Ki kell-e zárnia az EU-nak a Microsoft-ot az EU-s közbeszerzési eljárásokból?

Heidi Rühle, az Európai Parlament tagja, a Zöld Párt egyik képviselője azt a kérdést feszegeti, hogy az EU-nak nem kellene-e úgy határoznia, hogy a Microsoft nem teljesíti azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a redmondi cég részt vehessen az európai közbeszerzési eljárásokban, mivel a cégre feltehetően ráillik a Pénzügyi Szabályzat (Financial Regulation) 93-as számú cikkének (Article 93) b és c pontja.

Article 93

1. Candidates or tenderers shall be excluded from participation in a procurement procedure if:

[...]

(b) they have been convicted of an offence concerning their professional conduct by a judgment which has the force of res judicata;

(c) they have been guilty of grave professional misconduct proven by any means which the contracting authority can justify;

[...]

Azaz, a jelöltek vagy tenderen indulók ki lesznek zárva a beszerzési eljárásból, ha bűnösnek találtattak olyan dolgokban amelyek a szakmai viselkedésükkel kapcsolatosak és azzal kapcsolatban jogerős ítélet született (res judicata), valamint vétkesnek találtattak komoly szakmai hibában, amelyet a szerződő hatóság bizonyíthat.

Heide Rühle és Alain Lipietz ezen a nyomtatványon kifejtik, hogy 2004-ben az Európai Bizottság elfogadta azt a döntést, amely deklarálja, hogy a Microsoft súlyosan megszegte az EU piaci versenyre vonatkozó szabályait, ezzel óriási károkat okozva a versenytársaknak és a fogyasztóknak is. 2007. szeptember 17-én a CFI elutasította a Microsoft fellebbezését az ügyben, ami után a cég nem fellebbezett (-> jogerős). A döntés után az Európai Bizottság 2008. február 27-én tekintélyes büntetést (899 millió euró) rótt ki a redmondi szoftvergyártóra.

Az üggyel itt foglalkozik a Groklaw részletesen.

Hozzászólások

EU sokat szarakszik ezzel abból a végén az lesz, hogy megbombáznak minket a jenkik.

Akor majd Pistike Bt.-n keresztul adja el a termekeit.

Nem lesz ebből semmi. Ha be tudták vásárolni magukat gyakorlatilag az összes fontosabb helyre, az eu-testület sem lesz nekik különb.

szerintem nem ezért nem lesz belőle semmi.
mindkét kifogásolt feltételben bennevan, hogy szakmai, professional
A Microsoftnak a szakmai tevékenysége szerintem a szoftverfejlesztés, azon felül állítólag lobbizik, meg gazdálkodik, de ugye azt senki se látja, csak rossz nyelvek beszélik, hogy így van.
Ergó tekintve hogy szakmai kérdésekben még nem perelte az EU ("az EUparlamenti titkárnő Mancika gépéről érzékeny adatot továbbít a CIA-nak a vindóóóz"), szerintem ezek nem vonatkoznak rá — vagy legalábbis az MS tuti így gondolja:D

int getRandomNumber() {
return 4;	//szabályos kockadobással választva.
	       //garantáltan véletlenszerű.
}	      //xkcd

Hát, azért ne essünk át a ló túloldalára se. Mert ha egyik napról a másikra eltűnne az MS az EU közbeszerzési pályázataiból, akkor lehet, hogy _bizonyos esetekben_ rosszabb pályázatokat fogadnának el, mint amiket az MS beadhat. És itt most pozitív értelemben értem, tehát ne feltételezzük, hogy az MS a monopolhelyzetével visszaélve adna be jobb pályázatot.

Essünk? Mi nem adtunk be semmit. Heidi kisasszony (vagy asszony) firtatja a dolgot. Mondjuk a szabályzat meg olyan dolog, amit be kell tartani, mert különben semmit sem ér. Ha kivételt tesznek az milyen már? Módosítsák a szabályzatot, ha ez a kitétel nem tetszik, de viszont ha így tesznek, akkor akkor se sírjanak majd, ha az ukrán maffia is beszáll majd a tenderekbe.

--
trey @ gépház

Azt tudja valaki, hogy pontosan mit takar az, hogy európai közbeszerzési eljárások?

