lacika blogja

Az első piciny lépés

A tegnapi elhatározásomat tettek is követték. Menyaszonykám elment egy patikába, én meg beszéltem telefonon a háziorvos nénimmel. A tapaszkák meg lettek véve. Egyelőre csak egy dobozzal (ez egy hétre elegendőt tartalmaz) próba gyanánt, mivel okozhatnak nem várt mellékhatásokat (a doki és a leírása szerint). A háziorvosom meg tájékoztatott róla, hogy a TB keretein belül (szinte el sem hittem, hogy nem kell érte + fizetni) van egy terápia/módszer (kinek hogy tetszik), mely segítségével ki lehet vonna a lerakódott nikotint, kátrányt és egyéb finomságokat a szervezetből. Elmondása szerint mivel a szervezet megszabadul a kezelés végére a függőséget okozó anyagoktól, ezért a szervezet nem fogja kívánni annyira a nikotint. Mondom, hurrá...... De hol is van a kutyus elásva? Ez csak az érem egyik fele. Ugyan is az ember nem csak azért dohányzik, mert a szervezete kívánja a nikotint és társait. Az agya is "kívánja" magát a cselekvést. Ha jobban belegondol az ember, akkor be is láthatja ezeket könnyedén: reggel a kávé mellé, jó nagy kajálás után, a sör mellé stb.... Na ez ellen nem véd a fent említett eljárás :). Ezt önkontrollal kell lenyomni. Az meg kinek több, kinek kevesebb. Szerintem én sajna az utóbbiba tartozok, bár rövidke 26 éves földi pályafutásom során ezt néha megcáfoltam. Talán a kellő motiváció elengedhetetlen része a dohányzásról való leszokásnak? Nem, de nem árt ha van :). Sajnos az emberi faj a legbutább a földön. Ő az egyetlen a bolygón, aki szándékosan tudja rombolni saját magát és környezetét, amíg minden más élő faj azon van, hogy legalább magát megóvja. Elviekben elegendő motiváció kell legyen az, hogy megvédd az egészséged egy káros dologtól és a vele járó betegségektől (tudom ez hajlam kérdése is, de most ebbe ne menjünk bele). Nagyon sokan csak legyintenek a dologra, hogy ez nem így van, meg nem úgy van, mert pl. Pista bácsi már 90 éves, még mindig szívja a mezitlábas fecskét (ha van még ilyen), és kutya baja. A másik "kedvenc" érvem, hogy minek leszokni, mert mi van azzal aki soha nem cigizett és tüdőrákban halt meg, vagy csak elütötte egy ámokfutó a járdán/buszmegállóban. Szerintük ha lemondásokkal kell élni, akkor az élet nem teljes. Én az utóbbi kategóriába sorolom magam.... Furcsa, tudom hogy rossz meg hülye dolog, de még is csinálom (remélhetőleg már nem sokáig). Miért is? Na ez az amit szerintem senki nem tudna megmagyarázni rendesen. Talán nem is kell.....
Röviden ennyi, nem is fárasztom az esetleges olvasókat tovább. Ez az én véleményem.....
Én SZERETNÉM letenni a cigit és le is fogom tudni tenni :) Fő az önbizalom!!! Hiába mosolyogtok, ezt tényleg fontos! Fontos, hogy elhidd hogy meg tudod csinálni (ez véleményem szerint igaz bármi másra)!
A pénteki kezelés előtt után (miután konzultáltam a dokimmal) meglátjuk hogy szükségesek lesznek -e a tapaszkák, és ha igen, akkor használni fogom. Addig is még ~4 napig füstölgök :). Most pár emberkének biztos megfordult a fejében, hogy miért nem ma? Miért húzom, halasztom. Azért, mert csak, így találtam ki :).
Köszönöm azoknak akik bíztattak hozzászólásaikkal és véleményeikkel. Majd meglátjuk.
Más.
Úgy fest sikerült eladnom hőn szeretett asztali amd64 -es gépemet. Ha minden igaz szerdán jön egy srác megnézni és ha nem talál benne kifogást, akkor meg is veszi. Azért adom el, mert le akarom cserélni egy laptopra. Hogy miért? Most van normális érvem :). Volt hogy határidős munka miatt nem tudtam lemenni szüleimet meglátogatni Esztergomba, vagy a jövendőbeli apósomékhoz Celldömölkre, mert maradt 7végére 3-4 órás melóm a gépen. Na ezért. Meg nem árt ha van :).
Napok óta túrom a netet az új gép után. Rá kellett jönnöm arra (tán már eddig is tudtam), hogy Mo. egy kicsit le van maradva ezen a téren is sajnos.... :(. Ami a gyártót illeti, nincs konkrét elképzelés (csak ne valami nevenincs). A lényeg hogy Intel Centrino Duo processzoros legyen, a grafikus vezérlője nVidi Go 6600 vagy 6800 esetleg Go 7600. Semmi képpen ne ATI, azt ki nem állhatom. Találtam is egyet, egy Acert. De "hál' Istennek" az Acer magyarországi oldalán nincs feltüntetve. Na, sebaj, írtam e-mailt. Na válasz még nem jött. Lehet hogy nehezet kérdeztem azzal, hogy kapható -e és ha nem, akkor mikor lesz :). Ha valaki netán tud ilyet akkor szóljon. Előre is köszike. Cirka 400 ezer forint keret van a gépre. Sajna (jelenleg) többet nem tudok ráfordítani. De nem is tenném ha még ha tehetném is, vagy igen :)?
Már ennyi...
Aki még nem aludt el a monitor előtt, ezt a blogot olvasva, annak köszike hogy végigolvasta nyavajgásaimat.

