Elektronikus számla kiállítás

Offtopic

Sziasztok!

Egy online shopot fogok indítani a közeljövőben. A shopban letölthető szoftverek lesznek (tehát fizikai kereskedelem nem lesz). Külföldön (pl. hoszting vagy szoftver letöltés) ezt úgy oldják meg, hogy e-mailben PDF-ként küldik a számlát. A könyvelőm szerint viszont csak úgy hivatalos, hogy ha a vásárlóhoz eljuttatom az aláírással ellátott számlát. Mivel külföldi vevők is lesznek, így ez elég nehéz lenne. Szerintem itthon is kell hogy legyen valamilyen szabály a PDF alapú számla kibocsátására. Van valakinek információja erről? Utána fogok kérdezni hivatalos (APEH) úton is, csak az eltart egy darabig.

A másik, hogy kiállíthatok számlát az APEH által nem jóváhagyott programból? Az online shop vásárláskor készítené el a PDF számlát, viszont ez nincs jóváhagyatva az APEH-hal. Van erre valamilyen szabályozás?

Előre is köszönöm a segítséget!

  • 5496 megtekintés

( dj | 2009. 12. 05., szo – 11:11 )

Szerintem küldeni kell a papíralapú számlát levélben.

Köszönöm a linkeket! Az első alapján:

Mindezek alapján jelenleg nincsen jogszabályi lehetőség arra, hogy a számítógéppel előállított számla a vevő részére pusztán elektronikus formában kerüljön továbbításra, azt a vevő felé papír alapú formában kell eljuttatni.

Tehát ha jól értelmezem, akkor a külföldi vevőimnek is postáznom kell a papír alapú számlát? Szép kis postaköltségem lesz...

Az jó, akkor a Távszámlán, a Díjneten, vagy az e-bankon keresztül kapott ( számlakivonat a banki szolgáltatások tekintetében számlának tekintendő), kizárólag elektronikus formában létező számlákkal mi van?

Update: az ominózus linken lévő oldal dátuma: 2006.12.29, úgyhogy kéne valami frissebb állásfoglalás is..

kizárólag elektronikus formában létező számlákkal mi van

Az áfa törvény 43. § (7) bek., számviteli törvény 167. §, elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény és a 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet alapján van lehetőség elektronikus számlakibocsájtásra.

Elektronikus aláírás, időbélyeg szükséges hozzá. Van több cég is akiknek van hozzá kliens programjuk, vagy API-juk. Szerver oldali Linux/Unix SDK-t a Microsec is ad, de elég sulyosan mérik az árát. Azt azért leszögezném, hogy a Microsec SDK-val teljesen automatizálni lehet a számlakibocsájtást, úgy hogy megfeleljen a jogszabályi előírásoknak.

( greyow | 2009. 12. 05., szo – 11:37 )

Ez mar sokszor tema volt itt. nezz utana a keresoben hasznos infok vannak.

letezik elektronikus szamla, ezt digitalisan alairva es idopecsettel is ellatva lehet alkalamazni, (olyan mintha alairnad kezzel). Masik megoldas, hogy ha a szamla emberi beavatkozas nelkul automatikusan allitodik ki, jo a pdf formatum is. De ennek kerdezz utana, mert a jogszambalyt nem ismerem de tudom hogy alkalmaznak ilyet.

> A másik, hogy kiállíthatok számlát az APEH által nem jóváhagyott programból?
Semmien programot nem hagy jova az apeh, torvenyben az van hogy letezni kell egy teljes leiranak a program mukodeserol, es egy nyilatkozat a programozotol a szamlazo ceg nevere hogy a program megfelel minden elirasnak.

amivel kevered az a nyugtaadas, azt kell minden esetbe engedelyeztetni (vagy veszel egy engedelyeztetett rendszert)

Körülnéztem, de főként számlázó programokkal és online fizetéssel kapcsolatos topikokat találtam, kifejezetten számla kiállításáról szólót nem.

Masik megoldas, hogy ha a szamla emberi beavatkozas nelkul automatikusan allitodik ki, jo a pdf formatum is.

Ez kell nekem, hiszen a shop készíti el a számlát automatikusan rendelésnél. Megpróbálok akkor erről több információt összeszedni. Köszönöm a segítséged!

Engem is erint a dolog, utananeztem es SZERINTEM csak a szamla alariastol mentesit, es lehet hogy az is csak nagytetelbe nyomtatott szamlaknal. Valami biztos elkeruli a figyelmemet, sajnos egy folyamatra 4-5 rendeletet hoznak es sehol nem foglaljak ossze, max az apeh ad ki allasfoglallasokat. Meg is lepodtem amikor egyerusitetek az e-boltot es letrehoztak a www.elker.hu weboldalt, ami a mai napig alktualis.

Ha sikerul elorelepned, irjal majd.

Az egesz megoldodna ha az ugyfelkapu segitsegevel adna az alam ingyen hitelesites es idopecsetet, ha mar ennyi adot fizetunk.

( sany | 2009. 12. 05., szo – 12:09 )

"(olyan mintha alairnad kezzel)"

Miért, a "kézi" aláírásnál szerepel hogy mikor írtad alá?

Nem a keltezési dátumra célzok.

pl: a papír alapu számlát ma kinyomtatod és hétfőn mikor postára adod aláírod. :)

Ez az időbélyeg már szőrszál hasogatás a hatóságok részéről.

Jajj, nem a hamisításról írtam!

Arról hogy egy papír számlát sem biztos hogy akkor írod alá
(feledékenység, stb...) csak amikor esetleg postázod.
Ezért írtam a szőrszál hasogatást, mert egyik esetben(papir)
semmi sem garantálja, míg másik esetben(e-számla) majdhogy nem az anyakönyvi kivonatod sorszáma is kell! :)

Röheljjjy!
Inkább siralmas.

Ezért is mondják hogy a magyar vállakozások gyilkosa az apeh.
Nem segíti, hanem minden eszközzel sarokba szorítja a kis cégeket.
Mennyibe fáj egy digsigno?
Mennyibe fáj egy papír számla tömb?
Biztosan lenne egyegyzserűbb megoldás is, csak ugye ekkor a hatóságnak is gondolkodni kellene!
Ami ugye hatósági berkekben luxus.
Basztatni könnyebb a polgárt.

50doksi/hó -- 134Ft/db (első évben, a másodikban 84Ft/db) -- drága, bár a postaköltségnél kevesebb, és az elektronikus verziót már nem kell (nem is lehet, hiszen az csak elektronikus formában hiteles, nyomtatva már nem!) postázni. (A fenti árak az egyik szolgáltató erre szolgáló csomagára alapján számolt nettó árak, ez tartalmaz aláíró/időbélyeget rakó szoftvert, fokozott biztonságú tanusítványt, csipkártyát, olvasót, és negyedévente 250db időbélyegzést (3db/doksi!)).

( mn3monic v | 2009. 12. 05., szo – 12:15 )

Én kifizettem neten a NeroLinux 4-et, jött mailben hogy innen letolthetem, ez a serial number, ennyi. Postai úton azóta se kaptam semmit. Akkor ez nem legális?

mit értesz az alatt, hogy keresztül? kell egy szolgáltató, aki hivatalos, államilag elismert digitális aláírást, plusz időbélyegzőt ad ki. ez lehet a netlock, a máv-informatika, stb. (de akár bármely EU-s is jó) sok ilyen cég van, de akár te magad is lehetsz digitális aláírás hitelesítő, kibocsájtó szervezet, ha megfelelsz a törvényben előírt feltételeknek.

( styg v | 2009. 12. 05., szo – 15:35 )

Nézz körül nálunk: https://www.szamlazz.hu/

A rendszer könnyedén összekapcsolható webáruházzal: https://www.szamlazz.hu/agent.html

De számlázhatsz "kézzel" is, tömegesen, Excel fájl alapján: https://www.szamlazz.hu/tomeges.html

És 2010 első negyedévére ütemezetten a Számlázz.hu elektronikus számlát is ki tud majd bocsátani.

Mindezt komoly, céges támogatással: http://kboss.hu .

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2009. 12. 05., szo – 16:25 )

A Dunaweb még egy éve kb. bevezette az elektronikus számlát, tehát elvileg működhet a dolog.

( gyrgyvrs | 2009. 12. 05., szo – 16:32 )

A másik, hogy kiállíthatok számlát az APEH által nem jóváhagyott programból?
Azt csak megerősíteni tudom, amit fentebb írt valaki, hogy az APEH nem minősít programot, csak kell egy nyilatkozat, hogy a program megfelel az APEH követelményeinek.

( zolti v | 2009. 12. 06., v – 11:05 )

Menyibe kerül egy számla digitális aláírása?
Valaki tud erről valami infót adni.
Egyébként az Apehnak lehetne valami szervere ahova a számlázóprogram fellövi a számlákat az ügyfél pedig az Apehkon keresztül megkapja. Mindez ingyen.
Inkább erre menne a pénz mint a sok kamu pályázatra .

Az aláírás csak a tanusítványba/aláíróeszközbe (sw/hw, fokozott biztonságú tanusítvány kell, az meg csipkártya minimum) kerül, az időbélyegzés kerül per darab pluszba (doksinként három, hogy miért, nem tudom...), korábban írtam árakat.

Az APEH-en átfuttatós számlázás ötlete első blikkre jónak tűnik, azonban ha megnézed, mi a hivatal feladata, akkor rájössz, hogy marhára nem vág a profiljába ilyen szolgáltatás nyújtása. Ráadásul az is kérdéses, hogy milyen tényleges előnye származna az APEH-nek ebből? Mikor térülne meg az erre szolgáló beruházás? Persze, célszerű lenne a "csipkártyát mindenkinek" irányba elmenni, csak az a gond, hogy ennek néhány évtizeden belül még kicsi a reális esélye.

nem hiszem, hogy túl nagy költség volna a következő -plastik alapú- iratodba beletenni a chip-et.
a költség szerintem az adminisztráció (netlock-nál jelenleg 1év az érvényesség, ezt 1x lehet meghosszabítani, utána újat kell kérni).
(Netlocknál 6000Ft a chip kártya, de szerintem kisebb kapacitású és nagyobb tételű vásárlás esetén siman lehet max 2000 Ft)

Ha ezt lehetne módosítani hosszabb intervallumra (nem ismerem az ide vonatkozó jogi hátteret) magánfelhasználásra valószínűleg elég lenne.
Céges szinten meg szerintem igazán belefér az éves kb 10 000Ft díj annak a pár embernek akinek digitálisan alá kell írnia.

Btw, mennyire élveznéd, ha a kiállított számlát a kiállítás pillanatában megkapná a Nagy Tesó annak minden paraméterével...
így aztán megkapná azt a számlát is, amit nem akarok elszámolni - pl. csak azért kérem, h a másik fél ne felejtse el bevallani
az adót (pl étterem)

Az aláíráshoz használt tanusítvány fix éves költsége csak az egyik dolog az e-számla költségeiben, a másik a minősített időbélyeg szolgáltatásnak az ára.

Engem marhára nem érdekelne, hogy a túloldal mit nem akar, gondolkodtam azon, hogy a csak külön kérésre megkapott nyugtákat össze kéne gyűjteni, és mondjuk havi/negyedéves bontásban elküldeni az apeh-nek, hogy "ezeket csak külön kérésre kaptam"... Nem tudom, mit szólnának hozzá...

( Charybdis | 2011. 03. 21., h – 19:30 )

up

Online e-számlázót keresek.

De nem világos, hogy összesen milyenfajta költségek merülnek fel az e-számlázáskor? Átlag mennyibe kerül egy e-számla?

Ugye ezek a felmerülő összes költségek?

1. Venni kell egy minősített tanúsítványkibocsátótól származó tanúsítványt, ez évente megújítandó.
2. Minden számlához kell venni egy időbélyeget.
3. Ezen felül ki kell még fizetni az online számlázó program használati díját is.

És mit jelent pontosan, hogy archiválni kell az e-számlákat? Hogyha titkosítva tárolom őket az Ubuntu One segítségével, plusz a lokális gépen is, az megfelelő?

Vagy mit jelent pontosan az "archiválás"? A törvény definiálja ezt a fogalmat?

Ugyebár 10 évig kell őrizni az e-számlát. Amit ráteszek időbélyeget, az korlátlan ideig érvényes? Illetve mi történik akkor, ha a 10 év alatt nem újítom meg az elektronikus aláírásomat (tehát nem leszek jogosult újabb számlákat kiállítani), attól még érvényesek maradnak a már kiállított e-számlák?

És az mennyire gyakori, hogy a vevő nem hajlandó elfogadni az e-számlát? Tudom, hogy köteles rá, de mondhatja azt, hogy akkor inkább attól vásárol, aki papíros számlát küld neki.

Egyébként valszeg az E-számla lesz a nyerő, mert a könyvelőm az Infótékát használja, és eddig csak az E-számla az, amelyik az Infótéka saját formátumába is tud exportálni.

A többi számlázó mind tud CSV-be exportálni, de az nem sokat ér, hogyha az adott könyvelőprogram nem tudja fogadni. Egyenként meg be nem gépeljük a számlákat, kézzel.

Közben felhívtam az E-szamla.hu-t, elég durva! Nem értettem eddig, hogy ők miért Zrt, de most már értem.

1. Nem adnak online felületet, viszont a legelterjedtebb könyvelőprogramokba beépülnek. Tehát a kiállított e-számlák automatikusan könyvelődnek ugyanabban a rendszerben, és tömegesen is lehet számlázni. De van API-juk is.

2. Elvégzik az összes kiállított e-számla archiválását. Az összes számlakiállító és az összes számlabefogadó kap hozzáférést a honlapon, oda bárki, bármikor be tud jelentkezni és letölteni a számláit. Tehát a számlabefogadó nem tud problémázni, hogy hogyan fogja megoldani az archiválást.

3. Nem kell tanúsítványt sem venni. Tehát a tényleges teljes költség, tanúsítvánnyal, időbélyeggel, archiválással együtt 50 Ft / e-számla.

Úgy tudom, hogy ilyen teljes körű szolgáltatást rajtuk kívül más nem nyújt az e-számlázás terén.

De állítólag a papír alapú távszámla még az e-számlánál is olcsóbb, és törvényes:

http://ekalmar.hu/gyik/

"Melyik számlázó-alkalmazással lehet több költséget megtakarítani az e-számlával, vagy az Infotéka eKalmárral?
Az e-számla megoldások annak ellenére, hogy a jövő megoldásának számítanak, mégis hazánkban a vállalkozások többsége idegenkedik tőle. Ennek oka az, hogy jelentősen át kell alakítaniuk ügyviteli rendszerüket, valamint annak ellenére, hogy olcsóbb az elektronikus számla kiállítási költsége, mint egy hagyományos számla postázása, még mindig sokkal drágább, mint egy távnyomtatással kézbesíthető számlalevél.
Vagyis az eKalmárral lehet több költséget megtakarítani."

Ott van az oldalukon az APEH állásfoglalása. De ha nem működik a távnyomtatás, akkor el kell küldened postán a számlát. Tehát ez túl sok macera, az elektronikus számla a legjobb megoldás.

Ez az eKalmár már tud e-számlázást is, csak még nem írták ki a honlapra.

De Silverlight alapú, és nem megy Linux alatt.

És milyen szolgáltatások vannak rajta? Esetleg képernyőképet tudsz adni?

Nekem azt mondták, hogy az online felületükön nem tudok e-számlát kiállítani, csak API-n, vagy az általuk támogatott szoftvereken keresztül.

Tehát az online felületen csak az e-számlákat lehet megtekinteni, letölteni, nem?

És az összes vevőd, akinek számlát bocsátasz ki, kap egy külön felhasználónevet/jelszót, ahol meg tudja nézni a neki kibocsátott számlákat?

Ezt már néztem, de hogyan tudom összekötni az Infótéka könyvelőszoftverével? CSV-t nem kezel az Infótéka, csak egy speciális szövegfájlt. Az elkészült e-számlákat automatikusan le kell tudni könyvelni.

Persze lehetne rá írni egy scriptet, de erre nincs kapacitásom.

( GerzSonka | 2011. 03. 21., h – 19:34 )

A Neptunból nyomtatott számlán rajta van, hogy automatikusan, emberi beavatkozás nélkül készült, így aláírás nélkül is érvényes, letölthető PDF-ben. Egy APEH-kérdést mindenképp megérne, de elméletben ezek szerint megoldható.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

Az nem elektronikus szamla, nincs benne digitalis alairas, hitelesites semmi. Ezt irja benne: "Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező.", ugyhogy ott kell lennie papirnak is valahol. Ha nem kuldi az oskola, akkor bezony sporolnak a postazason es remelik, hogy nem rinyal a befogado.

Az e-szamlara meg az van irva, hogy "Ez a számla csak elektronikus formában alkalmas adóigazgatási azonosításra! A későbbi adóigazgatási azonosításhoz a vevő adóalany feladata az elektronikusan aláírt számla letöltése (pdf kiterjesztésû fájl) és annak archiválása."

( kpocza | 2011. 03. 21., h – 23:34 )

Tehát akkor:
1. Ami érdekel téged az a fokozott biztonságú digitális aláírással ellátott e-számla, ami legalább időpecséttel rendelkezik
2. Az aláíráskor (dokumentumod hash-ét a privát kulcsoddal kriptográfiai művelettel megtekered) megbízható tanúsítvány kiállító által adott tanúsítvánnyal kell dolgoznod
3. Ha ezt megteszed, akkor bizonyítani tudod az aláíró személyét (tanúsítvány alapján). Örülhetsz, mert van egy pillanatnyi aláírásod.
4. Ez nem elég, ugyanis azt is bizonyítanod kell, hogy az aláírt dokumentum létezett az aláírás időpontjában
5. Azaz időpecsételni kell, ami a hash és az idő alapján végez kriptográfiai műveletet
6. Az idő természetesen nem a te rendszerórád alapján lesz hiteles, hanem attól, hogy az időbélyeg szolgáltató végzi a pecsételést (a saját tanúsítványával). Ezért kerül pénzbe. De még jobban örülhetsz, mert már rövid távú aláírásod van.
7. Az aláíró tanúsítványt általában 1-2 évre szokták kiadni. Ha lejárt, akkor nem tudod bizonyítani, hogy az aláírás időponta után valamikor nem került korábban visszavonásra.
8. Erre találták ki a CRL és az OCSP megoldásokat. A CRL magyarul tanúsítvány visszavonási listát jelent, azaz ha a tanúsítványod nincs benne, akkor jó vagy. A CRL-t általában 4 vagy 24 óránként lehet lekérni a CA-tól, tehát ennyit várni kell, majd utána ki kell a CRL-el egészíteni az e-számlát utána tudod csak kiküldeni. Az OCSP esetében pedig nagyon hamar kell elvégezni a műveletet (10 perc), ezt nem ismerem.
9. A 8. pont jogszabály szerint nem érdekes, de illik így csinálni. A lényeg, hogy ettől lesz hosszú távú az aláírásod.
10. Aztán lehet még továbbmenni, ezt sem vágom pontosan, a lényeg, hogy archív aláírást tudsz készíteni, ha a CA-d pecsételéskori identitását is tudod igazolni.
11. Az aláírás lehet pl. PDF alapú vagy XML alapú digitális aláírás (lásd. MELASZ Ready 2). XML alapú aláírások esetében szokás a XAdES-BES, XAdES-EPES (elektronikus aláírási szabályzat szerint) (ezek pillanatnyiak), XAdES-T (rövid távú), XAdES-C (hosszú távú), XAdES-A (archív) rövidíésekkel dobálózni.

