Dokumentáció

Emlékszem, amikor először telepítettem Debian -t a gépemre. Megláttam az alapértelmezett csomagkezelőjét (dselect) és elszörnyedtem. A problémáim fokozódtak, amikor rájöttem, hogy nem tudok kilépni belőle. Aztán felfedeztem az apt -ot, ami az egyik legnagyszerűbb csomagkezelő. Később kiváncsiságból el kezdtem használni a dselect -et, és meglepődtem, amikor rájöttem, hogy vannak olyan csomagfüggőségek amiket csak a dselect -el tudok elhárítani (egyszerűen). A mai napig vannak olyan dolgok a dselect -ben amiket még nem ismerek.

A #debian.hu -n különböző flame -k alakultak ki a különböző csomagkezelők felhasználói között. Két csoportra oszlottak, az egyik a dselect hívei, a másik az apt hívei.
Az egyik kedves barátom úgy próbálta meggyőzni az apt felhasználókat, hogy írt egy dselect howto -t. Ebben a howto -ban én is találtam új dolgot. Érdemes elolvasni. A dokumentáció L4mer|E [l4mer@lamer.hu] munkája.

Jacint JUHASZ [yyaazz@westel900.net] írt egy levelet:

"hi.

a regi oldalon, ha jol emlekszem utolso hirkent, kiraktal egy `latex 69 percben` cimu dokumentaciot. nos ez nagyon jo lenne, de nincs meg a tomoritett, letoltheto formaja, mint a tobbinek.


.... "

Azért teszem ki ide ezt a levelet, mert azóta többen is megkerestek ezzel kapcsolatban.
Valóban, a dokumentáció letölthető tar.gz formában nem lett kitéve. Ezt most pótoltam, és a szokásos /rtfm link alatt elérhető a dokumentum letölthető változatban is.

Nnna, volt egy kis időm, és kitettem egy újabb magyar nyelvű dokumentációt. Az írás címe sokat sejtető: Linux szerverek biztonságos üzemeltetése. Azt hiszem a kérdés mindíg időszerű, soha nem lehet elegendő figyelmet fordítani a szerverek biztonságára. Ez a magyar nyelvű írás végigvezet minket a Linux rendszerek biztonságának sarkalatos pontjain, kezdve onnan, hogy milyen hardware -t vásároljunk. Bevezet minket az alapvető biztonsági intézkedések megszervezésébe, a napi backup készítéstől a tűzfal felállításáig. Leírja a leggyakrabban előforduló támadásokat (man-in-the-middle, dns spoofing, Denial of Service (DoS), TCP spoofing/hijacking, Fork bomba, Buffer overflow (stack overflow), Symlink attack, Race condition attack, stb. - ezekkel a fogalmakkal itt ezen az oldalon is sokszor találkozhatsz, nem árt tisztában lenni velük).
Nagyon jól összefogott írás, szépen rendezve a legfontosabb témaköröket. Az írás Srágli Attila és Bedő Sándor munkája.

A man oldalak gondolom mindenkinek ismerősek a Linux/Unix rendszerekből ( ha nem az elég baj =] ). Van egy mondás: "a man a legjobb barátod. (sokak szerint a barátnőd)" Ezek az oldalak nagyon hamar frissülnek, a bennük levő tartalom hamar elavul.
A disztribúciók (a jobbak) rendszeresen frissítik ezeket az oldalakat ugyan, de akár magunk is megtehetjük. A manpages csomag nagymennyiségű man oldalakat tartalmaz Linux felhasználók számára. A szokásos tartalmon felül megtalálható benne programozási segítségek (API), file formátumok, protokolok, stb.

A kicsit már elavultnak nevezhető 2.0.x-es kernelszéria fejlesztése sem állt le teljes egészében, újabb verzió kiadása várható. Változás tulajdonképpen nem sok történt, 3.x-es gcc-vel szeretnék fordíthatóvá tenni. Az igaz cél az oktatás, igy a kernel forrását formázzák sokak számára emészthető formába. A Linux-2.0.40pre1-es verzió jelenleg elérhető legújabb.



A fejlesztő David Weinehall oldalán lehet többet megtudni.

A devfs a Linux filerendszerében lévő /dev könyvtárat szeretné felváltani. A devfs támogatás egy 'virtuális filerendszer', (olyan mint a /proc) amely tartalmazza a filerendszer kapcsolatát a eszközmeghajtókhoz. A devfs nem függ a 'major' és 'minor' számok allokálásától. Az eszközmeghajtók (device drivers) saját maguk automatikusan készítenek bejegyzést a /dev alá, ami azt jelenti, hogy a rendszeradminisztátornak nem kell többet speciális 'character' és 'block' eszközfile -kat készíteni a /dev -be. Nincs többé szükség a 'mknod' parancs és a 'Makedev' script használatára.

Erről ír Friczy [ friczy at linuxfreemail.com ] a devfs howto írásában, amelyet megtalálsz itt.