Nem kizárt, hogy az Apple szabályozni fogja az iPod-ok hangerejét

Apple

Nem kizárt, hogy az Apple iPod és iPhone készülékek jövőbeli generációi fel lesznek ruházva automatikus hangcsökkentő képességgel, amely akkor lépne működésbe, ha a készülék tulajdonosa túl hangosan hallgatna zenét meghatározott időn keresztül.
Úgy tűnik, hogy az Apple attól való félelemben, hogy a zenerajongók megsüketítik magukat a láncfűrész hangjával egyenértékű, 100+ decibeles iPod csutkó hangterheléssel, nekiállt kidolgozni egy automatikus hangerőcsökkentő metódust. A jelek szerint az eljárásra vonatkozó szabadalmi kérvény már benyújtásra került az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (European Patent Office). Ez az első alkalom, hogy a cég határozottan kifejezi abbéli félelmét, hogy ezek a készülékek akár károsak is lehetnek a hallásra.

Szakértők szerint fiatalok milliói vannak kitéve visszafordíthatalan halláskárosodásnak az MP3 lejátszó divatból kifolyólag. Az iPod-ok (és egyéb digitális zenelejátszók) képesek több napi lejátszásra elegendő dalt tárolni, és képesek akkumulátorral bírni egyszerre akár 10+ órán át is. Ebből kifolyólag a tulajdonos képes a fülhallgatót egész nap a fején / fülében tartani, kitéve magát az kumulatív hangterhelésből adódó rizikónak.

Ha bevezetésre kerülne az Apple új szabadalma, akkor az újabb iPod-ok és iPhone-ok képesek lennének kikalkulálni, hogy a felhasználójuk mióta és milyen hangerőn hallgatja őket, majd ennek függvényében automatikusan és lépcsőzetesen lejjebb tudnák venni a hangerőt a maradandó halláskárosodás elkerülése érdekében.

A félelem nem alaptalan, hiszen az iPod-ok képesek több mint 100 decibeles hangerőt elérni, ami körülbelül egyenértékű azzal, mintha valaki 3 méteres távolságra állna egy működő, az útfeltöréseknél használt pneumatikus fúrógéptől. A szakértők szerint a 115 decibeles hangerő 15 percnél tovább elviselve már visszafordíthatalan károkat okozhat a hallásban.

A "hangfogóval" felszerelt készülékek képesek lennének a csendben töltött időszakokat is számolni, így lehetővé téve, hogy egy idő után a hangerő ismét visszatérhessen a magasabb értékekre. A rendelkezésre álló infók szerint az nem ismert, hogy ez a mechanizmus beégetett lenne (azaz kötelező) vagy az iPod tulajdonosok saját felelősségükre kikapcsolhatnák-e azt.

A teljes cikk itt.

( Lacyc3 v | 2007. 12. 24., h – 13:29 )

Nem is olyan hülyeség, végre valami amire nem réfogjék azt hogy jó, hanem tényleg az.

Jam, emlékszem, hogy gyerekkoromban egy hangban és elemidőben is sokkal kevesebbet tudó walkman-t is képes voltam annyi ideig hallgatni, hogy belefájdult a fülem. Veszélyes ez, mert a halláskárosodás nem egyszerre, hanem folyamatosan alakul ki és sokszor a betegek nem is tudják, hogy "süketek", csak a környezetük veszi észre, hogy mindenre visszakérdeznek, hogy "mi?" és egyre hangosabban beszélnek.

--
trey @ gépház

Valóban nem hülyeség, bár jobban örülnék, ha nem szabadalmi kérvényt nyújtana be az Apple, hanem pl. iparági összefogásra szólítaná fel a gyártókat és a technológiát minden gyártóval ingyen megosztaná. Esetleg már a kutatás-fejlesztés stádiumában összefoghatnának, hátha másoknak is vannak ötletei a témával kapcsolatban.

init();

örülnék, ha nem szabadalmi kérvényt nyújtana be az Apple, hanem pl. iparági összefogásra szólítaná fel a gyártókat
kicsit naiv :] mivel ezt implementalni egyatalan nem lehet egy nagy durranas, itt inkabb a szabadalmon van a hangsuly. szabadalmaztatjak, oszt utana mindenki aki ilyet akar csinalni, tejelhet - meg akkor is, ha csuklobol barki utana tudna csinalni 10 perc gondolkodas utan - mert ugye szabadalom.

persze az otlet maga jo, so"t, nem azt mondom; de hogy ez is inkabb a penzrol szol, mint a juzerekrol, az biztos.