Elhatározás ...

Ma, ahogy párommal néztük a Köd című filmet ( ami vicces horror :) ), egyszer csak beugrott, hogy le kellene tenni a büdös bagót. Ha jól számolom vissza az éveket, akkor sajnos már ~9 éve cigizek. Mikor rendszeresen sportoltam (foci), akkor tévesen azt hittem, hogy nem nagy baj, mert úgy is "kisportolom". Most már tudom, hogy nagy hülyeség volt ezt gondolni, és ezzel nyugtatni magam. Eleinte nem fogyott túl sok, ráadásul, akkor a szülők még nem is tudták, ezért nem pöfékelhettem túl sokat. De miután már legálisan szívhattam otthon is, akkor erősen megnövekedett az elszívott szálak száma. Az iskola befejezése után Pestre költöztem a munkahely miatt, így a focit abbahagytam. Ekkor már azért éreztem, hogy nem olyan jó a közérzetem, mint korábban.
Arról nem is beszélve, hogy havonta jelentősebb összeget költök dohányárura (~15 ezer). Ennek lenne jobb helye is....
Már meg is van :). Másik ok, hogy annak ellenére hogy kedves menyasszonykám soha nem szólt érte, de őt is biztos zavarja és ő meg ráadásul passzívan szívja a büdös füstöt. Ez is nyomós ok volt.
Egyszer már megpróbáltam korábban elhagyni a cigit. 3 hónapig sikerült is a dolog. Ekkor segítség gyanánt sok csokit, rágót, cukormentes cukrot használtam. De nem igen jött össze :(. Igen, nagy butaság volt 3 hónap után ismét rágyújtani... Igaz akkor elég tisztességesen összecsaptak a fejem felett a hulámok..... Sokak szemszögéből (főleg akik soha nem dohányoztak) ez nem lehet kifogás. Aki cigizik, cigizett, tudja jól, hogy mit jelen nem rágyújtani, mikor amúgy is sok szar van a levesben....
Most nem csokival és cukorkával fogom megpróbálni. Holnap meginterjúvolom a házidoki nénimet, hogy nálam melyik tapasz lenne a leghatásosabb. Persze tudom, hogy komoly elhatározás is kell az egészhez. Az most úgy fest meg is van. Majd elfelejtettem, hogy van még itt egy ösztönző dolog. Szeptember 16-án lesz az esküvőnk :). Ide is lehet pénzt spórolni....
Én remélem a legjobbakat ami a sikert érinti....
Időm engedtével majd beszámolok a fejleményekről. Biztos lesznek rossz napok, pillanatok..... Szerencsére már tudom, hogy kb. mire számítsak ami az elvonási tüneteket érinti, így jobban fel tudok rá készülni talán.