fejlesztési költségek

Offtopic

Mivel tudom, hogy itt az átlagosnál jóval többen értenek a reáltudományokhoz, úgy gondoltam itt kaphatok a leggyorsabban választ arra a kérdésre, amire a guglival már nem olyan egyszerű.

Körülbelül mennyibe kerül egy oltóanyag kifejlesztése?

A kontextus: egy bizonyos oltóanyagról folyik a vita. A szerint az állam túl sok pénzt fizet ki érte, hiszen az előállítási költség beszorozva az előállítandó mennyiséggel köszönőviszönyban sincs a cégnek kifizetendő pénzzel. B viszont azzal érvel, hogy az árba bizony bele kell számolni az oltóanyag előállításához szükséges tudást (embereket/cutting edge folyóiratok előfizetését), infrastruktúrát (számítógépes rendszerek/kísérleti berendezések), kísérleti anyagok és tesztek költségeit is. Így már mindjárt más a végösszeg (bár még mindig lehet magas az ár).

Úgyis mindenki tudja miről van szó, érzékeny a téma, előbb utóbb úgyis flém lesz belőle, de addig is valaki segítsen már B-nek: ha tud forrásokat ahonnan egyértelműen kiolvasható, hogy egy vakcina előállítása milyen felszereltséget igényel és kb. mennyibe kerül egy ilyen hátteret felhúzni (azaz mit kell még beszámítani az előállítási költségekbe) ossza meg ha egy mód van rá. A google sajnos ott már lefullad, hogy "cost components of vaccine development"...

  • 1429 megtekintés

( tomi66 | 2009. 11. 27., p – 07:12 )

" B viszont azzal érvel, hogy az árba bizony bele kell számolni az oltóanyag előállításához szükséges tudást (embereket/cutting edge folyóiratok előfizetését), infrastruktúrát (számítógépes rendszerek/kísérleti berendezések), kísérleti anyagok és tesztek költségeit is."

A szerint ezek mind csak úgy lesznek, mert van isten és ingyen osztogatja ? Egy ampulla oltóanyag bekerülési költsége=A vakcina kifejlesztésére fordított összeg (igen, a labort takarító takarítónő bérének ideeső része is)+a gyártás költségei+a piacrakerülés költségei+aterítés költségei....azaz minen peták, ami felmerült, mire az ampulla a patikába kerül+a folyamatban résztvevők haszna (ez ugye változó, ki mekkorát tud kialkudni)/az előállított oltóanyag mennyiségével. A aza tipikus magyar, aki méltatlankodik, ha a kertész kér 5000 forintot, mert felásta a kertjét és sír, hogy ő is meg tudná csinálni, ha lenne gumicsizmája és ásója...de A azzal nem számol, hogy a kertészek nem gumicsizmában és ásóval a kézben születnek, hanem befektetik a pénzüket ezekbe a munkaeszközökbe azért, hogy pénzt kérhessenek az ásásért. A nem is veszi észre, hogy rajta is van gumicsizma, igaz nem kertész.

( freeoli v | 2009. 11. 27., p – 09:09 )

Nem szabad a témát ilyen kispályásan vizsgálni. Nem új cég készíti az oltóanyagot, az eddigi tevékenységeinek, támogatásainak stb a sajtóanyagokban utána lehet nézni, össze lehet szedni egy táblázatba, ott azzal számolni lehet.

De mennyi az előállítása? Nagy tudást igényel, gyógyszeripari minőséget, minősítéseket és rengeteg előírást kell betartani, vagyis nem egy egyszerű feladat. Nagy szakmai tudás kell hozzá és tapasztalat. Nem megoldható feladat két expresszes álláshirdetéssel, így ennek is ára van.
Korábban több esetben kellett oltásokat kapnom amiket nem ez a cég gyártott, és mondhatom azok sem voltak olcsók, de nem érdekelt mert nem lettem beteg olyan betegségtől amit a környezetemben elkaptak.