( palmaci | 2007. 12. 24., h – 13:39 )

itt kaposvaron azert halt meg 1 20 eves srac, mert nem hallota(zenet hallgatott), hogy jon a vonat es elcsapta.....

( sandras74 | 2007. 12. 24., h – 13:39 )

100 dB? Az nagyon sok. És ráadásul még kumulatív is...
Ennek a mintájára majd a dohányipari óriások is csinálnak valamit, nehogy sok ügyfelet veszítsenek, mert az ügyfél nehezen pótolható.

( Taggart | 2007. 12. 24., h – 15:06 )

Ez baromsag. Ha valaki van annyira, idiota, hogy a dobhartyajatol nehany
mm-re betesz egy baromi hangos cumot, mert ez a trend, akkor az forduljon is fel. A normalis fulesek, is karosak, nemhogy a fulbedughatoak. En soha
eletemben nem hasznalnek olyat, es nem is tettem soha, pedig a telom is tud mp3at lejatszani. Az is tuti, hogy a gyermekem sem fog sosem. Errol ennyit.

---
Feel the Power!
Notebook SD ramot keresek, ha van pls szolj!

( Bodri v | 2007. 12. 24., h – 15:32 )

Saját magától senkit nem lehet megvédeni. Hülyének lenni alkotmányos jog.

Ez a szabadalmi cirkusz meg a legnagyobb megrontója kezd lenni a világnak. Ha ezt elfogadjak az szégyen. Hol tartanának már, ha ez mindig igy ment volna. Az egész arról szól, hogy a gazdasági fölény egyre kisebb és így akarják Kínát megállítani. Amerikát se érdekelte amikor a gazdaságát építette ki, hogy éppen kinek a szabadalmát/találmányát használja.

Félreértés ne essék, kell védeni a szellemi tulajdont egyre inkább. Meg a befektetést is, amit kutatásra költenek, de azért ésszel. Forró olajból nem kézzel fogom kiszedni a krumplit, akkor se ha ezzel szabadalmat sértek.

Ig Nobel-díj, 2001:
Technika: J. Keogh Ausztrália A kerék 2001. évi szabadalmaztatásáért.
Technika: Ausztrál Szabadalmi Hivatal A kerék szabadalmi és védelmi jogának bejegyzéséért.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ig_Nobel-d%C3%ADj

Szóval csak óvatosan azzal a sültkrumplival, ha nem akarsz pert a nyakadba... :lol:

A kerék szabadalma egy jó poén, de azért az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy a szóban forgó jogintézmény csak a nevében szabadalom (utility patent). Magyarországon ezt a formát használati mintának hívják. Lényege az, hogy bár újnak kell lenni a találmánynak, de ezt nem vizsgálják addig amíg valaki meg nem támadja. Azaz itthon is lehetne használati mintát szerezni a kerékre és fenn is maradna (fenn lehetne tartani ha fizrtgeti valaki évente a fenntartási díjat) egész addig amíg valakivel szemben fel nem lépne a tulajdonos, mert akkor bárki fél kézzel megsemmisíti.

Ennél sajnos sokkal idiótább szabadalmak is léteznek. Jó példa rá (legalábbis a jelenségre) pl. az az Audi reklám, amiben arról regélnek igencsak plasztikusan, hogy a NASA az egész holdraszállás levezénylése során ötezer-nemtomhány szabadalmat hozott létre, míg ők a nemtudom milyen új autójuk fejlesztése(?) során tizensokezret(!).
A szomorú az a dologban, hogy még simán igaz is lehet ez a szám, mert ahogy az autóipart ismerem, a legsötétebb sátánista szeánszra hajazó delíriumos bréjnsztormingolás (de szép szó!) "eredményeit" is rögtön szabadalmaztatják, akkor is, ha épeszű ember azokat bottal se piszkálná, mindössze olyan megfontolásból, hogy a konkurrenciát szorongathassák vele, ha valahogy módjuk adódik rá.
Lehet, hogy nem mindenhol ennyire nyilvánvaló az ilyen viselkedés, de egy tömegtermékben utazó multinak keményen dolgoznia kell "könyékkel" jobbra is balra is, ha úgymond "sikeres" akar maradni hosszútávon. A szabadalmak (és a szabadalmi hivatalok) meg jó partnerek ehhez...

update:
az említett reklám:
http://www.youtube.com/watch?v=V6OYQ1MQHOg

az Audi reklám, amiben arról regélnek igencsak plasztikusan, hogy a NASA az egész holdraszállás levezénylése során ötezer-nemtomhány szabadalmat hozott létre, míg ők a nemtudom milyen új autójuk fejlesztése(?) során tizensokezret(!).

