Új internetes sebesség rekord

Internet, Közösségi média

A CNN szerint ma szerint két nagy tudományos kutatóközpont jelentette azt a hírt, miszerint megdöntöttek minden eddigi internetes sebességrekodot. A tesztek alatt olyan sebességet értek el, amely egyenértékű azzal, mintha egy teljes DVD-nyi adatmennyiséget küldtek volna át az interneten 7 másodperc alatt.A CERN (European Organization for Nuclear Research - Nukleáris Kutatások Európai Szervezete) bejelentése szerint megduplázták azt a sebességet, amely az eddigi rekordot tartotta.

A CERN (amelynek kutatóintézetei a francia-svájci határ mellett Genf közelében vannak) azt állítja, hogy 1.1Tbyte mennyiségű adatot (5.44 gigabit/sec) küldtek át a Kaliforniai Technológiai Intézet egyik laboratóriumának ez év október 1-én.

A CNN összehasonlításként említi, hogy ez a sebesség kb. 20.000-szer nagyobb egy tipikus otthoni internet csatlakozás sebességénél, és azt, hogy ezzel a sebességgel kb. 1 másodperc alatt lehet egy 60 perces CD lemez tartalmát átmásolni a világhálón.

Bővebben itt.

Szerintem nem elképzelhetetlen. A véletlen adatokhoz elég egy hosszú hasítókódot is kiszámolni, és akkor ha nem is bizonyossággal, de elfogadható valószínűséggel (pl. MD5 esetén 2^128-1:2^128,

de már az OpenSSH-ban is van 160 bites algoritmus) állítható, hogy a másolás sikeres volt. Kíváncsi lennék, hogy ha nem így csinálták, akkor hogyan?

Laci

( szilard_ v | 2003. 10. 16., cs – 10:46 )

Megint a lenyeg maradt ki a cikkbol.

A tesztet a RIAA tamogatta. :))

haver

Nem lehetetlen, hogy véletlen adatokat használtak.

Amúgy meg az is lehetetlen, hogy IDE-s merevlemezről

ilyen sebességgel nyomják az adatokat. :)

Egy mérésnél minden felesleges dolgot ki kell iktatni.

Ha a hálózati sebességet mérjük, akkor elég, ha elküldünk

mondjuk egy terabyte-nyi számsorozatot, amit

a memóriában állítottunk elő, például valami hasonló

programmal:

[kiszedtem, mert nem ment el a válasz]

Na most ez nálam kb. 3 óra alatt fut le (de nincs

pufferelve). A CERN-ből ekkora adattömeget

fél óra alatt nyomtak át az USA-ba.

Laci

Tobb mint valoszinu, hogy egy algoritmust hasznaltak, nem pedig egy fix adathalmazt, igy a celgepen konnyen ossze lehet hasonlitani az atvitt adatot.

Igazabol ez a hir szerintem eleg bulvarra sikeredett, mert semmi konkretumot nem kozol. Ilyenekre lennek en kivancsi:

  • fizikai atviteli reteg

  • felhasznalt protokollok

  • adat forrasa

  • adatellenorzes

Pl., lehet valamit kifelejtettem.

A hasít négyféleképpen jöhet a hash-ból:

1. áthallás (ez az, amit bosszantónak, vagy viccesnek is találhatunk)

2. (egyik) jelentés (hash->vagdal)

3. a hasító függvény a nagy kulcstartományt hasítja fel egy kezelhető méretű hasítottérték-tartományra (én így magyaráztam magamnak)

4. Sok hasító függvény (főleg a karakterláncra vonatkozók),

,,véletlen'' darabolásokkal és keverésekkel állítja elő a hasított értéket a kulcsból, vagyis széthasítja (ezt írja a könyv).

Tehát egy lehetséges válasz a kérdésedre: a 8 bites kulcsot 8 bitre

hasítom szét. Ha az 1 értékű bitek száma páros, akkor

0, ha páratlan, akkor 1 hasított értéket rendelek a

kulcshoz (nem mintha ennek sok értelme lenne ilyen

méreteknél, hacsak nem, mint ellenőrző összeg).

A _lényeg_, hogy valahová tegye az ember a hasító táblát.

A ,,hash''-ről, asszociatív tárról mi jutna szegénynek

eszébe? Nekem például nem sok, mikor ezekről először hallottam.

Ez egy nagyon kényes terület, és sajnos

nagyon kevesen sejtik, hogy mennyire, de mennyire

fontos, hogy valódi szakmai

anyanyelvünk legyen. Minden hasonlat sántít, de

még mindig jobb ilyet keresni, mint teljesen új szavakat

kitalálni (átvenni). A hash az angolban nem új szó,

van kapcsolódó jelentése. Ha átveszünk egy ilyen,

számunkra értelmetlen kifejezést, sok szempontból

hátrányba kerülünk: nehezebben tanuljuk meg,

nehezebben használjuk, nehezebben értenek meg

bennünket.

(Persze néha ez a cél. Látom a

buszmegállóban a falusi diszkó plakátját:

Hungarian old mix & dance music, és elszomorodom.)

Ez nagyon, nagyon szomorú dolog, és

ezért különösen örülök, ha sikerül egy (számomra)

elfogadható magyar kifejezést megalkotni.

