Kérdés

Többen is kérdezték, hogy tudok-e mondani Solaris levelezési listát. Ma is kaptam egy ilyen levelet, úgyhogy ennek kezd FAQ jellege lenni. Ezért ide írom a választ. Magyar nyelvű, nagyforgalmú Solaris listáról nem tudok. Amit javasolhatok, az a Sun Microsystems által karbantartott BigAdmin. Ez egy nagyon gyakran frissülő, nagyforgalmú lista, kimondottan rendszeradminisztrátorok részére. Természetesen, mint minden nagyobb lista, ez is angol nyelvű, bár azt hiszem aki Solaris -sal foglalkozik, annak ez nem okozhat gondot.
A BigAdmin levelezési listán -on szépen kategorizálva vannak a témakörök, jól használható. Amit még javasolni tudok Solaris -sal foglalkozóknak az a SolarisCentral, és a docs.sun.com. És majdnem elfelejtettem, de eszembe jutott a BigList, amely szintén jól jöhet szorult helyzetben.

Többen kérdezték a #debian.hu -n, hogy miért nem portolják a Debian disztribúciókat nagyobb x86 gépekre. Itt arra kell gondolni, hogy a terjesztés csomagjait, és magát a kernelt 386 -os processzorra fordítják le. Hogy miért? Azért, mert nem mindenkinek van P4 -es vagy AMD Athlon -os gépe, sok 'régi' vason fut Debian, és ha jobban belegondolunk egy tűzfalnak mi a bánatnak kellene egy 486 processzorral rendelkező gépnél nagyobb?

Tehát az alap disztribúciót, 386 fordítják. A Mandrake köztudottan 586 processzorra optimalizálja a csomagjait, és ezzel sokak szerint 5%-30% -ig terjedő teljesítménynövekedést lehet realizálni. A Debian nem tervezi a nagyobb processzorokra történő 'portolást' (legalábbis én nem tudok róla).

Re: Debian: wtf a potato, woody, sid...


Szerző: Anonymous Ideje: Október 09, kedd, 21:45:22 (IP: 213.163.8.3)

Érthetően fogalmaztál. De hogy lehet megtudni egy már felrakott Debianról, hogy melyik verzió? És mi a contrib, main és non-free? És mi az a wtf?

Azért teszem ide a kérdést, mert ezek a kérdések is az ún. FAQ, azaz a Gyakran Ismételt Kérdések kategóriájába tartoznak. Akkor lássuk egyenként.
*De hogy lehet megtudni egy már felrakott Debianról, hogy melyik verzió?*

Szerintem sokunknak kicsit lassú a Mozilla indulása, így merném megkérdezni, hogy van-e olyan project, ami Gecko nélküli Mozillával foglalkozik. Magyarul: tudok-e saját hackelgetés nélkül gyorsabb (rondább) Mozillát szerezni?
Vannak Mozilla klónok, amelyek jóval gyorsabbak az eredeti, robosztus Mozilla -nál. Ilyen pl. a szintén Gecko (Mozilla rendering engine) motorra épülő Gnome böngésző a Galeon is. A Galeon gyors, és egyszerű felület, és teljesen szabványos.Akik használják, esküsznek rá.

Goodday küldött egy levelet, amelyben azt kérdezte, milyen módon lehet (ha egyáltalán lehet) Linux alatt vírust szűrni. Nem véletlen a szóhasználat, tehát nem arra kell gondolni, hogy a Linux operációs rendszert valamilyen vírus, backdoor támadta meg, hanem például ha a Linux szerver valamilyen gateway, mail funkciót tölt be, akkor mit lehet tenni. A vírus támadások több félék lehetnek. Ma már nem igazak azok az állítások, hogy Linux (Unix) rendszerek alá nem léteznek kárt okozó programok.
Valóban nehezebb a Linux rendszerekre vírus írni, ez adódik a Linux felépítéséből, gondoljunk a jogosultsági rendszerre. A vírus a legfelsőbb szintre kell eljuttatnunk (root), hogy igazán nagy kárt okozhasson. Emellett, nem szabad azonban lebecsülni a Linux -on élősködö férgeket, itt is többször írtam róluk. Az ún. rootkit -ek, backdoor -ok komoly veszélyt jelenthetnek. A másik probléma a Linux -os mail szerverek oldalán jelentkezik. Ha tetszik, ha nem, a világon rengeteg windows -os kliens működik, amelyeket valamilyen Linux, vagy más Unix-like operációs rendszer szolgál ki. Ezeknek a klienseknek a védelmét meg lehet oldani lokális antivírus szoftverekkel. De mennyivel jobb lenne, ha a mail vírusok, és egyéb gyanús file -ok már a gateway, mail szerver szintjén szűrve lennének. És nem utolsósorban a spammerek (spam: nagy mennyiségű, kéretlen, ártó szándékú levéláradat) elleni védelem sem utolsó szempont.

