A legegyszerűbben a '/etc/debian_version' file szemügyrevételével lehet megállapítani. Azonban azt hozzá kell tenni, hogy ez a sok upgrade, és más félig hackelt dist-upgrade -k folyamán hamis információt is tartalmazhat. Ilyenkor a legbiztonságosabb a feltelepített csomagok megvizsgálása, pl. libc6 verzió, glibc verzió, modutils verziószámának megkeresése, és azoknak a http://www.debian.org/distrib/packages URL -en történő keresés utánni összehasonlítása. Ezek olyan jellemző alapcsomagok, amelyeknek a verzióiból nagy biztonsággal lehet következtetni a Debian rendszer állapotára.
*És mi a contrib, main és non-free?*
Mit tartalmaznak a Debian FTP archive -vok?
A szoftverek amelyek a Debian GNU/Linux részei, elérhetőek több könyvtárszerkezet alatt a Debian FTP site -okon. Ezek a könyvtárak elérhetők különböző hivatkozási (canonical) néven.
stable/main/: Ez a könyvtár tartalmazza azokat a csomagokat amelyek a Debian GNU/Linux stabil, kiadott rendszer fő részét képezik. Ezek a csomagok teljesen megfelelnek a Debian Free Software Guidelines dokumentumban foglalt kívánalmainak, és ezek a csomagok teljesen ingyenesen használhatóak, és terjeszthetőek.
stable/non-free/: Ez a könyvtár tartalmazza azokat a csomagokat, amelyek valamilyen csomag terjesztési korlátozás alá esnek. Ilyenek lehetnek például a fizetős csomagok, vagy részben fizetős (otthoni felhasználásra ingyenes, de egyébként meg kell vásárolni). Ezeknek a csomagoknak a terjesztésénél a disztribútornak fokozott figyelemmel kell eljárnia. Néhány csomag például tiltott kereskedelmi célra történő felhasználásra, de vannak olyan csomagok is amelyeket shareware -ként terjeszti a készítője, nem pedig freeware -ként.
stable/contrib/: Ez a könyvtár tartalmazza azokat a csomagokat, amelyek ún. DFSG-free és szabadon terjeszthetőek, önmagukban, de valamilyen kapcsolat (dependency) van a non-free csomagokkal. Például a telepítés nem lehetséges valamelyik non-free szekcióban levő csomag nélkül.
non-US: Ez a könyvtár tartalmazza azokat a csomagokat, amelyek az USA valamely export korlátozása alá esnek. Például olyan titkosító algoritmust használó programok amelyeket nem lehet az USA -n kívül forgalomba hozni. Ilyen volt pl. a Netscape 128 bit -en kódolt verziója. Azt hiszem ma már nálunk ennek nincs jelentősége, Magyaroszág felé feloldották ezt a korlátozást (not sure).
*És mi az a wtf?*
Ennek a magyarázata egy másik leírás kereteibe tartozik, most nem ismertetem =].
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 2495 megtekintés