Ez eleg nehezen hiheto, az USA-ban a legtobb szabadalma az IBM-nek van, es nekik kb. 50000 gyult ossze hatvan ev alatt (uspto.gov). A szabadalmak szama evente gyorsan no, de egy uj autotipus fejlesztese soran tizezer az irrealisan soknak tunik.

Erre egy idezettel reagalnek (http://seoblackhat.com/2007/10/23/amazon-patents-search-strings/)

"During the course of the business day, most people will jot down notes about various things discussed during meetings or at informal cubicle conversations or whatever. Usually, these notes are kept for some period of time until they become no longer relevant, at which time they’re either thrown out or shredded.

At my office, we throw such notes into little blue bins under our desks. The contents of these bins are then taken by a company who shreds them. In Amazon’s case, the contents of the blue bins are apparently sent to the patent office."

---------------------
Aki masnak vermet as, az a Stack Pointer.

( honorshark | 2007. 12. 24., h – 16:06 )

Néha jól jön a magas hangerő (kivezetés, másoknak mutatok egy zenét), aki meg a saját fülébe tolja nagy hangerőn, akkor az SÜKETÜLJÖN MEG. Miért az Apple-nak kéne cselekednie? Igaz .. Amerikai cég..akkor se kéne gondját viselni a hülyéknek. Én maradok annál hogy olyan 50-60%-on hallgatom a zenéim, minőségi fülhallgatóval. Tökéletes..Szerintem.

Kösz, és mégis honnan a rákból kéne tudjam, hogy mi az, ami még nem káros? Az én régi Sony walkmanemen is volt kapcsoló, ami maximálta a hangerőt még egészségesig, használtam is. Igaz, sajnos ez is zenefüggő, tehát a megoldáson bőven van mit fejleszteni.
Arról nem is beszélve, hogy mikor hallgat az ember fülesen zenét? Természetesen, mikor utazik. A városi zaj pedig egész egyszerűen olyan mértékű, hogy csak akkor hallod a zenét, ha közel maximumon bömböl – ezt is csak akkor, ha jól tele van basszussal – a komoly zenét pedig felejtsd el, mert azt még így se fogod hallani.

Ezzel vitatkoznek. En is komolyzenet szoktam hallgatni a varosban jarkalva, es attol meg hallom ha valaki pl. full hangeron nyomja a sajat zenejet (szoval nem hangosan nyomatom). Persze mas kerdes, hogy tobbnyire tudom, hogy mit kell hallanom, igy aztan amit elvisz a zaj, azt az agyam ugyis potolja...

A fülbe beledugós, in-the-ear hang "szigetelő" kis fülhallgatókat nem kell olyan nagy hangerőn hallgatni. A sony walkmanben az AVLS (automatic volume limiter system talán) nem volt zenefüggő. Egyfajta dinamikakompresszor volt, néha jól jött. AVLS be, hangerő maxra, így a halk zenei részleteket átengedte (mert halkak), a hangosakat meg melléjük halkította, hogy ne bántsanak. Mondjuk a dinamikát megölte, de buszon ne audiofilkedjen az ember.

--
"There are two kinds of people in this world, and you're not one of them."

( rpsoft v | 2007. 12. 24., h – 16:32 )

Azért az durva lenne, ha ezt az almának sikerülne szabadalmaztatni. Ezelőtt sok évvel volt már egy Sony discman-em, és azon volt egy kapcsoló, amit ha bekapcsoltál, akkor egy adott hangerő fölé nem ment, hogy ne rongálja a user fülét.
Nem mondom, hogy pont ugyanez, de majdnem.