Talán nem is az MS-t kéne megbüntetni, hanem azon országoknak adni támogatást ahol nyílt forráskódú megoldásokat választottak a közigazgatásban, oktatásban, egészségügyben.
--
the tide is turning

Éppen ezt akartam írni. Hogy inkább támogatni kellene a nyílt forrást. Vagy még inkább elősyben részesíteni, ha valami tényleg nyílt forrású (nem az ingyenességről van szó) és nem csak kamu nyílt, mint az MS esetében.
Egyébbként pedig a büntetést az MS kifizette (ha jól tudom), ezzel leróva a kötelességét a köz felé.

Így mondják hivatalos helyeken azt, hogy "Vegyél meg"?

Már várom az időt, mikor a Microsoft kopogtat Torvald ajtaján és kódsoronként meg akarja venni a Linux kernel kizárólagos jogait:)
Azonban az a valószínűbb,hogy kilóra megveszik az EU vezetőségét. Náluk van pénz meg esetleg szép szál legények, akkor nekik minek idegeskedni....
Éhes disznó makkal álmodik.
Ide nem Microsoft termékek kellenének, hanem szemléletváltás, szellemi gatyábarázás és két atyai pofon. Meg hajlandóság, nyitottság és eltökéltség természetesen, a szorgalom és a szaktudás már csak a második lépés, de az EU annyira m$-függő, hogy már az első lépést is fél megtenni.
Különben is, mit ád nékünk a Microsoft? Mondjanak nekem 5 indokot a pénzen , a korrupción és a megvesztegetésen kívül, ami miatt vegyek m$ terméket:)Győzzenek meg észérvekkel.

"Ide nem Microsoft termékek kellenének, hanem szemléletváltás, szellemi gatyábarázás és két atyai pofon."

"Mondjanak nekem 5 indokot a pénzen , a korrupción és a megvesztegetésen kívül, ami miatt vegyek m$ terméket:"

Gondolod hogy azok a közbeszerzési döntéshozók egytől egyik korruptak, akik nem opensource terméket vezetnek be; és nem tudják pontosan kiszámolni a project költségeket? Gyokralatban egy-egy project licenc költségei az összköltség ~20%-át teszik ki, míg opensource esetében a humán erőforrás igények óriásiak.
Ok fel lehet rakni minden kliensre Ubuntu linuxot, de akkor el is lehet felejteni a 6000 euros MS NAV használatát, kell helyette fejleszteni sok 100.000 euros egyedi rendszert, és mindezt támogatni is kell hatékonyan. Az alternatíva a NAV-nak talán az SAP lenne, ami még sok nagyszervezetnek is drága falat lenne.

Te ne vegyél $MS terméket, mert hobbyra, otthoni használatra, webes kiszolgálásra nagyon jó a linux. De komolyabb vállalati rendszerek nincsennek opensource-ban, még egy egyszerű rendesen támogatott számlázó program sem létezik. Márpedig a irodai munkahelyeken ne csak internezni lehessen a klienseken, hanem dolgozni is. És had ne az én adómból szórjanak olyan fejlesztésre sokszor több pénzt el, ami amúgy már a normál piaci áron elérhető!

Ok akkor összefoglalom az ellenérveket:

Naptár (ISO 8601): Egy régi excel hiba miatt ami az MS OOXML szerint 1900 szökőév. Némi túlzással mondanám hogy egy fontos hiányosság, és inkább a kompatibilitási okai vannak.

Az OOXML nem az ISO által szabványosított kódokat használja a nyelvkódok jelölésére, aminek szintén kompatibilitási okai vannak.

Nagy fájdalom az ellenzőknek hogy nem szabványos formátumok használnak, hanem pl. a Windows Metafájlokat. Az MS szerint a szabványos formátumok nem felenek meg az alkalmazásaiknak. Azt hiszem ez is nyomós érv, nincs értelme olyan megoldást szabványbafoglalni, ami már most elavúlt pl a ISO/IEC 8632 CGM formátum.

Ezek után még fel szokták hozni a nem publikus titkosítási eljárásokat, és a nem ISO szabvány szerinti papírméreteket. Itt is nyilván gyakorlati és ésszerűségi okokat látok, mert ugye a tutkosítási eljárások folyamatosan gyengülnek, és egyáltalan nem lenne rugalmas megoldás kübevésni pl azt hogy most pedig 1024-es kulcsokat lehet csak használni, holott lehet hogy már pár év múlva "könnyűszerrel" törhető lesz az algoritmus.

