zoner blogja

Nem tudom pontosan, hogy mióta tud magyarul a Concrete 5, de nagyon jó, hogy tud. Röviden bemutatom a C5 admin felületét, amit a felhasználó fog kapni. Ugye mennyivel barátságosabb, mint bármelyik más admin felület?

http://www.youtube.com/watch?v=AGW2E84vy00

És ami a legjobb, hogy a CMS forrása teljesen MVC szemléletű, nagyon átlátható és könnyen felülírható benne minden. Például ha egy blokk megjelenését akarom változtatni, akkor kimásolom a /concrete/block/html/view.php fájlt /block/html/ könyvtárba és átírom a tartalmát. Vannak hozzá fizetős modulok is, de nem drágák.

Kicsit meguntam már, hogy sona nincs időm a saját bemutatkozó oldalamra, amit pár éve Kohana alapon írtam, ezért tegnap délelőtt nekiálltam és délre már a kész oldal megvolt alap SEO modulokkal és kissé hiányos tartalommal.

Néhány megemlítendő dolog:

• Cufón
  A javascriptes font rendering library
• Szabad szoftverek
  Az egész oldal kizárólag szabad szoftverrel készült. GIMP a grafikához, NetBeans a kódoláshoz és Drupal, mint az oldal motorja.
• Valid
  Tegnap néhány oldalt megnéztem a w3.org validátorával és azok mind valid-ok voltak.
• Barna
  Minch Design portfolio oldalát nézegettem az építkezés közben, néhány szöveg is innen van még, de azokat hamarosan átírom: http://www.minchdesign.com/
• 4 óra
  A GIMP indítása óta ennyi idő telt el az utolsó modul bekonfigurálásáig. A blogbejegyzéseket kb 15 perc alatt töltöttem át a saját blogmotoromból.

Úgy döntöttem, sokáig nélkülözött C és C++ tapasztalataimra alapozva elkezdem a Java megismerését. Még nagyon messze vagyok attól, hogy bármi üzleti életben használható alkalmazást írjak javaban, de napi konstans 2 órát áldozok a tanulásra akár futó projektek rovására is. Megrendelőimtől ezúton is türelmet kérek. Bár ez a két óra azért nem sok érzékelhető lassulást fog eredményezni.

IDE nálam továbbra is a NetBeans lesz, egyszerűen ezt érzem leginkább olyannak, amin dolgozni tudok. Csak most végre olyasmire használom, amire eredetileg is készült, azaz java programozásra. :) A könyv pedig, ami a polcra/éjjeli szekrényre került, ez a vaskos és kétkötetes könyv: Java 2 Útikalauz programozóknak 5.0 Kaptam mellé egy zsebkönyvet is, amit már nagy könyvből az első 100 oldal feldolgozása és kipróbálása közben is hasznosnak találtam.

Egy Rails alkalmazásom furcsa dolgot művelt Chrome böngészőn. jQuery-t használok AJAX hívásokhoz és a Rails respond_to része sehogyan sem akart js-ként válaszolni. Érintett böngésző még az Internet Explorer 7-től felfelé és azt hiszem Safari is, bár ezt nem tudtam tesztelni.

 jQuery.ajaxSetup({
   'beforeSend': function(xhr) {
     // First unset it, then set (which otherwise appends)
     xhr.setRequestHeader("Accept", "");
     xhr.setRequestHeader("Accept", "text/javascript");
     }
 });

Ez valamiért nincs hatással a fent nevezett böngészőkre. Hosszas keresgélés és egy zuhany alatt kipatant ötlet eredményeként az application_controller-ben megszületett az alábbi néhány kódsor:

Mai (2009.dec.6) biciklis kutyasétáltatásom közben egy igazán érdekes dolgot sikerült fényképeznem. Tulajdonképpen bármikor fényképezhettem volna, hiszen nincs olyan hét, amikor ne kerülne egy-egy újabb kupac szemét a fenyvesbe. vagy épp az oda vezető út szegélyezte szántóföldre. Íme:

Ruby. Régi kedvenc, de most éles bevetésben is bizonyított. Egy adatbázis import scriptet írtam benne, ami adott csv-k adatait olvasta be, rakta össze és írta egy másik csv fájlba, amit később Drupalból importálni tudtam.

A nyelv alapjai és sajátosságai figyelemre méltóak. A Ruby nyelvet Yukihiro Matsumoto kezdte el fejleszteni 1995 környékén. Jól olvasható és könnyen érthető nyelv. Objektumorientáltsága alkalmassá teszi arra, hogy az alkalmazásokat csapatmunkában fejlesszék benne. A ruby nyelven minden objektum, értelme van például annak is, hogy

100.to_s

A napokban volt szerencsém Gtk alkalmazást fejleszteni MonoDevelop segítségével. Kezdetben nagyon tetszett a dolog, a Label és Button widgetek kezelése zseniális. Tetszik az ablak méretével változó widget szélesség is. A MonoDevelop beépített Glade szerű GUI szerkesztője egész jól használható.

Semmiképpen sem szerettem volna zárt forrású fejlesztőeszközt használni. Még akkor sem, ha itt van a polcon egy Borland C++ Builder 6-os licensz. Nem, nem azért nem használtam, mert régi. Egyszerűen open source fanatikusként nem akartam használni. Pedig annak idején nagyon sokat fejlesztettem benne, igen komoly szoftvereket is. Ehhez képest a MonoDevelop eléggé bugos és kényelmetlen, de nem ezért bántam meg a választásomat.