"Öt mítosz a nyílt forráskódú fejlesztésekkel kapcsolatban"

...és ez így is van! :)

felrobbantanak... :D

> Az újrafelhasználhatóság nem abban merül ki...

Tisztában vagyok vele, írtam is, hogy létezik a dolog, és jó is, csak az általános érvényű, leegyszerűsítő kijelentéssel szálltam vitába.

> Hasonlítsuk össze mondjuk az IE-t és a Firefox-ot, hogy mennyi ideig tart egy-egy hiba kijavítása a nyílvánosságra hozás után!

Ennek mi köze a kód nyíltságához, már bocsánat?! Hacker Joe szabadidős programozó foltozza be a biztonsági hibákat a Firefoxban? Nem. A Mozilla Corporation alkalmazottja fogja javítani. Ráadásul amennyire lehet, titokban. Az erről szóló Bugzilla-bejegyzés zárolva lesz a javítás megjelenéséig.

Ha már szóba hoztad a Mozillát kicsit kapcsolódik a témához egy sztori. Whistlerben, a Mozilla bulijáról lefelé jövet a sífelvonóban beszélgettem egy programozó sráccal. Feltettem a szokásos udvariassági kérdést, hogy mivel foglalkozik a projektben. Az mondta, hogy a Mozilla core kódját automatikus eszközökkel refaktorálják, már egész jól állnak, de hatalmas munka, és sok nehézséggel találkoztak. A cél, hogy ebbe a kódba a refaktorálás után ne csak az a 2-3 régi netscape-es arc tudjon commitolni, akik még értik, hogy mi van ott. Ugyanis most az van, hogy ha ezekkel az emberekkel történne valami, akkor nyílt forrás ide vagy oda, nincs ember a Földön, aki érti, hogy mi van ott, és hogy lehet úgy belenyúlni, hogy ne boruljon az egész.

> Attól még újrafelhasználható, hogy nem használja fel újra senki.

Én a gyakorlatról beszélek, nem az elméletről. Érveket keresünk a nyílt forrás mellett, az előnyeit szeretnénk látni. Mondjuk adott Gnumeric, ami tegyük fel, egyes területeken jobban teljesít, mint az OOo Calc. Nosza, vegyük át a jobb kódot! Nem fog menni, mert eltér az objektummodell, a programnyelv, sőt még a licenc is? De kár.

Németh Laci mesélte egyszer nekem, hogy az Aspellben van egy jó funkció, amit a Hunspellben is meg akar valósítani, de még jobban. De nem nézi meg az Aspell kódját, nehogy akaratlanul is átvegyen belőle, mert az GPL-es, és a Hunspell GPL/LGPL/MPL hármas licencelésű.

> Hibajavításról van szó az állításban, nem pedig arról, hogy mennyi idő telik el a hibajavítás előtt.
> Tegyük fel, hogy hibát akarok javítani a winamp-ban és az xmms-ben. Melyikkel végzek előbb? Van összefüggés? :-)))

A zárt forráskódot fejlesztő is a forrásban fogja kijavítani a hibát, nem a binárisban. A hibát bejelentő felhasználó ismeretek híján általában nem tudja kiaknázni azt a lehetőséget, hogy nyílt forrás és megengedő licenc esetén akár maga is javíthatná a hibát. Lehet, hogy te olyan okos vagy, hogy magad javítod a programhibákat az elérhető mintegy 10 milliárd kódsorban, de a legtöbben nem így vannak ezzel, hanem bejelentik a hibát, és várják, hogy a fejlesztő javítson. Még akkor is így van ez, ha valaki ki tudja javítani, mert a javítás terjesztése nem valósítható meg irreális erőbefektetés nélkül. Pl. nem fogja valaki forkolni a glibc-t, hogy jó legyen benne a magyar ábécébe rendezés. Nem biztonsági hibákra gondoltam elsősorban.

Tudsz mondani jelentős nyílt forrású projectet, amiben több JavaScript kód van, mint más kód? (JavaScript CMS-ekben lehet, de ott a kód nagy része a kiszolgáló kód, ami általában Perl/PHP/Python/JSP.)

Csak furcsának tűnik bármilyen valamennyire is reprezentatív mintában, ha több a JS, mint a PHP vagy a Python. Viszont azt nem írták, hogy a fő nyelveknek nevezett nyelvek azok, amik a legnagyobb részben voltak a mintában, vagy előre eldöntötték, hogy mik a fő nyelvek, összeadták őket, és 90 %-ot kaptak, majd azt mondták, "akkor tényleg ezek a fő nyelvek, ha a kódok 90 %-át adják". Az utóbbi esetben ettől még simán lehet 0,1 % JS és 3 % PHP.