Munkanapjaidon hogy szoktad a legtöbbször megoldani az ebédedet?

Fun

Otthonról amit viszek, azt megeszem az irodában
23% (108 szavazat)
Hazaugrok megebédelni
4% (18 szavazat)
Rendelek az irodába valamit, amit ott eszek meg
9% (43 szavazat)
Kimegyek és felhozok az irodába valamit
5% (23 szavazat)
Kimegyek és beülök ebédelni valahova
21% (96 szavazat)
Kimegyek és beülök ebédelni mindig ugyanoda
10% (46 szavazat)
Vegyes - a fentiek közül egyik sincs szignifikáns többségben, mindig ahogy sikerül
17% (78 szavazat)
Egyéb, leírom hozzászólásban
4% (20 szavazat)
Nem érint a szavazás (nem dolgozom, éjszakás vagyok, nem szakítom meg a munkát ebédidővel, részmunkaidőben vagyok, stb.)
7% (31 szavazat)
Összes szavazat: 463

( trey | 2019. 06. 21., p – 08:14 )

Lassan 15-20 éve járok a közeli vendéglőbe ebédelni minden nap, mindig ugyanabban az időben. Törzsasztalom van.

--
trey @ gépház

Nekem ez a megoldás +20kg-ot hozott.

Ha bemegyek dolgozni (0-3 nap / hét) akkor három dolog szokott lenni:
- gyros (ha elmegyek egyedül)
- zab+tej (ha bent maradok)
- étterem (ha nem vagyok egyedül)

Ami közös bennük, hogy amikor dolgozom sajnálom ételre/étkezésre az időt és a pénzt. A legtöbb esetben nem éri el az 1000 Ft-ot az étkezésem, ha pedig zabot tolok, akkor 200 Ft-ot sem. :)

Az egészség szempontjából fontos a _nyugodt körülmények közt_ (nem asztalra görnyedve, számítógép előtt) elköltött, meleg főétkezés, ami lehetőleg levest is tartalmaz. Ráadásul, én ezt az időt a haverokkal töltöm, velük ebédelek minden nap. Vagyis, erre a 45 percre kiszakadok a munkából, kiszellőztetem a fejem és az az oda-vissza 1100 méter séta pont jót tesz a napi ülőmunka mellett.

Az ára? Leszarom, erre való a kafetéria :D

--
trey @ gépház

"Ha nem egyedül eszem (lásd haverok), akkor lassabb a dolog, de általában egészségtelenebb is."

Miért lenne egészségtelenebb?

"A kafetéria az melyik zsebem is? :P"

Nem tudom neked melyik, nekem a "vendéglátás" zseb a SZÉP kártyán :D BTW: ha nem lenne kafetériám (volt amikor nem volt), akkor is az egyik dolog, amin sose spórolnék, az tisztességes étkezés lenne. Egyszer viccből azt mondtam, hogy "ezek az ebédidők a szürke munkás hétköznapok munkában töltött idejének fénypontjai". Ha jobban belegondolok, valóban azok.

--
trey @ gépház

Kicsit fordítva élek hozzád képest. Nálam a nap fénypontja a munka maga (ha bemegyek). Ha az nincs be sem megyek. Itt ahol élek (Nagykovácsi) elég sokan tolják itthonról, így napközben közös séták, tekerések a szocializációs interakciók számomra/számunkra a nap fénypontja.

"Nálam a nap fénypontja a munka maga (ha bemegyek)."

Tényleg fordítva élünk. Nálam a munka az nem fénypont.

"Ha az nincs be sem megyek."

Megtehetném én is (home office), de nem keverem a munkát a magánélettel.

" így napközben közös séták, tekerések a szocializációs interakciók számomra/számunkra a nap fénypontja."

Ilyen van nekem is, munka után. Ezt úgy hívom, hogy szabadidő.

--
trey @ gépház

Én meg azt nem szeret(ném)em, ha szabadidőmben munkával zavarkolódnának. Csak indokolt esetben tegyék és ha teszik, azt jól fizessék meg. Persze, én ezt megtehetem, mert főállásban alkalmazott vagyok (nem véletlenül, hanem kifejezetten szándékosan) és nem vállalkozó.

Én azt valahol pluszként élem meg, hogy megtehetem, hogy minden nap szánhatok annyi időt magamra, hogy kulturált körülmények között, pincér hozza elém az ebédet, amit utána nyugodtan elfogyaszthatok. Mindezt egy családias vendéglőben, ahol a tulajdonost névről ismerem, engem név szerint ismernek és ha otthon hagyom a pénztárcámat, akkor csak legyintenek, "hogy hagyd, majd kifizeted legközelebb". A körülöttem levő asztaloknál hosszú évek óta ugyanazok az emberek esznek, ha mindet névről nem is, arcról ismerjük egymást. A pincérekkel pedig gyakran anekdotázunk, viccelődünk. Családias a hangulat.

