Gravity cosplay

Az oroszoknál valakinek a kedvenc filmje lehet a 2013-ban bemutatott Gravitáció, mert épp most próbálták ki élesben a film konfliktusát adó eseményt. 

A reggeli hírek között olvastam, hogy az ISS legénysége veszélyesen közel jutó űrszemét-felhő miatt biztonsági okokból átköltözött a nemrég dokkolt SpaceX Crew Dragon és Szojuz űrhajókba, hogy ha netán eltalálja valamelyik nagyobb darab az állomást, akkor vissza tudjanak térni épségben a Földre. Történt már korábban is ilyesmi, így ez önmagában még nem lenne akkora hír. Az esemény apropóját az adja, hogy az amerikaiak rájöttek, hogy az oroszok végeztek egy előre nem bejelentett ASAT (anti-satellite) tesztet, azaz hogy egy föld-űr rakétával lelőtték az egyik saját műholdjukat, az 1982-ben fellőtt, régóta inaktív, 2 tonnás Kosmos-1408-at.

Ez szóról-szóra megegyezik az említett film háttérsztorijával. A többi részével - hála égnek - nem, mert a filmben bekövetkezett a Kessler-effektusnak nevezett igen kellemetlen esemény, ahol a lelőtt műholddal létrejövő kiterjedt törmelékfelhő eltalált további műholdakat, így az egyre nagyobbá növő törmelékfelhő letarolta az összes többi műholdat egy igen széles tartományban a Föld körüli pályákon.

Most ez (még) szerencsére elmaradt, egy Costa Rica-i radar szerint a törmelékfelhő 440-520 km-es magasságban található, az eredeti műholdat legutóbb 485 km magasságú pályán észlelték. Az ISS átlagos pályája 408 km körül van. A legutóbbi hírek szerint 1500 új törmeléket azonosítottak eddig, emellett még van sokkal több apróbb darabka is, amiket nem látnak a radaron, de szintén veszélyesek az állomásra (is) nézve.

Szóval érdekesek lesznek az elkövetkező hónapok/évek. Ahogy szépen lassan elkezdenek a kisebb-nagyobb darabok visszahullani a Föld felé és keresztezik az alacsonyabb pályán keringő objektumokat, úgy kezd bele az emberiség az orosz rulett kozmikus változatába. Mintha összegyűlnénk naplemente után egy nagy mezőn és shotgunokkal lövöldöznénk felfelé és az lenne a játék, hogy ki tudja elkerülni a szinte láthatatlan, visszaeső söréteket. Ha az emberiség elmúlt években tapasztalt globális szerencséjét extrapoláljuk, akkor szinte biztos, hogy lesz olyan műhold, amit ez a törmelékfelhő fog elpusztítani újabb törmelékfelhőt létrehozva.

Hozzászólások

Készülhetnek az űrpucoló startupok.

(ugyanitt ajánlom a Planetes c. animesorozatot a témában)

“Any book worth banning is a book worth reading.”

A tegnapi esemény előtt is egyre nagyobb probléma volt az űrszemét és egy rakás startup célozta már meg ezt a témát. Lehet az oroszok itt titkoltan a "jófiú" szerepét vették magukra és ezzel indirektre adnak egy hatalmas lökést az iparágnak? :) Végül is, ha van egy erős és konkrét határidő egy probléma megoldására, az szokott segíteni az erőforrások megteremtésében.

Szemetelni kulturálatlan dolog. Azt nem értem, miért nem lehet ezeket szimplán lehozni? Vagy a Föld légkörébe lökve hagyni elégni. Gondolom, előbb-utóbb lesz vállalkozás erre is, "satellite recycling" vagy a kóbor kutyákat összeszedő gyepmester mintájára "űrmester". Csak az a gond, hogy még az üzemképtelen űrobjektum is az adott állam v. magáncég tulajdonában van, csak ők ártalmatlaníthatják. Az meg nekik többnyire nem éri meg, elvan az ott, ahol volt eddig is. Kivéve, ha katonai titok, és nem akarják, hogy a másik oldal kezébe kerüljön.

LEO-n valamennyit segít a felső légkör, ezért innen a műholdak maguktól is visszatérnek néhány éven belül, de magasabb pályákon ez már nem járható. Általában az a szokás, hogy ezeket a műholdakat az életciklusuk végén egy magasabb pályára állítják a fennmaradó üzemanyaguk segítségével, majd inaktiválják, ahol senkinek nincsenek útban (nyilván egy váratlanul meghibásodó műholddal ezt nem lehet megtenni). Visszahozni azért nem praktikus, mert ahhoz kb. még egyszer annyi Δv-re és ezáltal üzemanyagra lenne szükség*, mint amennyi a felbocsátásához kell. Tsiolkovsky rakéta-egyenletéből következően ez exponenciálisan több üzemanyagot igényelne a fellövéskor, az azzal járó összes problémával együtt.

* Ez így nem teljesen igaz mert elég a közelpont magasságát csökkenteni, de a nagyságrendek stimmelnek.

Egyébként műhold élettartam-hosszabbításra van példa, és hasonló módon akár inaktív vagy meghibásodott műholdakat is el lehetne mozgatni. Viszont ez gyakorlatilag még egyszer annyiba kerül, mint az eredeti műhold pályára állítása, így sok esetben nem éri meg.

magyarul kiprobaltak egy muholdlelovo raketat (meg veletlenul sem katonai cellal!), a kovetkezmenyekbe meg szokas szerint szartak bele....

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Ha fogalmad sincs az orbitális mechanikáról, inkább ne szólj hozzá. Még az amerikai esetnél is problémát okozott, hogy 1-2 darabka magasabb pályára került, így azok több mint egy év alatt estek csak vissza. Az orosz műhold sokkal magasabban pályán keringett. Sokkal nagyobb szívás lesz vele sokkal nagyobb időtávon.

Ha az amerikaiak lőttek volna le egy műholdat az ISS feletti pályáról, akkor is megszületett volna ez a blogposzt, hogy mekkora baromság egy fegyverteszt miatt többek között a saját asztronautáikat is veszélyeztetni. Csak te hozod be a politikai indíttatású bullshitet, mert továbbra sem érted mi a különbség a két pálya között.

Szerkesztve: 2021. 11. 16., k – 20:20

Engem érdekelne, hogy vannak-e erre szimulációk, mekkora az esélye, hogy egy ilyen felhő akár egyetlen műholdat is eltaláljon, Kessler-effektusról nem is beszélve. Ugyanis ha egy dolgot megtanultam az űrrel kapcsolatban az az, hogy a távolságok baromi nagyok. Az analógiádat úgy módosítanám, hogy az a játék, ki tudja a levegőben eltalálni a másik sörétjét.

Scott Manley videójában megemlít pár korábbi tesztet, pl. érdekes, hogy az Indiaiak tesztje után keletkezett törmelékfelhő 2 év alatt szinte teljesen eltűnt.

Sebessegek is rohadt nagyok, azert egy minimum 8km/s sebesseg az mar odaver.

Kis darabok gyakorlatilag szteroidos fedo sortuz, es ezek a veszelyesebbek.

Space sweepers felkeszul, meg az orias ballisztikus zsele tombok.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.