Több levelet kaptam amelyben azt kérdezték, hogy milyen FTP szervert érdemes használni. Hát a kérdés nem egyszerű. Onnan kell megközelíteni, hogy mire is szeretnénk használni. Akkor is mást célszerű használni, ha elegendő egy egyszerű anonymous elérhetőség, és akkor is mást ha komolyabb funkciók kellenek. Olyanokra gondolok, mint: iPV6 támogatás, pam, mysql autentikáció, LDAP támogatás, virtuális domain -ek, stb. Lássuk mik közül érdemes egyáltalán választani. A következőekben egy rövid összefoglalást olvashatsz a legjobban elterjedt FTPd -kről.
Az legismertebb FTP szerverek: wu-ftpd, proftpd. Ezek a szerverek jól ismertek a Linux/Unix felhasználók körében. Stabil, jól használható alkalmazások, mindegyik számos nagy site referenciájával. A választáskor figyelembe kell venni a szerver alkalmazás biztonságosságát. A wu-ftpd és a proftpd is küzdött biztonsági problémákkal, és mint minden szoftver, ezek sem tökéletesek. Figyelemmel kell kísérni a fejlesztéseket, figyelni a nagy biztonsággal foglalkozó oldalakat, hírcsoportokat. Így elkerülhetőek az ebből adódó problémák. Léteznek kevésbé ismert FTP projectek is, ilyenek az ftpd-BSD, anonftpd, oftpd, Pure FTP Server.

Szerző: aka Ideje: Szeptember 21, péntek, 13:41:32

HI mindenkinek ki olvassa, én is kérdeznék valamit, ki tud olyan file rendszert, ill kiegészítést Linux -hoz, amivel undeletézni lehet file-okat, mint pl: Novell-ben a "filer".

Állitólag az EXT2-höz van ilyen patch, de nem találom sehol.

Help, Help Me !!!!!!!!!!!

agarboc@e77.hu
Hát, erre azt mondanám, hogy vess rá egy keresztet, ha valamit kitöröltél =). Az mc -ben (midnight commander), van egy menüpont az

F9 -> Command -> Undelete files (ext2 only).

Esetleg ezt próbáld meg. Bár imho, ez is csak akkor működik ha fizikailag nem íródott felül. Patch -ről nem tudok, de törölt file -okat általában nem nagyon lehet visszaállítani, vagy tévedek? Nekem még 100% -osan sose sikerült.

Szia!

Most olvastam el a leírásodat a fent említett témában és köszönetet szeretnék mondani, mert sokat segített nekem.


Viszont fölmerült bennem 1 kérdés amire remélem tudsz válaszolni.


Az ipforwardot nem kell bekapcsolni, ha azt szeretném hogy a belsõ hálóról ki lehessen SSH -zni?


Esetleg, még azt beleírhatnád a doksiba, hogy a tûzfal szkriptet érdemes beletenni a /etc/rc2.d ill a rc6.d-be, megfelelő linkekkel.

Még 1! Ha az installal készen van, akkor a gcc-t szedje le, meg minden ilyesmit ami "script kiddy-k" elő szerettel használnak.

Üdvözlettel!


SzabekValóban, a Squid mint a leírásban is írtam egy HTTP/FTP cache szerver, amely ezeket a kéréseket fogadja, Ő maga elküldi a kérést a megfelelő helyre, majd a visszakapott információt, átadja annak a kliensnek amelytől a kérést kapta. Emellett pedig a rajta áthaladó forgalmat cache -eli. Ha te a belső hálózaton levő kliensről más jellegű kérést kezdeményezel, azzal a Squid nem nagyon tud mit kezdeni. Ha mégis meg szeretnél osztani egy Internet elérést több gép között, akkor más lehetséges megoldást kell keresni.

Kaptam több levelet, amelyben azt a kérdést tették fel, hogy a Debian Potato működik-e a 2.4 -es kernelverziókkal.

Nos, a válasz az, hogy használható, bár a Debain nem garantálja a működését. A Potato fejlesztésekor a 2.4 -es kernel még nem volt kész, így néhány olyan dolog kimaradt a csomagok konfigurációiból amelyek a 2.4 -es kernelt támogatták volna (modutils, pppd, stb.). Ennek ellenére Adrian Bunk Debian fejlesztő összefogta azokat a csomagokat amelyeknek a frissítése szükséges ha Potato -t akarsz 2.4 kernel -el használni. A csomagok legtöbbje egy újraforított (recompiled) verziója ezeknek a csomagoknak, amelyeket az unstable disztribúcióból vettek.

A Debian NEM garantálja ezeknek a csomagoknak a tökéletes működését!

Mielőtt upgrade -lnél feltétlenül olvasd el ezt az oldalt:

http://www.fs.tum.de/~bunk/kernel-24.html

Ha apt -ot használsz akkor a /etc/apt/sources.list -be állítsd be a következő sorokat:

deb http://people.debian.org/~bunk/debian potato main

deb-src http://people.debian.org/~bunk/debian potato main

és add ki a következő parancsokat:

apt-get update

apt-get -u dist-upgrade

Természetesen ez a hivatalos verzió, a megoldás többféle is lehet, az én tapasztalataim szerint gond nélkül működik a Potato a 2.4.x kernel -ekkel.

Linux.com-on találtam egy érdekes felmérést, ki mióta használ Linux-ot.

Az eredmények:

I don't run Linux (yet!) 664 - 24.9 %
Less than a year 429 - 16.1 %
Five to seven years 383 - 14.4 %
Two years 309 - 11.6 %

Engem a nem hasznalok Linux-ot 25%-os aránya lepett meg :)) a többiek meg majdnem Linux gurunak számítanak. Tessék szavazni.

Kommenteket is érdemes végigböngészni, pl:

Get My Own Job
Thanks Linux !!! ... It give me some money :)