Éppen ezért nem mennék dolgozni gyárba (nekem az olyan mint a börtön), kaszárnya, ahol az étkezés egy nagyüzemi feladvány, ahol emberek tálcákkal állnak sorba és munkásruhában, időre lapátolják be a kaját. Valahogy úgy érzem, nem ezért akarok élni.

--
trey @ gépház

Hát, nem tudom mi a kevés neked. Én hétfőtől péntekig dolgozom, de pénteken csak 2-ig. Még egyszer: megtehetném, hogy itthon maradok, mert van home office. A cégtől gyalog 5-8 percre lakom, a munkám 97%-át távolról is el tudom végezni. Tehát tök felesleges lenne bemennem minden nap.

Szándékosan megyek be, mert nem keverem a munkát a magánélettel. Ha nagyon szeretném, meg tudnám csinálni mindazt, amit te. Gondolom sejted, hogy én sem kalapálok vasat egész nap, a munkám nagy része proaktív feladat és nem tűzoltás, valamit adminisztráció. Ahogy neked is.

Korán reggel szeretek bemenni (ez 7:15-öt jelent), mert akkor vagyok a legélesebb és akkor tudok legjobban koncentrálni. Nyugodtan mehetnék később is, de nekem ez vált be.

De ez nem kényszer. Rajtam múlik a munkabeosztás, senki sem kéri számon mikor végzem el a dolgom. Egyetlen dolog van: a munka legyen elvégezve. Hogy hogyan, azt én osztom be. Sőt, a csoportomban az embereim is szabadon beoszthatják a munkaidejüket. Nem szokott érdekelni, hogy mikor végzik a munkát. Az érdekel, hogy határidőre (az nem baj ha előtte) legyen kész.

Bónusz: a vendéglő, ahol ebédelek minden nap (kivéve hétvégén, mert akkor inkább főzök), közelebb van a lakáshoz, mint a munkahelyhez :D Szóval egyszerűbb lenne innen járni ebédelni.

--
trey @ gépház

>Éppen ezért nem mennék dolgozni gyárba (nekem az olyan mint a börtön), kaszárnya, ahol az étkezés egy nagyüzemi feladvány, ahol emberek tálcákkal állnak sorba és munkásruhában, időre lapátolják be a kaját. Valahogy úgy érzem, nem ezért akarok élni.

Engem szerencsére nem érint, de ha tippelnem kéne, akkor az ilyen helyen dolgozók többsége nem egyéni preferenciából választotta ezt az életet a családias kisvendéglő névre szóló asztalánál ebédelgetés helyett. :)

Szintén csak tipp, de ha kevésbé szerencsés sorból jöttél volna/nem nyúlsz bele tuti szakmába (IT), hanem balszerencse folytán a gyári kantinos sors jut, csak emiatt nem lőnéd magad főbe. ;)

De hogy ON is legyek: változó, helytől függ.
Ha van olcsó (de jó) saját menza (most épp ez a helyzet), akkor jellemzően ott, vagy saját kaja.
Magamnak kaját csinálni szeretek, asszony hál' istennek nagyon jól főz, ennek ellenére a saját kaját nem szoktam erőltetni, mivel a mikrózásért nem igazán vagyok oda, a hozott étel meg lényegében a mikrón élést jelenti.

"balszerencse folytán a gyári kantinos sors jut, csak emiatt nem lőnéd magad főbe. ;)"

Szerintem kevesen indultak nálam hátrányosabb helyzetből, mert se anyám, se apám nem volt. Első szakmámat tekintve valószínűleg gyárban kötöttem volna ki. De nekem ez nem felelt meg.

Ahelyett azonban, hogy sírtam-rítam volna sorsom felett, úgy gondoltam, hogy inkább kezembe veszem. Első szakmámba bele se kezdve, elmentem inkább egy ruhaüzletbe utolsó eladónak. Azt is jól csináltam. Onnan kezdve már étteremben ebédeltem minden nap. Kevesebb mint 4 év alatt már én voltam az üzletvezető, illetve Győrből én irányítottam a budapesti központot is. Közvetlenül az Olaszországban levő központnak tartoztam beszámolással. De nem elégedtem meg ezzel. Közben a megkeresett pénzemből beiratkoztam egy magániskolába, ahol IT szakmát szereztem. Onnantól kezdve pedig egyenes volt az út. A magam által megtervezett, kijelölt és megvalósított út.

