"A szabad forráskódú szoftverek használata az utóbbi időben egyre nagyobb méreteket kezd ölteni. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy milyen jogi problémák merülhetnek fel általánosságban, illetve konkrétan a magyar szerzői jogi törvény rendelkezései tükrében szabad szoftverek használatakor.""A korlátozott felhasználású szoftverek csoportjának legnagyobb részét a kereskedelmiek alkotják, azonban idesorolhatók egyes ingyenes és az ún. shareware szoftverek is. Kereskedelmi szoftvereknek nevezi a szakirodalom azon szoftvereket, amelyek ellenérték fejében, kereskedelmi forgalomban szerezhetőek be és amelyek forráskódjának a megismerhetőségét a szerző nem biztosítja. Vannak azonban ingyenes szoftverek is, amelyek szabadon felhasználhatók és terjeszthetők, azonban forráskódjuk ezeknek sem ismerhető meg. A shareware szoftverek annyiban különböznek az ingyenes szoftverektől, hogy az ingyenes használat csak egy bizonyos időre megengedett.
Nem minden ingyenes, ami szabad
A szoftverek másik csoportjába a szabad forráskódúak (open source software) sorolhatók. Ezek elterjedése az 1970-es, 80-as évek "free software" mozgalmára vezethető vissza, melynek célja a szoftverek haszonszerzés nélküli terjesztése volt. A szabad forráskódú szoftverek legfőbb jellemzője, hogy a forráskód megismerhetőségét a szerző lehetővé teszi, így a program szabadon módosítható. Az elnevezés "szabad" jelzője azonban nem az ingyenességre vonatkozik, ugyanis a szabad forráskódú szoftverek nem feltétlenül ingyenesek. A szabad szoftver még tágabb értelmezése szerint a szabad megismerhetőség mellett kizárt, hogy bárki a szabaddá tett szoftvert elsajátítsa, mert annak felhasználási feltételei előírják, hogy bárki, aki a szabad szoftvert fejleszti, saját hozzáadott alkotását is közkinccsé kell tegye. E licencelési formát a "copyright" ellentéteként "copyleft" elnevezéssel illetik.
A szabad szoftvereknek egyelőre nincs hivatalosan elfogadott definíciója. A jelenleg létező meghatározások közül az OSI (Open Source Initiative) egyesület meghatározása a legelterjedtebb. Ezen meghatározás szerint a "szabad" felhasználású szoftverek licencfeltételeit legalább az alábbiak jellemzik: 1. céltól független szabad felhasználás, 2. a forráskód megismerésének és rögzítésének szabadsága, 3. a terjesztés szabadsága (legalább a módosított verzió tekintetében), 4. a fejlesztés/átdolgozás szabadsága.
Egyre népszerűbb
A szabad forráskódú szoftverek problematikáját előtérbe állította, hogy az internet, amely az elmúlt évek legjelentősebb mértékű informatikai fejlesztéseinek középpontjában állt, nagymértékben szabad forráskódú szoftvereken alapszik. A nyilvános weboldalak jelentős része az Apache nevű szabad forráskódú szervert használja, míg a legnagyobb népszerűségnek örvendő portálok szabad tárgykódú operációs rendszereket alkalmaznak (pl. Yahoo!, Google, Amazon). Továbbá az e-mail forgalom továbbítására is jelentős mértékben használnak a szerverek szabad forráskódú szoftverprogramokat. Az egyre nagyobb mértékű elterjedtség hatására számos hardvergyártó is ellátja készülékeit szabad forráskódú operációs rendszerrel. Például a Sony nemrégiben határozta el, hogy az általa gyártott notebookokat szabad forráskódú operációs rendszerrel látja el.
A szabad forráskódú szoftverek felhasználásának szabályozására többféle felhasználási szerződés létezik párhuzamosan. Ezek közül a legelterjedtebbek a GPL (General Public Licence), az MPL (Mozilla Public Licence) és az Apache.
