Boros G. László előadást tartott kísérletekről, amelyekkel a neo-darwini evolúciót próbálták igazolni, de megbuktak.
https://fb.watch/cKGn6WS10o/
Két kísérletről rövid összefoglaló, aki nem akar videózni:
Sarlósejtes vérszegénység:
A sarlósejtes vérszegénység egy genetikai betegség, együtt lehet élni vele. Érdekessége a betegségnek, hogy malária ellen védetté teszi a beteget. Természetesen ez a génmutáció a maláriával súlytott területeken gyakoribb, azt gondolnánk azért, mert a lakosság már természetesen szelektálódott. A kísérletben a spermiumokat vizsgálták, azt nézték, hogy az adott mutáció kialakulása véletlen eredménye-e, vagy sem. Nem beteg férfiak hímivarsejtjeiben az adott genetikai mutáció előfordulását mérték, az eredmény meglepő lett. Ghánában 10-szerese a mutáció kialakulásának előfordulása, mint Németországban. Az adott DNS szekvencia a testedben máshol is előfordul, de kizárólag a malária okozta szekvencia mutálódott gyakrabban. A tested valahonnan tudja, hogy Ghánában vagy, ott van malária és az adott gént érdemes lehet jobban megmutálni, mint a többit. A kísérlet azt bizonyította, hogy a genetikai mutáció nem tisztán a véltelen műve, hanem szabályszerűség húzódik mögötte.
Új fajok kialakulása:
A muslicák rövid életűek, egy nyár 4 generációt átölel. Új fajt próbáltak létrehozni cellák segítségével. Minden cellába 1000 muslicát raktak, hagyták őket szaporodni és vártak, hogy a szeparációval keletkezik-e új faj. Sikerült elérni, hogy a cellákban található muslicák génállományai jelentősen különbözzenek egymástól, Boros G. László 60%-os különbséget említett, ugyanakkor a jelentős genetikai különbségek ellenére egy faj maradtak, összeeresztve képesek voltak új utódokat létrehozni.
A genetikai mutációkról köztudott, hogy betegséget tudnak okozni, de új faj létrejöttét, vagyis magát az evolúciót nem sikerült bizonyítani.