Javaslom a sült galambot váróknak, hogy ne sopánkodjanak, hanem kövessék a példát. Sajnos a rossz hír az, hogy aki nem kitartó, nem szorgalmas, nem talpraesett és nem magabiztos (mint én), annak ez az út nehéz lesz. És lehet, hogy kudarccal végződik. :(

--
trey @ gépház

+sok

a kiszámolón visszatérő téma az, hogy a legtöbb ember állandóan panaszkodik a rossz helyzete miatt, miközben nagyon sokat tehetne azért, hogy előrébb jusson.

Dolgoztam én is számtech üzletben, raktam össze gépeket, de voltam hangosító művelődési házban is, bár ott ez csak amolyan "bónusz" volt, a fő tevékenység adatrögzítés volt, aztán multinál is évekig, miután végre rátaláltam a szabadúszásra.

Habár a szorgalom sokat számít, azért kell némi szerencse és tehetség is, amit viszont nem könnyű előteremteni a semmiből. Azt, hogy én honnan hova jutottam, leginkább tehetségnek köszönhetem, meg persze nem voltam sose lusta és panaszkodó típus, de nem annyira tudatos karrierépítés, nem is mondom másnak, hogy ez követendő/reprodukálható példa lenne.

Nem tudom, te mit értesz alatta, én szerencse hiánya alatt azt értem, hogy valaki pl. beteg lesz (ismerek ikerpárt, akinek egyik tagja oxigénhiánnyal vagy mivel jött világra, teljesen egyenlő esélyekkel indultak, de mégis egyikük bőven el fog maradni, és nem ő tehet róla), vagy hiába lenne tehetséges valaki, ha a szülei meg a rasszista tanárok meg osztálytársak miatt olvasni se tanul meg felnőttkorára, és lehetne sorolni. Nem akarok SJW lenni, de van az úgy, hogy nem rajtunk múlik. Rossz lapokkal is lehet nyerni, de van olyan leosztás, hogy szinte esélyed sincs.

"Nem akarok SJW lenni"

Akkor ne legyél ;-)

"de van az úgy, hogy nem rajtunk múlik."

Talán. Az viszont rajtunk múlik, hogy mit kezdünk az adott helyzettel.

Kicsit amúgy elkanyarodtál, azokról volt szó akik képesek lennének előrébb lépni, de inkább nem csinálnak semmit, csak úgy el vannak.

A "jókor, jó helyen" sokszor hasznos - és bizony, sokszor nem lehet előre látni, hogy mikor és hol.
Saját példám: a volt igazgató bízott meg egy (viszonylag rendszeres) plusz feladattal. Persze már akkor is azon gondolkodtam, hogyan nyerhetnék belőle valamit. Most, erre a munkára hivatkozva fizetett az iskola (80%-ban) egy olyan két éves képzést, amiből egyrészt szakmailag is sokat profitáltam, másrészt (várakozásaim szerint) rövid időn belül pénzben is megjelenhet (végeztem, levizsgáztam, jövő héten veszem át a diplomát).
Namost ha nem rám akarja testálni azt a (mástól örökölt) plusz feladatot, akkor nem tudtam volna mit a saját hasznomra fordítani (és szerintem saját magamtól nem jutott volna eszembe az a képzés).

Ha akarnak tőlem fix időben valamit, akkor elvárt a meeting request jó időben előre. Ez nem csak nálam van így, a kollégáknál is. Mindenki elfoglalt. Az ütemezési segéd jelzi az illetőnek, hogy mikor van szabad munkaidőm arra, hogy leüljünk beszélni. Nyilván láthatja az ebédidőmet is. Ha pedig nem sürgős a dolog, akkor küldjenek levelet.

Ebédidőben telefont nem veszek fel, kivéve a vezérigazgatónak vagy a tulajdonosi körnek. Akkor is csak azért, hogy jelezzem, fél óra múlva leszek bent. Ez nem különcködés, egyszerűen ilyen pontos időbeosztás kell ahhoz, hogy mindenki nyugodtan meg tudjon ebédelni.

El nem tudom képzelni, hogy mi lehet olyan fontos, hogy egy ember ne tudjon magára szánni napi 30-45 percet.

Persze lehet olyan, hogy egy üzleti partnernek pont ebben az időben jó csak egy megbeszélés vagy találkozó. Ebben az esetben természetesen el tudom engedni ezt az időpontot. Ilyen kb. évente 1-2 alkalommal talán, ha van.

--
trey @ gépház

Leginkabb startupokrol van szo, ahol meg alakuloban van a szervezeti kultura, a preferenciaidhoz igazodik meg a poziciod neve is. Oregon eseteben raadasul meg sajat ceg is, ahol a tulajdonost erdekli leginkabb, hogy mi tortenik a cegben. Es amirol nem tudjak, hogy mi blokkolja, azt a tulajdonos velemenyenek ismeretenek a hianya blokkolja.

Nalatok ez a calendaros rendszer igy alakult ki. Szerencsere mar ki van alakulva es jol.

Lattam olyat, ahol meg ugy, hogy le se szartak, ha 3 esemeny overlapping, vegkepp nem, ha abbol az egyik az ebed. A csucs talan az volt, amikor a szinten cegtulajdonos haver meselte, hogy a tehetseges HR-ese egy idopontra tett neki ket kulon helyszinre ket interjuzot. Egy olyan idopontra, amelyik nap o amugy jo elore bejelentett modon es calendarban lathatoan out of office volt. A sajat HR-ese. A sajat cegenel. Ha ezek nincsenek megnevelve amikor a szervezeti kultura alakul, az egesz ceg ilyen lesz. Ehhez tartozik az is, hogy ha akar tulajdonoskent akar supportoskent akar "surun megkerdezett kozepvezetokent" engeded, hogy hozzaszokjanak, hogy te a gepednel eszel ebedszunetben es kozben lehet toled kerdezni, rabasztal.

Azt ertem, hogy mostanra nincs olyan, hogy amit nem tudnak hogy te hogy szeretned, arrol megkerdeznek/megvarjak, hogy megkerdezhessenek.

De eleinte biztosan volt. Vagy meg rosszabb: megcsinaltak ahogy ok szerettek volna es neked nem jo, aztan abbol tanultak, hogy mondtad, hogy akkor ezt ujra. Es utana ha elakadtak, veled kellett beszelniuk.

Valahogy el kellett jutnod odaig, hogy ma mar ezt "ne ertsd". De sok startupnal van olyan munkatars, akinel megszoktak, hogy "mindig meg lehet kerdezni, hogy hogy szeretne", o meg azert elerheto, mert o szopna vele a legtobbet, ha valaki rosszul csinalna meg ahelyett, hogy ot kerdezne.

Az evolúció nálam:
A folyamataink azon pontjai amelyek nem voltak szabályozva, így a lehetséges esetleges megoldások különbözőek voltak, valamint a legritkább esetben optimálisak, ma már szabályozottak. Korán beláttam, hogy az ilyen dolgokat súlyozni kell és szépen a legköltségesebbtől a legkevésbé költségesig megoldani, leszabályozni. Ez annyit jelentett, hogy a forgalom ma 3x a létszám pedig x/6. (kb 10 év alatt alakult ilyenné)

Ertem.

Mikor tortent utoljara olyan, hogy tobben nem tudtak folytatni a munkajukat, amig nem beszeltek veled? Azt nem hiszem el, hogy sosem volt ilyen. Azt igen, hogy veled ez nem naponta 5x tortenik. Nos, utobbira is ismerek peldat, olyat is, aki tulajdonos, meg olyat is, aki csak szimplan egy OCD-s vezeto fejleszto, akinek semmilyen megoldas nem elegge karbantarthato, ami nem az ove, es nelkule semmilyen iranyba nem mernek elindulni, mert csak ugyis irhatjak majd ujra az egeszet.

Mi terméket gyártunk, így operatív dolgokba nem szólok bele. Stratégiai feladatokhoz kell a jóváhagyásom illetve van egy operatív eset amikor az általam keszített adaptív hiteldíjkalkulátor által maximalizált hitelkeret kevés és manuálisan kell emelni. Az ilyen eset is többségében indokolatlan, ugyanis nagyon jól működik az algoritmus.

Rám nem jellemző a mikromenedzserség, ha az lenne nem húznék el közel 3 hónapra nyaralni. Szerintem jól adom a briefet és a specifikációt. Minden területen rendszerben gondolkodom.

Nálunk leginkább én várok a munkatársaimra, amikor van egy ötletem és megvizsgáltatom, megköpködtetem.

Kérdezz meg bárkit valamelyik amerikai megacorp budapesti shared service center rabszolgagyárában, mikor kell eldobni minden más melót, és nekiállni troubleshootolni valamelyik kinti nagyfejű kínját, és addig a gép elől fel se állhatsz még sz@rni sem, nemhogy nyugodt kajcsizni menni.
--

Nem gondolom, hogy az egészség és a leves közt közvetlen kapcsolat lenne, bár a folyadék- és zöldségekből faladó rostbevitel és az egészség közt biztos van, én inkább azt mondanám, hogy a nyugodt ebéd nekem 2 vagy 3 fogás, ami nyugodtan telik, így komplett. És ez a nyugodt és elégedett tempó az, ami végső soron kihat majd hosszútávon az egészségre.

--
trey @ gépház

Ez a felsorolás kb. az edd meg a spenótot, attól leszel erős mondásra emlékeztet. Azt inkább elhinném, hogy az elődöknek, akiknek a folyadékbevitelük általában valamilyen alkoholos formában valósult meg, tényleg hasznos volt a víz levesben, de én megiszok még 4-5 l-t egy nap, úgyhogy ennek szerepe nálam 0.

