Hi!
RAID1-et szeretnék összehozni 32 bites Debian Lenny alatt, egy Silicon Image SiI 3112 soft RAID-es kártyával, két egyforma HDD-vel. A http://www.howtoforge.com/how-to-set-up-software-raid1-on-a-running-system-incl-grub-configuration-debian-lenny linken elérhető doksi alapján próbálkoztam. Három dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban kérdezni.
Az első, hogy van egy hozzászólás a leíráshoz, miszerint nem jó párhuzamosan azonos lemezen lévő partíciókból RAID tömböket létrehozni. A javasolt megoldást viszont nem tudom, hogyan lehetne megvalósítani.
A második kérdésem a GRUB-bal kapcsolatos. A GRUB nem RAID-ről bootol, neki hd0 (sda), meg hd1 (sdb) van. Ezért két menüpontot kell létrehozni a doksi szerint, mindegyik lemezhez egyet. Mindkettőnél sikeres a grub telepítése, de a második lemezről nem megy a bootolás:
Error 21: Selected disk does not exist.
Harmadik gond. Leállítás során azt írja ki a rendszer, hogy az md1-et (ez a / ráadásul) nem sikerült leállítania, mert busy.
#cat /proc/mdstat
md3 : active raid1 sda6[0] sdb6[1]
92341504 blocks [2/2] [UU]
md2 : active (auto-read-only) raid1 sda3[0] sdb3[1]
2931776 blocks [2/2] [UU]
md1 : active raid1 sda2[0] sdb2[1]
5855616 blocks [2/2] [UU]
md0 : active raid1 sda1[0] sdb1[1]
489856 blocks [2/2] [UU]
Előre is kösz!
- 1549 megtekintés
Hozzászólások
Leírnám a fejleményeket, jónéhány órányi küzdelemmel, tapasztalatokkal, és néhány ősz hajszállal gazdagabban.
Vettem egy nagy levegőt, és Squeeze-t telepítettem. Telepítés közben hoztam létre a raid tömböket, a /boot kivételével. Ezzel utólag küzdöttem. Ugyanazt a doksit használtam, egy eltéréssel. Egy másikban azt találtam, hogy az sdb-t a következőképpen érdemes bootolhatóvá tenni:
grub
device (hd0) /dev/sdb
root (hd0,0)
setup (hd0)
A bootolás továbbra is csak az sda (hd0)-ról ment. Debian alól látszott a hd1, rendszerinduláskor grub promptnál nem (pl.: find /grub/stage1) Próbáltam, hogy lehúzom egyik, majd a másik hdd-t, megcseréltem a portjukat is. A második hdd-ről nem volt hajlandó bootolni. Elgondolkodtam azon, mi lenne, ha egyszerűen az alaplapi SATA portokat használnám. Arról mindkét hdd felbootolt külön-külön is, majd együtt raid-ben is.
Egy kérdésem maradt. Milyen előnye van egy szoftveres RAID kártyának azon túl, hogy biztosít 2 plusz SATA portot?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez nem szoftveres raid kártya, hanem egy pci portba dugható kártya, amin van 2 db sata port. Ezt akkor szoktam használni, ha van egy régebbi gép, amelyben nincs sata vezérlő. Egyébként felesleges.
szerk: nem szóltam.( most látom van hozzá szoftver raid-hez (windows).)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A /boot partíciód az első partíció a vinyón? ha nem, akkor a root (hd0,0)-nál a második nullát javítsd át arra a számra amelyik partíció-1.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, az első. A gond az, mint írtam is, hogy bootoláskor, a Grub promptból a find /grub/stage1 csak a hd0-on ad találatot, míg elindítva a rendszert, a hd1-en is ad.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
root (hd0,0)
setup (hd0)
device (hd0) /dev/hdb
root (hd0,0)
setup (hd0)
/boot/grub/grub.conf
root (hd0,0)
kernel /vmlinuz init=/linuxrc real_root=/dev/mdx
A lényeg a real_root,igy bootolni fog mind2 hdd-ről.
"Az első, hogy van egy hozzászólás a leíráshoz, miszerint nem jó párhuzamosan azonos lemezen lévő partíciókból RAID tömböket létrehozni."
--Valóban nem sok értelme van, ha elszáll a hdd oda az egész raid tömb.
Megoldás, egyik hdd-n kialakitod a particiókat, majd:
sfdisk -d /dev/hda | sfdisk /dev/hdb
mdadm --create --verbose /dev/mdx --level=1 --raid-devices=2 /dev/hdax /dev/hdbx
...
remélem segitett
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kösz az ötleteket.
"Valóban nem sok értelme van, ha elszáll a hdd oda az egész raid tömb."
Ez félreérthető volt részemről. Ha Én jól értettem, azt akarta mondani a hozzászólás, hogy amit Én is megvalósítottam, az nem jó: 2 egyforma hdd, egyforma partícióval, és a párhuzamos partíciókból építek fel raideket (pl sda1-ből és sdb1-ből md0-át, sda2-ből és sdb2-ből md1-et, stb). Amit problémának tart, hogy a rendszer úgy veszi, mintha mindegyik raid tömb teljesen külön hdd-párosokból állna, párhuzamosan próbálja használni, és így egymással konkurálnak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én a link alapján csináltam anno tanulásképpen virtuális gépen RAID1-et meglévő rendszerre, de már nem sok mindenre emlékszem, csak arra, hogy észnél kellett lennem, mert más volt a felállás, mint a példában. De sikerült csont nélkül. (Debian Lenny)
Ami miatt írok: nálam is busy leálláskor valamelyik tömb, de eddig semmi gond nem volt belőle. (Van itt valahol egy másik topik is, amiben erről van szó, de most nem találom...)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Annó én is ebből a leírásból csináltam, Raid1-et otthonra adatok tárolására, azóta is a az adat tömbre (meg talán egy másikra is) leálláskor busy-t ír. Mindkét lemezen ott az adat, működik egyenként és együtt is, úgyhogy nem sokat törődtem vele.
udv
letix
---------------------------------------------
linux alapparancsok - http://www.doksi.atw.hu
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Squeeze-s telepítés óta ez a gond megszűnt. Egy kérdésem maradt még: van-e bármi előnye a soft raid kártyának az alaplapi SATA portokkal szemben, amiért érdemes vele küzdenem? Az újabb szerverünk konfigját Én állíthattam össze, abban már HW-es raid van. Egyik vinyó kidőlt, simán ment degraded módban, majd az új vinyót simán bele tudtam tenni a raid-be (ahogy annak működnie is kell). Itt viszont azt tapasztaltam, hogy a kártya csak megbonyolítja a helyzetet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
a soft raid kártyának az alaplapi SATA portokkal szemben, amiért érdemes vele küzdenem?
Két ilyen tud lenni:
- ha kifingik az alaplap, akkor nincs gondod azzal, hogy milyen driver kell az alaplapi sata-hoz, csak átdugod a kártyát, és igen jó eséllyel rögtön bootol is majd róla
- ha az egyik tükörfelet az alaplapira rakod, a másikat a kártyára, akkor még az alaplapi SATA interfész kipusztulása esetén is lesz működő tükörfeled
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni