RaptoR's blog

(Néhány részlet NSFW/NSFL.)

Igen, már én is unom, de még egy olyan bejegyzés következik, főként a kormánypárti safe place-ben élők számára, hogy ők is halljanak erről a szomorú történelmi eseményről legalább innen...

Ma 131 igen szavazattal, 3 tartózkodás és 53 nem ellenében elfogadták a közel 200 éves Magyar Tudományos Akadémia kivégzéséről szóló, hazai és nemzetközi tiltakozást kiváltó, szakmai érveket teljesen mellőző törvényt. A kutatóhálózatot elveszik, a szakmai felügyelet kvázi megszűnik, mindent a politikus csicskák, illetve azok csicskái fognak irányítani itt is. Mivel azt a nyomorult kukás holdingot se tudta működőképesre összehozni ez a korrupt, inkompetens banda, ezért mindenki tudja, hogy mi vár az MTA kutatóhálózatának maradványaira a közeljövőben.

<M1-néző trigger warning>

Rég blogoltam már az MTA-s eseményekről, a hétfői napra bejelentett törvénymódosítás miatt itt az ideje.

Először is a témához lazán kapcsolódva, március végén sok év után végre eljött a pillanat és megvédtem a doktori értekezésemet, megszereztem a PhD fokozatot fizikai anyagtudomány szakon az ELTE-n. A védés meglepően simán ment, nem is nagyon izgultam és az sem tudott kizökkenteni, hogy az egyik opponens elfelejtette, hogy aznap van a védésem és késett 20 percet. :) Egyszer majd blogolok a kutatási témámról, páran esetleg még érdekesnek is fogják találni (különféle megszilárdulási jelenségek szimulációja), illetve fent lesz a disszertáció az ELTE online irattárában is, bárki szabadon elolvashatja majd. Egyik bizottsági tag se kifogásolt semmit, többnyire ismertek engem, meg a csoportot, tudták hogy saját munka a dolgozat, nem Schmitteltem sehonnan. Illetve mindenki tisztában volt azzal, hogy sokkal-sokkal nagyobb gondok vannak jelenleg, minthogy esetleg bennmaradt valami elírás a dolgozatban *(a félreértések elkerülése végett alulra írtam egy kis háttérinfót a védésről).

Valószínű, hogy a vesztünkbe menetelünk,
ez lesz az utolsó utunk.

Idézett a Gyűrűk Urából egy munkatársam a mai események után. Vigyázat! A poszt személyes, de politikai vonzatú, a legutóbbi blogom folytatása. Aki hadilábon áll a valósággal, az kérem kapcsojja ki! Jövő héten (remélhetőleg) úgyis fog értesülni róla a sajtóból.

Rekord sebességgel szerveződtek meg az MTA alkalmazottjainak szakszervezet-szerűségei, miután mindenki belátta, hogy most aztán tényleg irtó nagy szarban vagyunk és tenni kell valamit. Szerencsére van egy teljes Jogtudományi Intézet is a kutatóhálózaton belül, így nem kellett messzire menni jogi tanácsért. Megalakult tehát, aminek meg kellett alakulnia és ma már a második "Akadémiai Dolgozók Fórumát" tartották az MTA TTK új épületében. A konferenciatermük zsúfoltságig tele volt, sokan már csak a kinti hangosítást hallgatták, úgy 500 kutató biztos ott volt, ami igen jelentős szám.

[Vigyázat - ahogy itt mondani szokás - "seggfájós" topik következik!]

Azon szerencsétlenek közé tartozom, akik itthon próbálnak alapkutatással (fizikusként anyagtudományi modellezéssel) foglalkozni egy MTA-s kutatóintézetben. Ha addig nem megy teljesen csődbe az ELTE TTK is, akkor valamikor jövő év elején lenne a doktori védésem. A rendkívül népszerű CEU-s topik után hadd illusztráljam egy kicsit belülről, hogy milyen a hangulat most az intézetben.

A kormány valamiért megharagudott az MTA-ra. A pontos okot nem tudni, egyik talán a szokásos: kritikát merészeltek megfogalmazni valamely intézkedéssel kapcsolatban és emiatt, mint egy óvodás, a kormány megsértődött. A bosszú most körvonalazódott: teljesen át akarják alakítani (megint) az MTA kutatóhálózatot, sőt, némely intézetet kompletten be is zárnának, párat egyetemekhez csatolnának, illetve kvázi a pártközpontból mondanák meg, hogy mit is szabad egyáltalán kutatni. Jó szokásukhoz híven erről az MTA-val nem egyeztettek érdemben. Az MTA persze nem ment bele a saját megszüntetésébe, erre válaszul Palkovics nemrég bejelentette, hogy akkor addig nincs pénz, tessék anélkül üzemelni.