Az egészség szempontjából fontos a ... meleg főétkezés, ami lehetőleg levest is tartalmaz.

Ez nagyon olyan igazságnak hangzik, mint amit a nagymamák szoktak mondani.

Érdekes egyébként, hogy míg Magyarországon szinte minden nap levest+második fogást vagy főzeléket szoktak enni a gyerekek, oviban, iskolában, és sok felnőtt is étteremben, munkahelyi étkezdében, hétvégén otthon hasonlóan eszik, addig a világ többi részén ez szinte ismeretlen. Van, hogy ritkán levest esznek, de szinte sehol nem eszik első fogásként valami más előtt.

Feltételezem, pl. a nyugateurópai emberek nagy része megengedhetné magának a levest, és nem azért nem esznek szinte soha, mert direkt egészségtelenül akarnak élni. Csak épp nekik nem mondta a nagymamájuk, amikor gyerekek voltak, és nem ehhez szoktak hozzá.

Nem tudom milyen alapja van, de azért, mert a McDonalds-ban és társaiban nincs leves, nem jelenti azt, hogy az a helyes irány. Itthon ez egy szokás és nekem bevált. Sokszor kifejezetten hiányzik, ha több napig nem eszek levest (pl. nyaralás alatt). Szóval, ha hozzájárul az én jó közérzetemhez, az nekem az egészségemet szolgálja.

Azt megfigyeltem, hogy a húst hússal emberek, akiknek a gasztronómia kimerül a rántott lapos hús + rizsa (esetleg krumpli) vonalban, azok nem nagyon szokták fogyasztani.

--
trey @ gépház

Másrészt meg egy gazdagabb leves önmagában is bőven elég tud lenni valami szolid másodikkal. Teszem azt egy jó bő gulyásleves palacsintával.

Igazából belegondolva ma is pont ezt csináltam: nagy tál tejfölös pulykaragu leves mákos gubával, ami eredetileg desszertnek volt.

"világ többi részén ez szinte ismeretlen"

Ezt te se gondoltad komolyan... Alapból az összes szláv nép a környéken főz levest, nagyon gyakran igen hasonlót a magyar levesekhez. Az olaszok és a franciák is nagyon sok féle levest készítenek, általában előétel céljából. A távol keletról nem is beszélve.

Ugye nem azt írtam, hogy sehol sem, hanem azt, hogy szinte.

A franciáknál pl. pont, hogy ugyan létezik leves, de ha elmész egy étterembe vagy céges menzára, kb. senki nem eszik levest, mindenki előételt kér. Épp ezért a legtöbb étteremben nincs is az étlapon leves. Hétvégén, otthon, simán esznek levest, de amennyire tudom, nem előételként.
Most Angliában élek, itt is létezik a leves, mint fogalom, a céges menzán, vagy némelyik szendvicses helyen lehet levest is kérni, de ugyanúgy, mint Franciaországban, egyáltalán nem jellemző, hogy a nagy többség levest kér, sőt.
És nagyon sokszor, pont úgy, mint a távolkeleten, aki levest kér, az nem is eszik mást.
Ez azért eléggé más ahhoz képest, amit sok magyar csinál, vagyis hogy minden ebédnek része a leves, ami után jön a második fogás. Nekem is van számos ismerősöm, akik úgy gondolják, hogy leves nélkül nem ebéd az ebéd. És még akik rugalmasabban állnak hozzá, azok is nagyon gyakran a menzán pl. levest is esznek minden nap.

Mondhatni, igen. :)

11:06-kor az egyik haverom (aki egyben a munkatársam is immár 20 éve és akivel együtt megyünk minden nap ebédelni immár lassan 20 éve) jön be a szobámba, hogy idő van. Nem 11:05-kor, nem 11:07-kor, hanem 11:06-kor. Elsétálunk, mire odaérünk, sokszor már az asztalunkon ((kód)névre szóló FOGLALT táblás) van kikészítve az aznapi forró leves. Bizonyos napokon több másik haverunk is csatlakozik az ebédhez (ennek is megvan a szigorú koreográfiája). 11:35-körül befejezzük az ebédet (ha eszünk egy desszertet is akkor 11:40 körül), visszasétálunk és mindenki megy a maga dolgára.

--
trey @ gépház

( ibenny v | 2019. 06. 21., p – 08:18 )

Evi 2-3 alkalmat leszamitva minden nap otthonrol hozom.

( Gyuszk v | 2019. 06. 21., p – 08:23 )

Ha ráérősebb időszakom van, akkor főzök magamnak és a nejemnek, azt visszük. Egyébként meg minden délben irány a menza (ugyanaz).

