Mount cifs mennyire stabil?

Menteni szeretnék rendszeresen egy szervert (CentOS4) egy helyi hálón található Win2003SP2-re. A windowsokhoz nem sok közöm van, szóval mindenképpen samba-n keresztül kellene a mentést megoldani.

A kérdésem az, hogy mennyire megbízható a linux cifs kezelése? Borulhat-e a kernel, csak mert a windowsos gép elérhetetlenné válik miközben már felcsatoltam a meghajtót? Gond-e, ha minden mentéskor futtatok mount/umount parancsokat, naponta legalább egyszer? Milyen más probléma fordulhat elő?

Mindenképpen szeretném elkerülni, hogy a mentés miatt haljon le a szerverem.

Köszönöm!

Hozzászólások

Szerintem minden Linux rendszergazda latott mar kernelt lerohadni CIFS,NFS,... miatt :)

smbfs.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

CentOS 5-ről van tapasztalatom: a CIFS általában elég stabil, nem szokott gond lenni abból, ha kihúzzák a másik gépet a hálózatból.
De csak általában! Az autofs + CIFS mount 100%-osan reprodukálható módon befagyasztja a gépet, ha a távoli szervert kihúzod, rámész egy könyvtárra, ami azon a szerveren volt (pl. "ls" parancs), majd 1-2 perccel később a távoli gépet visszadugod. Az 1-2 perc ahhoz kell, hogy a CIFS már elbukjon, de az autofs 5 perces "time-out"-ja még ne járjon le. Ez dokumentált kernel halál. A CentOS 5.2 kernelében állítólag már benne kell lennie a javításnak, de nekem nem úgy tűnik. Valószínűleg a CentOS 4 is érzékeny.

Autofs nélkül még nem volt CIFS-ből adódó fagyásom.

"Autofs nélkül még nem volt CIFS-ből adódó fagyásom."

Dettó.
Mivel az első dolgom telepítés után legyakni az autofs-t, még sosem okozott gondott.
Ha viszem a nótbukot, és előbb rántom ki a hálókábelt, mint ahogy umountolta a wines mountokat, magozik egy kicsit a processzek kinyírása közben, de ez minden.

Jah, és ha a mountoló domain ID megdöglik (jelszó lejár, kilock történik) menet közben, olykor revalidálás után újra kell mountolni, de valszeg ekkor is magához térne, ha hagynék rá időt.