHz.

Igazad van, ez egy jó terv. Feltalálták benne a 45-nél kisebb pozitív egészeket. Megtévesztésből csak kettő hatványokat használtak és nem mentek 4 alá. De szerintem a tervük az, hogy 2024-re lemennek 2 nanométerre és 2026-ra elérik a lélektani 1 nanométeres csíkszélességet. Ott viszont megállnak toporogni, ameddig fel nem találják a tört számokat vagy esetleg egy új mértékegységet.

Vagy csak ránéztek az elmúlt 16 évre és ezt látták: 


1993  P      60   800nm
      P      90   600nm
      P     120   350nm
      PII   333   250nm
      PIII  650   180nm
      PIII 1133   130nm
      P4    2.8    90nm
      Core Duo     65nm
2009  Core 2       45nm

A laborban meg azt mondták, hogy feltehetően ez lesz. Ha nem ez lesz, akkor sem lesz semmi. Vagy, tulajdonképpen akkor is lesz biztos valami :D

--
trey @ gépház

Egy szilícium atom átmérője 111 pikométer (0,111 nanométer).
Ergó 4 nanométeren még elfér belőle egymás mellett 36 darab.

Forrás.

A legutóbbi infomációim szerint 10 nanométer környékén van valamilyen fizikai határ, amit nem tudnak átlépni. Lehet, hogy a levilágító lézer hullámhossza, vagy ilyesmi. Kőne ide valaki aki nap mint nap atomot pakolgat egymás mellé, az jól mega szonda ná.

--
Simplicitas Sigillum Veri

"In 2003 Intel predicted the end would come between 2013 and 2018 with 16 nanometer manufacturing processes and 5 nanometer gates, due to quantum tunneling,"

(forrás)

Aztán lehet, hogy ezt már ki tudják cselezni, csak még nem kötik mindenki orrára. Szóval hisszük, ha látjuk :).

Nemtom, ha valaki lopásra hajlamos, kisebb lesz a lakása, és lophat házat az államtól, akkor lop is ;) Az adót meg úgysem csökkentik, az adó mértéke időben egy monoton növekvő fügvény :P

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

( tr3w v | 2009. 08. 27., cs – 09:34 )

Ennek eléggé marketing szaga van...
Ezzel mindössze annyit mondtak, hogy ahogy eddig, úgy akarják folytatni a "tic" lépéseket.

A valóság az, hogy fingjuk nincs, mit lehetne csinálni 16nm alatt. Nem csak az intelnek, az egész szektornak. Esélyes, hogy a további csökkentéshez új alapokra kell helyezni az egész chipgyártást. Na az meg biztosan nem lesz ilyen sima...

(Kimaradt a 2016-11nm.)

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Bőségesen van még ideje az iparágnak és főleg az intelnek. Jó eséllyel mostanra az ultratitkos laborokban tartanak ott, hogy a 16nm-es (és talán még kisebb szélességű) gyártás valamilyen szinten megy. Arra is emlékszem, hogy a PII körüli korszakban a 250nm korul pedig 90-65nm alatti gyártásra mondták, hogy hát igen ott a vég. Aztán nincs, mert lazán vesszük a 45nm-es CPU-kat és a 32nm-es technológia pedig épp bevezetés alatt van a gyártósorokon, sőt asszem a TMSC 28nm-el is nyomul.

Én személy szerint nem rágom könyékig a kezem, mert ha esetleg tényleg megtalálnak valamilyen hardlimitet, akkor úgyis elindulnak más irányba, sőt biztosan van már most is B tervük (lásd intel larrabee vagy melyik soksokmagos videjócucc). Például vissza lehet kanyarodni az adott vezérlők teljes hw-es megvalósításához és nem minden szart a cpu-ból csináltatni vmi naccerű driverrel.

"a PII körüli korszakban a 250nm korul pedig 90-65nm alatti gyártásra mondták, hogy hát igen ott a vég"

A különbség az, hogy akkor csak a pesszimisták sírtak, most pedig mindenki. Akkor a litográfiai problémákat látták (lásd folyadékok használata (Immersion lithography)), most az atomok mérete kezd korlát lenni...

"lásd intel larrabee vagy melyik soksokmagos videjócucc). Például vissza lehet kanyarodni az adott vezérlők teljes hw-es megvalósításához és nem minden szart a cpu-ból csináltatni vmi naccerű driverrel."

Pont ehhez kéne a tranzisztorszám növelése, ami problémás lesz, ha nem csökken a csíkszélesség. Azaz ez nem megoldás...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Így is lehet gondolkozni.
Meg úgy is, hogy a bonyolultabb algoritmusokat nem kell asm-ben optimalizálgatni, hogy elfogadható teljesítménnyel fussanak.