--
arch,ubuntu,windows,android
zbook/elitebook/rpi3/motog4_athene

( MrPrise v | 2019. 06. 21., p – 08:31 )

Itthonról dolgozom, a teletáltól rendelem az ebédet.

( treczker | 2019. 06. 21., p – 08:32 )

A hetedik emeleti irodából lemegyek a földszinten lévő étterembe.
Néha-néha rendelek valami junk(street)-foodot ha olyan kedvem van...

( zrubi v | 2019. 06. 21., p – 08:33 )

a "kimegyek" az nálunk csak "lemegyek", uganis épületen belül van kajálda...

--
zrubi.hu

( Vales | 2019. 06. 21., p – 08:36 )

A "Vegyes...ahogy sikerül..."-t választottam, mert sajnos nem mindig van időnk és energiánk otthon főzni, bár meg szoktuk osztani, hol a Párom, hol pedig én főzök, amikor tudunk egyáltalán főzni.
Ettől függetlenül erősen preferáljuk a házi kosztot, egészségesebb és finomabb, ami a saját konyhánkból kerül ki. :)
---
"Magic Disco Rádió, ami elvarázsol!"
http://live.magicdiscoradio.com:4420/live.mp3

( joco01 v | 2019. 06. 21., p – 08:41 )

Ingyen kaját adnak az irodában, ilyen opciót el se tudott képzelni a témaindító?

Nem tudom mennyire gyakori. Én még nem hallottam olyanról, hogy kaját adtak irodában. Ezt hogy kell elképzelni? Előre csomagolt Norbi update (vagy ilyesmik) dobozokat hoznak minden nap és azt beteszitek a mikróba? Gondolom nem terítenek meg mindenkinek az irodában.

--
trey @ gépház

Amiről pont tegnap hallottam, az teljesen normális klasszik melegkonyhás frissen készülő reggeli. Konkrétan ilyenről nem hallottam, de más helyen pl. snackbar (+gyümölcs) és innivaló van "korlátlanul", illetve van egy cafeteria szerű keret aminek terhére lehet rendelni közeli étteremből. Ez szerintem az élhető munkahelyes, munkavállalók kényeztetése vonal, ahogy egy pihenő/játszószoba példul.

"Én még nem hallottam olyanról, hogy kaját adtak irodában."

Tehát az első pont, hogy reggelit adnak, mint kaja általában. :) A második pont, egy másik helyen, ahol a munkáltató támogatja/fizeti a közeli étteremből rendelést, ezen helyen van rendes konyha és ebédlő szekció, ahol ki lehet szakadni kissé az irodából. Egyik sem a mese szüleménye, jártam mindkét helyen ilyenolyan minőségben. :)

Mikor Mo-n dolgoztam, a Capital Square irodaházban volt az iroda, és volt menza is. Az irodából ugyan ki kellett menni, de az épületből nem. Saját pénzből ment. Itt még talán elmenne a "kimegyek..." opció. Asszony Mo-n a SAP-nál dolgozott, ott is volt kajálda az épületben, és az egész épület SAP volt, tehát már nem állja meg a helyét, hogy kimenne bárhova. Valami céges cafeteria kártyával fizetett érte. Itt a Googlenél is menza van, ez már ingyenes, teljesen házon belül főzik és céges tér az étkező is, napi 3x, finom, egészséges, és változatos, és van olyan jó, mint bármely étterem, csak nem kell pincérre várni. https://www.businessinsider.com/photos-of-googles-free-food-2016-8 . Szerintem ez amúgy egyre nagyobb divat, mert a cégnek is haszna származik belőle.

Mi pl. csináltunk egy intranet oldalt, feltöltöttük a közeli irodaház éttermének a menüjét. Az emberek kiválasztották, hogy melyik nap mit kérnek, a cég megrendelte, minden nap valaki az infrastruktúra üzemeltetésről átment egy kiskocsival, felpakolták a kiválasztott kaját, áthúzta a mi irodaházunkba és a céges konyha/étkező részen kiosztotta az embereknek a kinyomtatott rendelés alapján.

Ja, nem csomagolt szendvicsek, hanem pl. leves egy nagy fémhengerben, az ember a tiszta edények közül elvesz egy mélytányért, odamegy, aztán kap egy-két merőkanálnyi levest.

Arra már nem emlékszem, hogy a főételt és a desszertet is ő porciózta vagy esetleg azok alapból tányérra téve érkeztek, már több, mint 10 éve nem Magyarországon élek, elfelejtettem a részleteket.

A munkáért cserébe pénzt kapok. A munkahelyi kaját sose számolom át a pénzbe, és nem is cserélném le a kaját pénzre. Nincs ilyen cafetériás szenvedés sem. Egy juttatás, amiből a cégnek az a haszna, hogy szívesebben dolgoznak ott az emberek, beszélgetnek egymással, és nem csámborognak el máshova kajálni, ami időveszteség.