Fontos, hogy
1. az e-számla minden példánya eredeti példány (hívsz rá egy copy parancsot, ugyanaz lesz), tehát mint kiállító nincs gondod a másodpéldányok fizikai tárolására, ami papíralapú számlák esetében szükséges
2. az APEH XML-t nem szükséges neked előállítani (azt az átvevő is előállíthatja), de illik
3. A fenti annyira k. bonyolult, hogy nem érdemes vele bajlódni, hanem keress magadnak egy szimpatikus szolgáltatót

Azt még mindig nem értem, hogy ugyebár 8 vagy 10 évig (ezt nem tudom pontosan) meg kell őrizni a kiállított e-számlákat.

De ugye a tanúsítványomat 1 évre veszem meg. Tegyük fel veszek egy tanúsítványt, meg előfizetek valamelyik online számlázóra. Kiállítok néhány számlát, utána megszüntetem a tevékenységemet.

Letelik az 1 év, és már nem érvényes a tanúsítványom.

Ebben az esetben az elmúlt 1 évben általam kiállított e-számlák sem lesznek már érvényesek? Tehát amíg tart a megőrzési kötelezettség, addig nekem folyamatosan érvényes tanúsítvánnyal kell rendelkeznem?

Vagy pedig ha már kiállítottam egy e-számlát, szabályosan, időpecséttel, az örökre érvényes marad?

Kicsit bonyolítom a dolgot: A https://www.billzone.eu/ azt állítja, hogyha őket választom, még saját tanúsítványt sem kell vennem, mert ők aláírják az én saját számláimat az ő tanúsítványukkal. Állítólag ez is törvényes.

De ez nem veszélyes? Pl. mi van, ha megszűnik ez az említett cég?

Így van, attól, hogy lejárt a tanúsítvány, attól még a vele készült aláírás később is érvényes.
Ha a tanúsítvány lejárata után is bizonyítható, hogy az aláíráskor nem volt visszavonva az aláíró tanúsítvány, akkor jársz el teljesen korrekt módon (hosszú távú aláírás, lásd CRL, OCSP).

A más írja alá dolog: Az aláírás során a dokumentum lenyomatával dolgozunk. Innentől kezdve nem kapja meg a 3rd party a számlázási adatokat, ugyanis az eredeti dokumentumon a kliens oldal elvégzi a hash-elést, az aláíró szerver felé pedig csak a hash-t küldi. Legalább is jobb helyeken.

Nem teljesen vilagos, de az eszamlas cegek tobbseget nezve nem az a lenyeg, hogy nekem nincs sajat kulcsom, hanem az idobelyeg mellet az alairast is o csinalja, tehat nem en hash-elem el?
Bar ha igy van, akkor azt nem ertem, ha nincs sajat kulcsom, igazabol mi a garancia, hogy valoban en allitottam ki azt a szamlat?
Kovetkezo kerdesem, hogy alairt .pdf-ekrol beszelnek, az APEH-nek meg XML (txt, csv,..) kell, az lehet, hogy a pdf mellekletebe rakjak az XML-t, es egyben irjak ala?
Koszi

( geri | 2011. 03. 22., k – 07:28 )

Hali!

Nem reklám akar lenni, de mi ezt az online számlázó progit használjuk, és ő tud eszámlát csinálni:
www.cmfx.hu

Azt hiszem, még tud olyat is, hogy webshoppal összekötni... de ezt inkább kérdezd meg!

( Charybdis | 2011. 03. 30., sze – 22:10 )

De miért is kell itthon papír vagy e-számlával szórakozni?

Ha neten rendelek valamit, külföldi cégtől, akkor általában emailben kapok egy számlát, digitális aláírás és időpecsét nélkül, papír számla nem jön postán.

Ilyen pl. a Google Adwords is, csak letölthető számlát állít ki, de nincs rajta semmiféle digitális aláírás.

Akkor nálunk miért van ekkora felhajtás a számlák körül?