Pl az, hogy egy telefon számítási kapacitása elég lehet olyan dolgokra, mint a képfeldolgozás (bar-code leolvasás, arcfelismerés, akármi), elég új fejlemény. Én pl szeretném, ha 10 év múlva a telefonom tudna annyit mint most az asztali gépem, és a laptopommal bekerülhessek az idei top100 szuperszámítógép közé. Aksiról, 20 órás üzemidővel.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Egy vidéki kisvárosban, amikor elkezdtünk internetet szolgáltatni, egy p3@700MHz-es, 256 M ramos netfinity 5000-en ment az egész hóbelevanc effektíve 9 gigányi raid1-en. Ezen a gépen nem nagyon volt mérhető a terhelés.

Most azért vettem c2d xeon szervereket, mert félek, hogy az előző géphez már nem kapok semmilyen supportot, pótalkatrészt és ha megáll, akkor az örökre úgy marad. 4 magos, 2GHz-es c2d xeon van benne, mert ez a kifutó típus az ibm-nél és relatíve bagóért hajigálták utánam.

A teapop daemon nem lett érdemben nagyobb a 2000-es indulás óta. Kérdés: mennyivel lesz még kevésbé mérhető a terhelés, ami ezen a gépen lesz?

Akkor kezdtem grafikus felületet használni, amikor sikerült hozzájutnom életem első normális monitorához. Akkoriban talán hamm vagy ilyesmi volt a debianban. A gnome-ból kb. ugyanannyit látok, mint akkor, közben persze egyre többet bohóckodik a gép, már kitalálja, milyen hardvert dugtam bele (de minek, én dugtam bele, tudok róla), már kis felugró felhőcskéken látom, ha emailem jött, stb. stb. Az akkori azt hiszem dual cerka 566-os gép helyett már két magos 3G-s c2d van itthon, nekem a minőségérzetem ugyanannyi.

No ehhez képest az első provisioning rendszeremet php3-ban meg awk-ban írtam és parádésan futott azokon a lomokon, a mostanimat meg jávában, glassfishen, netbeans-szel, meg ilyenekel, oszt ez mégis képes hanyatlökni a c2d-t 4G rammal, az meg ment.

Tekintsünk el a nagyon profi felhasználóktól, akiknél valóban számít, de a többségnek csak a wow cod halo és más, @ méret növelő fps versenyről szól az élet, meg a rosszabbnál rosszabb oprendszereken.

Aki 486-ost javasolt: szoktam dolgozni 500Mhz-es amd geode gépeken, 256M rammal, 5-ös debiannal, amit le szoktam pusztítani, hogy a hülyeségei minimalizálódjanak. Lehet rajta dolgozni. Pontosabban fogalmazzunk úgy, hogy meg tudom oldani rajta azokat a problémákat, amiket a munkám támaszt. Van 266-ps p1-es gépem is, amit a melóban használok fontos feladatra.

Tehát kérdezem ismét: valójában (és egy-két matematikust leszámítva) minek?

Ps offtopic: én beszélgettem a fájától messze esett almával :) úgyis vagy az a vége, hogy kézzel optimalizálod az asm-met, mert nem árt tudni, hogy működik az adott steppingen a prociban a pipeline, vagy addig túrod a fordítót, míg rájössz, mit kell írni a forrásba ahhoz, hogy az általad kívánt kódot generálja. A többi usernek, akinek az összbaja, hogy szaggat a flash, nem ez a szintű problémája van.

( basap | 2009. 08. 27., cs – 12:33 )

Nem csíkszélesség, hanem gate hosszúság. És már 2007 óta nyilvános az adat a http://www.itrs.net/reports.html címen (2007_PIDS.pdf, 13. számozott oldal). Azt hozzá kell tenni, hogy az összes szükséges technológiai művelet piros háttérrel szerepel a táblázatban. A piros háttér azt jelenti, hogy "Manufacturable solutions are NOT known".

( dii | 2009. 08. 27., cs – 13:34 )

Hmmm ideje akkor lassan továbbfejleszteni az operációs rendszereket is, hogy elég lassúak legyenek 2022-ben is.

( ssikiss | 2009. 08. 28., p – 08:25 )

[RANT] Micsoda???? Még tizen pár év múlva is ezekkel a sz@r szilicium meg tranzisztor alapú szarokkal akarnak foglalkozni??? Tényleg ennyire nincsen alternatív technológia számítógépépítésre? :(((

( buran | 2009. 08. 28., p – 11:52 )

Én már 2021-re tervezem, hogy 2 nanométerest gyártok. Legfeljebb nem jön be... :))

---
;-(