A munkahelyi kaját sose számolom át a pénzbe, és nem is cserélném le a kaját pénzre

Te lehet hogy nem, de biztosan eszébe jutott már másnak is, hogy jelentős különbség, ha valaki napi 1000-ből elcsipegeti a kis adag salátáját, vagy 3000-ből 3 fogásos ebédet tol minden nap...

a Kafeteria esetében pedig (jó esetben) Te döntöd el mire költöd, amit a munkádért kapsz.
--
zrubi.hu

( sigellef | 2019. 06. 21., p – 09:16 )

Nálunk a munkahelyen van ebédlő, ahová a városi konyháról hozzák az ebédet. Havi 8000-9000 Ft, és jól főznek.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

( ST0NE | 2019. 06. 21., p – 09:18 )

Veszek szendvicset a kozeli boltban/hentesnel es kiulok a Ligetbe egy padra megenni.

( winben | 2019. 06. 21., p – 09:28 )

Van egy elég profi, alapból streetfood, de manapság már beülős gasztroműhely étterem a közelben - legalább járunk egyet, plusz ténylegesen friss, egészséges kaját adnak korrekt áron.
Mióta ott kajálok minden nap szerintem nem is voltam betegen (nátha és hasonlók).

( an-dee | 2019. 06. 21., p – 09:38 )

Én általában rendelek, ha nem akkor marad a kimenetel (Árkád, Sugár), de az árban több bár én sem ezen próbálok spórolni.
Ahogy Trey írta, fontos hogy nyugodt legyen, szerencsére nálunk a munkakörnyezet és minden ami ahhoz kapcsolódik nyugodt. Bár nem étkezés, de én most próbálok jobban figyelni a magánéletemre, munka csak munkaidőben, ha főzök azt otthon a családnak, amiből pl párom is visz magának be.

--
ESET és Synology hivatalos viszonteladó

( bucko | 2019. 06. 21., p – 09:55 )

Otthon dolgozom már 15 éve.
Mindig a saját vagy a párom főztjét eszem.
10-11 környékén ebreggelizek (összevont ebéd+reggeli) és kora délután folytatom.
Így nem kell idegen helyen drágán gagyit ennem.

( asch v | 2019. 06. 21., p – 10:21 )

Gyalog 5 percre dolgozom: vagy hazaugrok enni - feleségem minden nap készít reggelit, ebédet és vacsorát is. Vagy ha későn reggeliztem, akkor sokszor nem ebédelek. Ahogy alakul.

( BlinTux v | 2019. 06. 21., p – 10:16 )

Home officeban dolgozok, így itthon ebédelek.
A kaja étteremből jön, csak hétvégén főzünk.

( Dwokfur v | 2019. 06. 21., p – 10:18 )

Rendelésnél nem mindegy, hogy aznap rendelget az ember random, vagy valamilyen ételfutárnál előre rendeli a következő hetet. Pl. Teletál.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

( NewC | 2019. 06. 21., p – 11:22 )

Én nagyon szeretek főzni. Néha étellel álmodom. Nehezemre esik, hogy a főztömet otthon este csak megkóstolom és másnap a melóhelyen melegítés után fogyaszthatom csak el, de ezzel az önuralmamat is gyakorlom.
--
"Csak webfejlesztést ne..." -ismeretlen eredetű szállóige-

( bennyh | 2019. 06. 21., p – 11:34 )

Előző helyemről 10 évig haza tudtam biciklizni ebédelni. Most sajnos rendelni kell, mert se az otthon nincs közel, és még egy nyüves hamburger is 10-15 perc gyalog csak oda.

( KGer | 2019. 06. 21., p – 12:18 )

ebéd után nekem szükségem lenne 60-80 perc vízszintes alvásra, és sztem ez szükséges is, utána sokkal jobb minden, irodában ezt meg tudja vki oldani?

( gee v | 2019. 06. 21., p – 12:51 )

Vagy kimegyek, beülök valahová és ott eszem, vagy kimegyek, behozom az irodába, és az irodában a konyha / kantin részen leülök valahová és megeszem.

Utálom azt, amikor mások csámcsogását kell hallgatnom az asztalomnál, ezért én sem akarom kitenni másokat az én csámcsogásomnak.
(Annak ellenére, hogy ki van pl. a mostani helyen nagy betűkkel írva, hogy ezen a részen nem szabad enni, azért vannak többen, akik csak az asztaluknál esznek)

( cstommy | 2019. 06. 21., p – 13:26 )

5 percre / 2 utcányira lakom a munkahelyemtől... na vajon? :D

( dejo v | 2019. 06. 21., p – 14:53 )

Van konyha, szakács és ebédlő a munkahelyen és fillérekből megvan az ebédünk, mivel a munkáltató is támogatja.
Van A és B menü. A B menü a lightosabb, diétás, glutén meg laktóz meg minden mentes, teljesen ki van küszöbölve! Én A menüt eszem. :)
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( PDA_FAN | 2019. 06. 21., p – 14:59 )

Munkahelyi étterem, a la carte, van vagy tucatnyi kaja, mint egy önkiszolgáló étteremben. Ehető, nem drága. Ha mégsem olyan a felhozatal, 100 méterre a mellékutcában van kisvendéglő, oda kimegyünk. Ha az sem jó, a kínai 200 méterre, pizzázó 150 méterre van... aranyéletünk van :-)

( atropus | 2019. 06. 21., p – 15:28 )

Otthonról dolgozom és egy kedves lány hozza minden reggel házhoz és mosolyog. Van amikor hideg frissítőt vagy joghurtot (ízesített) is hoz mellé. A reggelt müzlivel indítom, majd ebéd. Délután gyümölcs és este joghurt (natúr). Szoktam futni is, igyekszem nem sokat max 5km heti 3x vagy 4x.
Ja igen és nálam az ebédidő 1 óra, mert közben megnézek egy sorozatot is (a barátnőmmel, akivel együtt dolgozom) ahol az angol nyelvet szívom magamba. (a szleng elég gyorsan ragad rám).

( solt87 | 2019. 06. 21., p – 15:24 )

Előző nap végén csinálok otthon szendvicset + időnként almát is pakolok mellé, aztán azt eszegetem melóhelyen.

(Egy időben, amikor volt kuponom, "szoktam volt" pizzát rendelni, ill. párszor automatából vettem szendvicset vagy valami "cukros zsírt", de már nincs kuponom, ill. sokallom az automatás kaját, meg nem is egészséges. [Talán a szendvics még valamennyire...])

- - -
TransferWise refer
Humble Monthly refer

( Friczy v | 2019. 06. 21., p – 19:22 )

Van ebédlő a munkahelyen, ott szoktam ebédelni.

( zdesigner | 2019. 06. 22., szo – 02:25 )

A cég saját ebédlőt üzemeltet, reggeli is van, ebédre meg van vegetariánus és kétféle normál menü, leves, salátabár, hot filling of the day, szendvics/wrap/panini bár, hűtő szendvicsekkel, gyümölcsökkel, italokkal, narancsfacsaró gép, édesség bár, kávépult. Pénteken mindig fish and chips van, az mondjuk a legszarabb az egész városban, és ha tészta van, azt is mindig túlfőzik, mert balfaszok. De amúgy egész jó.

( lajos22 | 2019. 06. 22., szo – 20:51 )

Indulás előtt reggeli egy erre való lassú felszívódású protein shake. Beérve, ha 8-ra, akkor egy óra múlva egy laza tál saláta (egyébként beérés után eszem). 10-11 között megérkezik a kívülről rendelt főttkajás ebéd, amellé egy proteinbar. Aztán 2-kor még egy pb. a többi az otthoni kaja, szintén hasonlókból áll. Napi Kcal bevitelem 3-5 ezer között, szükséglettől függően. Szóval hízni nem tudok ettől.

--
openSUSE 42.2 x86_64

( zitev v | 2019. 06. 23., v – 11:42 )

Lemegyek a konyhába, megkajálok, kicsit röfögök a kanapén, majd spuri vissza az emeleti dógozóba dolgozni! :)

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

( zeller | 2019. 06. 23., v – 14:56 )

Korábban éveken át Ízszervíz/Ebédmester "rendelős" kaja volt, aztán amikor egyik napról a másikra beadták a kulcsot, akkor maradt a környékbeli kínai-magyar-török-lángosos választék.
Aztán váltottam, a mostani munkahelyen van étterem, dolgozóként ráadásul 20+10% kedveyménnyel, úgyhogy jellemzően ott, de "rövid sétányira" van egy kellemes étkezde, néha ott.

( Leno | 2019. 06. 23., v – 16:16 )

Szinte kizárólag otthonról hozott főtt étel. Egy fogásos, közepes adag a "kajakóma" miatt. Szeretek megteríteni (szalvéta, kés, villa, üvegpohár, savanyúságos tálka) és egyedül enni. A harminc percbe belefér öt-tíz perc, jól eső semmibe nézés is.

( ivanov | 2019. 06. 23., v – 19:17 )

A munkaltatom biztositja/fizeti (USA-ban elek):
3 nap valamelyik etterem vagy etkezteto ceg hoz svedasztalt
A maradek 2 napon online lehet valasztani, altalaban ket etterem 3+4 vagy 4+4 menuje kozul egyet amit kihoznak