És hogy mi miért mennyi???? Ez a nagy kérdés, de miért 3* annyi a metró Magyarországon mint Bécsben és miért fizetésképtelen a teljes állami szektor nagyon sok éve vagy maga az államkincstár, ezek olyan kérdések amikkel semmi értelme foglalkozni mert soha nem fogsz rajta tudni változtatni. Az összes beleszólásod 4 évente kétszer pár X. Vannak még különböző törtvényi lehetőségek a nyomásgyakorlásra aláírás gyűjtéssel vagy hasonlókkal. Lehet még tüntetéseket is szervezni de annak sincs sok értelme.

Valahogy mindenki azt kapja amit kért vagy megérdemel, amit meg lehet tenni azt meg is teszik, nem lehet mit tenni.

( lzskiss | 2009. 11. 27., p – 09:14 )

irjal levelet az ombudsmannak, mivel kozpenzrol van szo kivizsgalja
es valaszol neked, pontos szamokat fogsz latni.
csok

OpenBSD 4.6/i386 theo for the prezident:D

( funtom | 2009. 11. 27., p – 09:43 )

A kérdés már önmagában értelmetlen.

>> Körülbelül mennyibe kerül egy oltóanyag kifejlesztése?

Egy sós víz oldat kifejlesztése kb. 0 forint. Egy új vírus ellen valamennyire hatásos oltóanyagé x forint. Ha mindezt megfelelően tesztelt, mellékhatásoktól mentes kell, hogy legyen, az y*x forint. Ezt az árat se te, se én, se egy okoskodó újságíró megítélni nem tudja. A végső árban pedig valóban megjelenik a fejlesztés költsége arányosan elosztva a terjesztendő mennyiséggel.

Gondolj egy új processzor árára. Te el tudod dönteni, hogy az valóban annyit ér, amennyiért árulják? Legfeljebb össze tudod hasonlítani a többi hasonló termékkel, ami persze nem válasz a kérdésre, de az oltóanyagnál még csak ez sem áll fenn.

Persze lehet filozofálni más aspektusokról is, mint a konkurencia hiánya, az állami megrendelés. Esetleg az sem baj, ha korrupciót érzünk ezek mögött, de az igazság az, hogy rohadtul nem tudjuk megítélni.

Ps. Az ilyen jellegű politikai kérdéseket hívom bulvár politikának, vagy gumicsontnak. Jól el lehet vele rágódni, csak semmi értelme. Ha lesz bizonyíték korrupcióra (nem lesz), akkor úgyis előállnak vele, addig is mehet a flame. :(

1, Az, hogy a kérdésre se te se én se egy okoskodó újságíró sem tudja a választ nem jelenti azt, hogy a kérdés értelmetlen. Remélem ebben egyetértünk. (Különben milyen választ nem tudnánk? Értelmetlen kérdésre nincs válasz.)

2, Nem újságírói hőbörgést, vagy politikusi szarlapátolást kerestem, hanem közgazdasági/orvostudományi publikációkat. Talán ez nem jött le a kérdésből, de azért fordultam emberi segítséghez mert az ilyen kérdésekre bizony a gugli nem ad választ. Ilyenkor jön jól egyes emberek szakértelme, akik esetleg tanultak ilyesmit. Például az - azóta külföldre távozott - egykori szobatársam (biofizikus) valószínűleg tudna rá közelítő számokat mondani. Mert tanulta. A technika árára, a befektetett tőkére, a háttérre lettem volna kíváncsi - ha más nem, gazdasági igazgatók tudnak ilyen kérdésekre válaszolni. Ahogy abban is biztos vagyok, hogy ilyen témában születnek publikációk-közlemények.

3, Nem politizálni vagy flémelni akartam (remélem az előző két pontból is ez derül ki) csak egy technikai kérdésre kerestem a választ. Hidd el, nekem is hasonló az attitűdöm, no offense.

4, "Because, in HouseLand, and the rest of the universe by the way, when a question presents itself, it calls for an answer." ;) (innen)

-----------
"Generally, Russian technology assumes dumb machines and smart humans, not the other way around." -- The Russian Tea HOWTO

2,3: A ps-ben írtak nem a topikra vonatkoztak, csak ez az általános megítélésem az ilyen témákról. (Ezért is került ps-be..)