SZVSZ ezek a felsorolt ellenérvek szakmailag nem nyomós érvek. Tényleg arra lennék kiváncsi egy konkrét technikai példán keresztül hogy miért rossz az ooxml és miért nem fér meg az ODF-el?

Ugyan Én nem vagyok iparjogvédelmi, és szabványosítási expert, de azt azért megértem hogy jelen esetben a szabványosítók követik a terndeket. Van a világon ~40 millio World, Excel, PPT stb felhasználó, és nyilván valós igényük van arra hogy az ezeken a platformokon készült munkáik hordozhatók legyen évek műlvai is. Nyilván nem lehet azt mondani, hogy írjátok át az egészet PDF-be, mert nem szabványosítunk nektek! SZVSZ ez lenne egy nem korrekt lépés.

Valós példa: Amerikában 110V/50Hz elektromos hálózatot használ mindenki, Ázsiában meg van 220V/60Hz-es, és itt van az EU ahol 220V/50HZ va. Nyilván nem lehet a világ nagyobb részét kényszeríteni az egységes 220V/50Hz bevezetésére! És lehetne még sorolni, a vasútinyomtáv szabványokat és az élet számos területén létező konkurens megoldásokat.

Jelenleg a világ nagyobb része a nem ISO szabványos MS formátumokat használja (2008. tavaszáig), így SZVSZ van (volt) létjogosultsága hogy a szabványosítás is kövesse a tendenciát. Amúgy meg senki nem veszített semmit azzal, hogy ha az odf után az ooxml is szabvány lett, mert vannak előnyei és hátrányai mindkettőnek. Azt meg hogy mi lesz a nyerő a piac úgyis eldönti.

* 4. Gondold át. hogy mit jelent az, "hogy mi lesz a nyerő a piac úgyis eldönti."

A *-al jelölt feladatok nehezebbek. függelék

ui: visszatérve: vajh miért nem követték a "szabványosítók a trendeket" másfél évvel ezelőtt? Akkor nem volt rá nyilvánvaló "valós igény"?

"- What is the number one issue facing the world?
- Free software is not the number one issue, but it's the one where I saw how to do some good. I think there are two vital issues. One is global warming and the environment. The other is human rights democracy, and taking the political power away from business. The only way to restore real democracy is to end the political power of business.

- How do we do that?
- Its grip is so strong, I don't know how to overthrow it. I can only say that it must be done. People take for granted that business will have great political power, but as long as that holds true, we don't really have democracy." -- Interview: How a hacker became a freedom fighter

"Reality seems to me rather different. The current spectrum of public policy debate has as little relevance to actual policy as its numerous antecedents: neither the United States nor any other power has been guided by "global meliorism." Democracy is under attack worldwide, including the leading industrial countries; at least, democracy in a meaningful sense of the term, involving opportunities for people to manage their own collective and individual affairs. Something similar is true of markets. The assaults on democracy and markets are furthermore related. Their roots lie in the power of corporate entities that are totalitarian in internal structure, increasingly interlinked and reliant on powerful states, and largely unaccountable to the public." -- Market Democracy in a Neoliberal Order: Doctrines and Reality Noam Chomsky

Bocs de nekem nem fér bele az időmbe hogy megfejtsem az előző két postodat.
Valami hasonlóra lennék kiváncsi:
"Azért nem támogatom az ooxml szabványt, mert a használt videoformátum nem elég tömör, és nem számottevően jobb minőségű mint..."

A számottevő külföldi ellenzők véleményét jól ismerem, és lényeges ellenérveket nem tudok benne felfedezni, csupán csak filozófia és populista gondolatokat.
Egyszóval engem konkrétumokkal, számokkal lehet meggyőzni.

Azért nem támogatom az OXML(!) szabványt, mert kijátszotta az ISO-t (a szellemét biztosan) az MS az elfogadtatásakor, és mert az MS-en kívül más nem tudja alkalmazni.

Számokban:
"Indeed, as you work on your Excel clone, you'll discover all kinds of subtle details about date handling. When does Excel convert numbers to dates? How does the formatting work? Why is 1/31 interpreted as January 31 of this year, while 1/50 is interpreted as January 1st, 1950? All of these subtle bits of behavior cannot be fully documented without writing a document that has the same amount of information as the Excel source code.

And this is only the first of hundreds of BIFF records you have to handle, and one of the simplest. Most of them are complicated enough to reduce a grown programmer to tears."