---

Ha ezt vesszük, hogy a felsőoktatás célja egy jó

áttekintés, és egy alapszintű gyakorlat nyújtása,

akkor nincs vele nálunk se olyan nagy probléma.

(Ahogy azt sem várja el senki szerencsére az orvostanhallgatóktól, hogy az 5. év után műtsenek.)

Persze azért szomorú, hogy nálunk szinte nem is

oktatnak Unix kultúrát., és sok egyéb hasznos

dolgot, mert nincs aki oktassa.

Részben szerencsére az MIT előrhetővé tesz minden

tananyagot a közeljövőben. Részben csak, mert

az anyanyelvi oktatás zavart szenved, ha a hallgatók

ezekre a jegyzetekre lesznek szorulva. (Persze bízom

benne, hogy az előadók fogják beépíteni az általuk leadott

anyagba az MIT előadások tartalmát, nem pedig feladják

házi feladatnak.)

(Az MIT legalapvetőbb informatikai előadásának anyaga

már elérhető az Interneten jó pár év óta:

http://mitpress.mit.edu/sicp/full-text/book/book.html

Igen, a programozás alapjait nem Pascalban, C-ben.,

C++-ban, Javában stb. tanulják, hanem LISP-ben.)

Üdvözlettel

Laci

Minden tiszteletem a tiéd, ellenben akkor is szükség van imho arra, hogy a kifejezéseknek legyenek magyar megfelelőik.

És a hash függvényt magyarul hasítófüggvénynek hívjuk. Ennyi.

Gondolj bele mit csinál a függvény:

[0..m] -> [0..n] hozzárendelést végez, ahol m >> n (vagyis m nagyságrendileg nagyobb n-nél).

Pl. egy MD5sumn-ál m-et értelmezheted egy bazi nagy számként, aminek sok számjegye van. Pl. ha egy 1 kbyte-os fájl md5sum.ját számolod, akkor m=2^(1024*8)-1 ; n=2^128-1.

Itt van m+1 különböző "token"ed, amit n+1. vödörbe hajigálsz szét. Ezt a hajigálást zsargonban hasításnak hívjuk.

Szerintem teljesen korrekt magyar név, de tudom ne pattintsak, meg hasítsak, mert magyarul ti nem tudtok :-)

Latom eleg provokativ volt a hozzaszolasom :)

Belegondolva maga a hasit egesz talalo, de egyszerre vicces is, mint a legtobb magyaritas, persze az angol anyanyelvueknek pedig az angol megfeleloje a vicces, de nekunk nem, mert legtobbszor csak a technikai alkalmazasat ismerjuk a szonak, hetkoznapokban nem alkalmazzuk.

Nem beszelni magyartot, ez is igaz.

Tudtam, hogy az MD5 gyors, de mégis

meglepődtem, hogy a wc 50%-kal lassabban ,,számolt'', mint az md5sum.

A wc 9, az md5sum 6 másodperc alatt

végzett 0,8 GB adat feldolgozásával

(1,8 GHz-es Athlon XP-n).

Szóval elképzelhető, hogy lenne idő,

de talán mégis egyszerűbb az 1, 2,

... 137438953472 számsorozatot

elküldeni, 8 byte-on tárolva a számokat.

(Ez, ha jól számoltam, pont 1 TB adat).

Üdvözlettel,

Laci

nem ertek egyet. ez a hir akkor is hir, ha nincs benne konkret adat. a cnn olvasoit nem hiszem, hogy nagyon erdekelne a szaraz technika. az adatokat lehet, hogy nem veletlenul nem publikaltak. ettol viszont meg jo tudni, hogy hol tart a technika. Ha lesz technikai adat, ofkoz ki lesz teve.

Itt nem a CERN-t, hanem magat a hirt kritizaltam. Szamos okuk lehet ra de, ha en valamit publikalok, jelen esetben, hogy elertem egy rekordot, akkor leirom azt is nagyvonalakban, hogy hogyan. Nem azt mondom, hogy az egesz modszert publikaljak, mert nyilvanvaloan erdekek fuzodnek hozza, de a hir maga maskent nez ki, ha ott van benne, hogy a kapcsolat foldi vagy legi, egy csatorna vagy tobb szerepelt, es hasonlok...

Ez az egesz ugy nez ki, mint valami Guiness rekord: "Nguyen Vie 600 fekvotamaszt csinalt 1 perc alatt, ha ezt az eroatvitelt setaban vezette volna le, akkor mar megkerulte volna a foldet"

( gyu v | 2003. 10. 15., sze – 23:36 )

Azért kiváncsi lennék arra az eszközre, ami ekkora sebességgel tud adni...

Mármint a /dev/zero-t leszámítva...

Mert az 5.44 Gbps az nem kunszt, amikor ma már 10 GE-s interfészeknél tartunk, úgy hogy azokra már IEEE szabványok is vannak.

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2003. 10. 16., cs – 02:30 )

Hajaj es anno en c64 en perceket vartam hogy 64 kilobyte beolvasodjon a lemezrol :P

A vicces az, hogy ez annyira nem is volt regen ugy 14 eve ....