A szabad forráskódú szoftverek felhasználására vonatkozó licencek egy részénél a felhasználótól, továbbfejlesztőtől elvárják, hogy a továbbfejlesztés következtében létrejövő program tárgykódját is szabadon hozzáférhetővé tegye. Más részüknél e kötelezettség nem terjed ki arra, ha valaki egy korlátozott felhasználású programmal összeköti a szabad felhasználásút, annak megváltoztatása nélkül. A licencek többségére manapság azonban már jellemző, hogy nem tiltják meg továbbértékesítés esetén az esetleges díj felszámítását, amennyiben a továbbértékesítő többletszolgáltatást nyújt a szabad felhasználású szoftverhez, pl. jótállást, hibajavítást, konzultációt. Általános jellemzője ezeknek a licenceknek, hogy a szoftver készítője nem vállal a szoftver működéséért, specifikációknak való megfeleléséért felelősséget, szavatossági jogok sem érvényesíthetőek.
Drágulhat az ingyenes szoftver
Figyelembe véve az ismertetett, általában használatos licencfeltételeket, illetve a magyar szerzői jogi törvény rendelkezéseit, az alábbi jogi problémák tűnnek elő. Tekintettel arra, hogy a szerzői jogi törvény a felhasználási szerződések visszterhességéből indul ki, szükséges, hogy amennyiben ingyenesen kívánunk szoftvert használni, e lehetőséget a szerződés kifejezetten mondja ki. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy az egyébként ingyenesnek látszó szoftver használatáért a későbbiekben mégis díjat kell fizetnünk, hiszen a szerző kifejezett lemondás hiányában erre az elévülési időn belül igényt tarthat.
Hasonlóképpen, a szabadon végezhető felhasználás köre is egyértelműen meg kell legyen határozva, ugyanis a törvény szerint a nem egyértelmű, kétséges megfogalmazások esetén a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell a bíróságnak figyelembe vennie.
Nincs kártérítés
Amennyiben szabad forráskódú szoftvert átdolgozni, módosítani kívánunk, győződjünk meg róla, hogy a felhasználási feltételek ezt kifejezetten lehetővé teszik, ugyanis a saját célra történő szabad felhasználás joga az átdolgozást nem feltétlenül foglalja magában. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ingyenes szoftverek esetén azok hibájával összefüggésben keletkező esetleges kárunkat nem tudjuk megtéríttetni, mivel a felhasználási szerződések általában a szavatosságot teljes mértékben kizárják, és ellenszolgáltatás hiányában ezt a törvény alapján sem lehet érvényesíteni. Még komolyabb következményei lehetnek, ha a szabad programnak tudtunkon kívül korlátozott felhasználású összetevői is vannak, melyeket a szabad program készítője egyáltalán nem is lett volna jogosult szabadon hozzáférhetővé tenni.
További, nem csak a szabad szoftverekkel kapcsolatos kérdés, hogy egy az internetről letöltött program esetében, melynek felhasználási feltételeit a felhasználó kattintás útján fogadta el, érvényes-e egyáltalán a szerződés, hiszen a szerzői jogi törvény szerint a felhasználási szerződést írásba kell foglalni, melynek a gyakorlatban feltétele az elfogadó általi aláírás (elektronikus aláírás).
A Windows jogilag tisztább
Az említett jogi problémák megoldása visszahathat a szabad forráskódú szoftverek terjedésére. Elsősorban a kárfelelősség és a szavatosság kérdése az, amelyeknek minél gyorsabb és átfogóbb megoldása lendítheti tovább a szabad forráskódú szoftverek felhasználásának dinamikus fejlődését. Nem véletlenül nyilvánította James Allchin, a Microsoft-csoport elnökhelyettese a Linuxot az elsődleges versenytársnak, amellyel szemben a Windows és más korlátozott felhasználású szoftverek előnye a jogi helyzet átláthatósága, a felhasználó jogainak és kötelezettségeinek a tisztázottsága. A Microsoft az egyre erősödő versenytárs terjedése ellen termékeinek javítása mellett a licencfeltételek újragondolását is tervezi, hogy a termékei rugalmasabb és felhasználóbarátabb jogi környezetben legyenek alkalmazhatók."
Eredeti cikk:
http://index.hu/
Aladar
A norvég