További magyarázat -- Te valami ilyesmire gondolsz szerintem.

"Azért nem támogatom az OXML(!) szabványt, mert kijátszotta az ISO-t (a szellemét biztosan) az MS az elfogadtatásakor, és mert az MS-en kívül más nem tudja alkalmazni."

Ettől függetlenül még a >40.000.000 MS office felhasználó nem fogja átírni a meglévő dokumentumjait más formátumra.
Próbáld kicsit a felhasználók szemével nézni a dolgokat: Olyan irodai alkalmazást eléjük rakni ami nem tudja megnyitni a doc és az xls stb. állományokat nem szabad. Azzal nem foglalkozik senki hogy létezik -e .odt állomány vagy sem. Lehet szembepisálni a széllel de érdemes?

Az MS formátumok még ha nem is szabványosak, annyira széleskörben elterjedtek minden zártságuk ellenére, hogy már nem lehet a felhasználókat átállítani másra. Az meg nem fogja meghatni a felhasználók nagy táborát, hogy néhány szabványosító szellemiségét bántja az MS eljárása.

Átszoktatni a MS felhasználókat más formátumokra, olyan lenne mint ha a Google felhasználókat akarnád bürokratikus eszközökkel átállítani pl. a Tango használatára.

Véleményem szerint teljesen azzal foglalkozni azzal hogy szabvány lesz -e az ooxml, mert az (lesz).

"Véleményem szerint teljesen azzal foglalkozni azzal hogy szabvány lesz -e az ooxml, mert az (lesz)."

"Bocs de nekem nem fér bele az időmbe hogy megfejtsem az előző két postodat."

akkor gyorsan megismétlem:
"People take for granted that business will have great political power, but as long as that holds true, we don't really have democracy."

Igazad van, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítok az "iratoknak", mint a filmeknek (talán igazságtalanul: mindenki mag választ magának csatát, ha megteheti).
Ha mplayer kóder lennék, akkor az izgatna, de úgy adódott, hogy az OO.o-ba öltem némi energiát, és szívesen látnám, ha a köziratok 50 év múlva is megnyithatóak lennének.
Szvsz az államigazgatásban (közpénz) elengedhetetlen az "iratok" teaadó alóli felszabadítása. Ez talán (még?) nem igaz a codec-ekre, bár ha a parlamenti közvetítésekre gondolok...

Kepzeljetek el , hogy egy szabvanyosito testulet gepelemeket,es gepeket szabavanyosit, osidok ota szabvanyositottak az ek profilu 60 fokos csavarokat mm atmereokkel, mas profilu csavar, nincs a szabvanyban.
Ezek utan, egy uj kemenyseg vizsgaltra valo mero berendezest vesznek be a szabvanyba, ami ives profilu inchben megadott meretu csavarokat tartalmaz, es egyeb elemei sem a megszokattak.

A kepzelt vilagunkban, mindenki szokta ellenorizni a fem termekek kemenyseget, tehat nagy igeny van a kemenyseg meresre. A gyar aki a regi szabavanyu kemenyseg meroket gyartotta, a fem megmunkalas minden lepeset lefedve, most ujabb gyarto eszkozok elollitasara kenyszerul, mert valami idiota tobbek kozott nem metrikus csavarral szabvanyositott (gyanus, hogy a szomszedos bolygo kemenyseg mero gyarosa van a dolog mogott).
A regi gyartosort nem lehet lecserelni, vagy atalitani, mert a regi stilusu kemenysegmerokre is szukseg van, tahat a gyar teruletet meg kell novelni es uj gepeket kell legyratatni..

A kemenyseg meres tovabbi problemaja, hogy sokaig ilyen-olyan nem szabvanyos modon mertek a kemenyseget es nemely anyag tipus eseten az ertekek atszmaitasa, nem mindig ad kielgito eredmenyt, tahat a szabvanyos meresi adatokkal nem vetheto (jol) ossze.
A nem szabvanyos meresi eljarasok kozul egy igen elterjedt, legtob erteket ezzel mertek, de sajanos az ujtipusu porkohaszti acelok kemenysegenek meresere alkalmatlan.

szerintem a szabaly az szabaly, nincs kivetel! tehat ki kene zarni!
csak ugyis eredmenytelen lenne, mert nem a termeket hanem az mst mint ceged zarnak ki, tehat mas ceg forgalmazo palyazhat.