1,2: Egészen biztos vagyok benne, hogy ki tudnának számolni sok mindent, amely - minden bizonnyal - meg sem közelítené a valóságot. (Túl sok a bizonytalanság az egyenletrendszerben.) :)

Vegyipari termelő cégnél vagyok CFO.
A válaszom: 0....fekvőnyolcasig Befejezett fejlesztés itt sincs, csak abbahagyott, vagyis amikor elég jó és kicsi a hiba, akkor gyártásba kerülhet, ha a marketing is tudja fogadni. Mi már évek óta a fióknak fejlesztünk, mert ennyi terméket egyszerre lehetetlen piacra dobni egy cégnek, a kommunikáció miatt. Egy cég maximum 3 terméket bír el / év. Maximum. Egy CocaCola sem dob ki egynél többet, mert / év mert nagyon kockázatos.

( meditor | 2009. 11. 27., p – 10:12 )

Két féle megközelítés van: egyrészt iszonyat összeg még a
legegyszerűbb kutatási téma, pláne akkor, ha nem te végzed.
(Ha te folytatsz kutatást, az kivülről nézve legfeljebb
bagatell dolognak tűnik, ha és egyáltalán eléri bárkinek
is az ingerküszöbét.)

Másrészt: a kutatás hatékonyságával SENKI nem törődik! Ha
azt mondják hogy X berendezés 40 millió Ft, akkor azt
mindenki szó nélkül tudomásul veszi. Hogy egy kis
okoskodással ÓRIÁÁÁSIII összegeket lehetne megtakarítani -
és most nem csak a berendezések beszerzésére gondolok,
hanem a kutatási módszerek elavultságára is -, nos ez az
"apróság" senki nem érdekel.

> Sol omnibus lucet.

( zeller | 2009. 11. 27., p – 12:51 )

Területen járatos kolléga mondta: Egy oltóanyag gyártására felépítenek egy gyártósort, amit mondjuk lehet arra használni, hogy az adott oltóanyagot, meghatározott (engedélyezett) technológia szerint előállítsák. Esetleg használható még arra, hogy az adott oltóanyagot, meghatározott (engedélyezett) technológia szerint... Vagyis nagyjából semmi másra, ergo annak a költsége is bele kell, hogy férjen. Utána persze szét lehet legózni az elemeket, majd csinálni egy másik termékre gyártósort belőle, de ennek a legózásnak a költségét valahova be kell tervezni.

( gyrgyvrs | 2009. 11. 27., p – 18:32 )

Hát, ha jól emlékszem, van állandó költség és változó költség a gyártásnál.
Állandó költség: gyártósor, fejlesztés költsége (bér, járulék...stb).
Változó költség: anyag a vakcinához, energia a gyártósorhoz, gyártósor mellett álló munkás költsége.
Egy vakcina költsége: (állandó költség+változó költség x vakcina száma)/ vakcina száma.
Minél többet gyártanak a vakcinából, értelemszerűen annál kevesebb az egy vakcinára jutó állandó költség.
Az árhoz meg rátesznek valamennyit az egy vakcina költségére úgy, hogy a befektetésen azért többet keressenek, mint ha bankba tartanák a pénzüket.
Legalábbis ez lenne a normális logika. Ha tudják, mennyi a fejlesztési költség, meg tudják mennyi vakcinát gyártat az állam, akkor ki tudják számolni, mennyi egy vakcina költsége. Viszont ha másnak is szállítanak, akkor értelemszerűen csökken a költség.
Viszont mindennek ellentmond az, hogy itt monopolpiacról van szó. Ott kimaradtam :-)

( dii | 2009. 11. 27., p – 22:43 )

Inkább foglalkozzunk a helyes kérdésfeltevéssel! Az a kérdésed, hogy túlárazott-e a közbeszerzés? Igen, nagy általánosságban szinte mindig. Vízfejű-e a gyógyszergyártás. Már nagyon régóta. Ehhez nem kell szerintem semmilyen különösebb matek, így működnek a dolgok. Aki azt hiszi hogy ez változni fog... van erre egy szó: naiv.