Félig viccből, félig a nyereményért indultam év elején az OTP Fáy András Alapítvány digitális ötletpályázatán. A kiírás szerint valami olyasmivel kellett előállni, ami "hozzájárul a fiatalok gyakorlatias pénzügyi ismereteinek növeléséhez, jövőtudatos viselkedésének és szemléletmódjának kialakulásához" bla bla bla...

Az ötlethez az inspirációt Hancu cikke adta, ami az ún. fizetési fájdalomról szólt. Ennek lényege röviden, hogy az emberiség az évezredek során evolúciósan alkalmazkodott a különféle pénzrendszerekhez és kifejlesztett egy képességet a túlköltekezések elkerülésére. Kimutatták fMRI-s vizsgálatok során, hogy (leegyszerűsítve) készpénzes fizetés során aktiválódik az agy fájdalomközpontja, ami egy tudatalatti ellenpontot jelent a termék megvásárlásával járó pozitív érzésekkel szemben. Minél drágább az áru, annál intenzívebb a reakció.

Pár héttel ezelőtt kaptunk egy szórólapot az ELMŰ-től, hogy holnap, február 28-án 9 és 14 óra között hálózati karbantartás miatt áramszünet lesz. Erre ma 8-kor megszólalt a szünetmentes, hogy itt valami nincs rendjén... Megnéztük a biztosítékokat, ott minden ok, és a szomszédoknál se volt áram. Felhívtuk az ügyfélszolgálatot, kiderült, hogy valamiért inkább ma álltak neki a munkáknak...

Tehát a kedves ELMŰ-nek csak két dolgot nem sikerült betartania:

• a saját maga által megadott dátumot
• a saját maga által megadott időszakot

Egy óra múlva visszakapcsolták az áramot, mert gondolom annyian hívták fel őket, hogy mi a franc van. Emellett meg érthetetlen, hogy miért nem tudják átütemezni a karbantartást egy olyan napra, amikor talán a nappali hőmérséklet kicsivel -5°C fölé megy.

Azok figyelmébe, akiknek tetszett a terminálos időjárás előrejelzés. :)

$ telnet mapscii.me

https://github.com/rastapasta/mapscii

Segítettem pár munkatársnak összeállítani néhány gépet, amikkel molekuláris dinamikai szimulációkat akartak futtatni. Végeztem előtte pár tesztet egy dupla Xeon E5530 CPU-t + 4 db GTX 980 GPU-t tartalmazó géppel, összefoglalva az jött ki, hogy mindig CPU-limites a számolás - mivel a hosszú hatótávú kölcsönhatásokat ott számolja a program - tehát egy erős CPU mellé elég egy jó GPU-t venni az optimális teljesítményhez. A következő konfigurációt állítottam össze, amivel még épp belefértek az elérhető keretösszegbe: Intel Skylake i7-6700, ASRock Z170 Pro4S alaplap, 16 GB DDR4, meg egy GTX 980 GPU. Remek, megrendeltük, megjött, összerakták, majd első körben egy Debian Jesse ment rá (ez volt a kérésük), ekkor kezdődtek a problémák...

(18+)

Szörnyű baleset történt ma a XII. kerületi Eötvös úton. Amennyire össze tudtam rakni a körülményekből: egy hosszú, meredek úton ment lefelé egy bringás, a lejtő alján lévő T-kereszteződésben valamiért elé fordult egy lentről jövő autó, a bringás meg belecsapódott az oldalába. Én buszon utaztam, az első kiérkező rendőrautó után kb. fél perccel érhettünk csak oda. Láttam távolról az oldalán eléggé behorpadt autót, de azt még nem, hogy mivel ütközött. Aztán, amikor a busz kikerülte rendőrautót és pár pillanatra megláttam a szerencsétlenül járt bringást az út közepén... Bakker... :(

...21 nap alatt akármiben:

Már csak az utolsó pár lépés hiányzik a C++ tudásomhoz. :D

Forrás

Nem szoktam blogolni, de a következő történet olyan, ami megér egy bejegyzést.

Adott egy piacvezető magyar hirdetési portál, és egy kis oldal, aminek a tartalmát szeretnénk feltölteni rá automatikusan. Kb. 1 éve sikerült ezt már elérni, a saját UTF-8 kódolású szövegeket iconv()-vel előbb ISO-8859-2-be kellett kódolni, utána lehetett feltölteni a portál távolról elérhető MySQL szerverébe, majd megindítani a szinkronizációs folyamatot. Az még az érdekes, hogy a kategóriák nem úgy vannak ám, hogy számok lennének hozzárendelve az opciókhoz és azt kellene elküldeni, dehogy. Hanem ha az opció neve az, hogy "árvíztűrő", akkor azt bizony "árvíztűrő"-ként kell rögzíteni náluk. Tényleg így kell, nem viccelek!