( bastya_elvtars | 2007. 12. 25., k – 00:37 )

Az USA-ban nem lenne szokatlan, ha ilyesmiért beperelnék őket (ld.: macska és a mikró esete). Mivel nekik az iPod és az iTunes a fő bevételi forrás (most volt erről valami dokumentumfilm is), ezért úgy gondolják, jobb félni, mint megijedni.
It doesn't matter if you like my song as long as you can hear me sing

( bervi | 2007. 12. 25., k – 12:24 )

1. az automatizáció addig elfogadható, amíg ki lehet kapcsolni

2. ha valaki olyan hülye, hogy megsüketíti magát, az meg is érdemli

A gép azt hajtja végre, amit az emberek beleprogramoztak. A programozást valószínűleg orvosi tanácsok, tapasztalatok alapján tennék meg. Valószínűleg egy orvosi ajánlásra beállított készülék jobban tudja, hogy mi a jó egy emberi fül számára, mint pattanásos Pistike 1. ó. tanuló.

--
trey @ gépház

akárki vehet, teszek rá

ugyanakkor a "többiek"nek nem sok gyakorlati haszna lesz

nekem is irritáló a 6230 avl-je (automatic volume level, vagy mi), ha kiállás van, hangos, aztán ha ütem rájön, lehalkul a zene, szóval elég szarul van megcsinálva. ipodék valszeg valami értelmesebbet csinálnak, de akkor sem igazán vagyok híve az ilyen én-jobban-tudom-mit-akarsz megoldásoknak

u.i.: nem, nem hallgatom hangosan, ha headset van, akkor ált. leghalkabbon szokott menni

( mazursky | 2007. 12. 27., cs – 05:34 )

Ahogy az előző hozzászólásokat átnéztem, tényleg nem kellene a buszon audiofilt játszani.
Remek dolog ez az mp3-játékos mizéria, de épp a zenehallgatást (bocsánat: ZENEHALLGATÁST) öli meg. Aki egy kicsit is audiofil, az tudja mire gondolok.
A hangerő maximumát illetve a maximum közeli állapotokat pedig a panelszomszédaim jelzik többlépcsős inkrementális üzemmódban:
1. enyhén hangos -> felcsavarja a TV hangerejét
2. közepesen hangos -> kopogás a falakon, radiátorcsövön
3. erősen hangos -> csengetés az ajtómnál, dörömbölés kíséretében
4. q*R#@ hangos -> csengetés a kapucsengőn villogó kék jelzőfény (ún. vizuális megkülönböztető jelzés BY_POLICE) kíséretében (mivel közel az őrs, így a latency minimális este 10 után)

Az igazság:
Viszont a szomszédokkal való jó kapcsolat érdekében, még nem jutottam el az 1-ig sem. Bár épp a mellettem lakókat nem zavarnák, mert nyugdíjasok, és nagyothallók.
/mazursky

( bogyo | 2007. 12. 27., cs – 11:04 )

Nekem vannak fenntartásaim ezzel kapcsolatban.
- Egyrészt SZVSZ az emberi hülyeség mindig baromira nehezen korlátozható, mint az pár hozzászólásban már kiderült.
- A Nokia telefonomban annyira komolyan vették ezt a dolgot, hogy sztereó fülhallgatójával BKV-n nem vagyok képes max. hangerővel sem telefonálni néhány esetben, a fülemhez tartva magasabb hangerőt enged.
- Erősen szvsz: a torz hang sokkal kártékonyabb, mint a magas hangerő. Persze ne gondoljatok teljesen szélsőseges esetekre, de remélem érthető a lényeg. Inkább otthon nagyon jó minőségben hallgatok zenét hangosan, mint torzan egy kis kütyüből. Tehát itt arra gondolok, hogy magasabb hangerőknél a kis kütyük hangminősége erősen megkérdőjelezhető.
- Tudományom szerint a kimenő hangerőszint, amiről beszél a cikk, függ a kimenő teljesítménytől, illetve a hangszóró/fülhallgató érzékenységétől. Namost ez utóbbit csak a gyári tartozék esetén tudhatja a készülék. Egy jobb minőségű, ámde sokkal kevésbé érzékeny füles esetében ez akár komoly hátrányokkal is járhat. Hozzáteszem, nem ismerem a jelenlegi képességeit az iPod-oknak, lehet, hogy tényleg nagyon durva a jelenlegi szint.
- A szabvány kérdése érdekes lehet, a leírás alapján marhaság. Amennyiben sokkal több van mögötte (nem hiszem), akkor beszéljenek róla, amennyiben viszont csak ennyit tud, úgy ne engedjenek szabványt bejegyezni rá.