Friss információk az Ubuntu következő kiadásáról

Ubuntu

Az Ubuntu fejlesztői csapata új információkat tett közzé az Ubuntu következő kiadásáról, a 2007. októberében megjelenő Gutsy Gibbonról. A tervezett új funkciók listája még nem végleges, a munka menetétől függően egyes fejlesztések későbbi verzióra csúszhatnak, de az is lehetséges, hogy később további új funkciókat jelentenek be.

Az Ubuntu 7.10-es a Gnome 2.20-as változatával érkezik, ami pár héttel a hivatalos kiadás előtt fog megjelenni. A Kubuntu 7.10-es a KDE 3.5.7-es verziójával érkezik, azonban a hivatalos tároló tartalmazni fogja a KDE 4.0 rc2-es változatát, így ezt egyszerűen telepíthetjük párhuzamos használatra a korábbi verzió mellé.

A tervek szerint a következő lesz az első Ubuntu verzió, amelyik alapértelmezetten a Compiz és a Beryl projektek összevonása után, a compcomm/OpenCompositing rendszerrel érkezik. Azon hardvereknél, ahol a megfelelő meghajtók rendelkezésre állnak, az új ablakkezelő lesz alapértelmezett, azonban a régi, Metacity ablakkezelő is elérhető lesz azok számára, akiknek a hardvere nem támogatja a hardveresen gyorsított ablakkezelést, vagy pedig a régebbi rendszert favorizálják.

Hardvertámogatás
Az Ubuntu 7.10-es verziója a 2.6.22-es kernellel érkezik majd, együtt a legfrissebb meghajtókkal.

A rendszerrel érkező Xorg 7.3-as legfőbb újdonságai a jobb grafikus hardvertámogatás, és a monitorok (RandR 1.2), és a beviteli eszközök (xserver 1.4) menet közbeni csatlakoztatásának lehetősége. Az eszközök egyszerűbb telepítése mellett ("nincs xorg.conf"), a különböző megjelenítési problémák kezelése is egyszerűsödik.

Emellett néhány "winmodem" is alapból támogatott lesz, valamint továbbfejlesztik a Korlátozott Meghajtók kezelését. Az Ubuntunak emellett lesz egy speciális változata is, ami teljes egészében szabad licencű szoftverekkel és meghajtókkal érkezik.

Mobil
Mint az már egy korábbi bejelentésben is megjelent, az Ubuntu 7.10-es verziója lesz az első kiadás, aminek lesz mobil készülékekre szánt változata is. Ez a Nokia által fejlesztett Hildon felhasználói felület komponenseit is tartalmazza, az Ubuntu platform alapjaira építve.

Szerver
Az Ubuntu 7.10-es kiszolgálókra szánt változata olyan új funkciókkal érkezik, ami nagyban megkönnyíti a kezdő rendszergazdák dolgát, és egyben a kisebb vállalkozások és szervezetek számára is hasznosnak bizonyulhatnak.

A nagyobb biztonság érdekében az AppArmor biztonsági keretrendszer is elérhető opcionálisan azok számára, akik igénylik annak funkcióit.

Stabilitás és teljesítmény
Az Ubuntu következő kiadása hatékonyabban kezeli majd az olyan helyzeteket, amikor megtelik a merevlemez, így könnyedén szabadíthatnak fel helyet, és zavartalanul folytathatják a munkát.

Emellett továbbfejlesztik az "apport" hibabejelentő rendszert, integrálva a csomagtelepítő- és frissítő rendszerbe, így a telepítés során jelentkező hibák egyszerűbben kezelhetők lesznek.

Kiadási ütemterv
Az Ubuntu 7.10-es változatának megjelenése - a fél éves kiadási ciklusnak megfelelően - 2007. október 18-án várható az ütemterv szerint. A béta változat előre láthatólag szeptember 27-én jelenik majd meg.

Az eredeti bejelentés itt.

( KOXX | 2007. 06. 20., sze – 12:44 )

Nincs xorg.conf. ezt részletezné valaki, hogyan valósítható ez meg?

No igen, ez sztem is zavaró változtatás lehet, azonban ha új felhasználókat szeretnének elcsábítani Win-ről, akkor néha komprumisszumokat kell hozni. Mondjuk azt nem értem, hogy mire cserélnék le. Windowson gombok segítségével kb csak a resetgombbal lehet igazi adatvesztést elérni. Azért a hülyebiztos OS nem mindig a legjobb megoldás. De az ilyenekre mondjuk csinálhatnénak egy olyan kis összefoglalót, ami az első indításkor bejön "Ismerd meg az Ubuntu Linuxot" címmel. Szóval sztem ez jogos is meg nem is.

> Disabling ctrl-alt-backspace to reduce user confusion

Én évek óta így használom a linuxot, megóvott már pár adatvesztéstől (például amikor vmware-en belüli X-nek akartam küldeni, csak épp a billentyűzet nem a vmware-nél volt), ugyanakkor nem érzem hiányát (vmware-en belül is megoldhattam volna másképp). Hát igen, egyre hülyebiztosabbak a rendszerek. Manapság már egy "rm -rf /" sem csinál semmit sem. (Ne próbáld ki hülyegyerek módjára, de újabb coreutils-okban tényleg nem csinál semmit.)

A kérdés az, hogy ez ubuntu specialitás lesz, vagy xorg specialitás? És attól még be lehet majd lőni rajta a notsupported nv karit is (96xx driver) pl, ami xorg.confba szeretne turkálni?

Ugyan így a ctrl+alt+backspace tiltás is ubuntu, vagy xorg specialitás lesz? És akkor mi lesz ha kifagy egy 3d alkalmazás full screenben? Lehetne olyat, hogy nem letiltják, hanem csak feldob egy ablakot, hogy biztos leállítod a grafikus felületet? És egy számláló pl. 30 mp-ről indul. Ha nem nyomsz semmit, 30 mp után leáll az x.

Egyébként ha ennyire wint akarnak csinálni ubuntuból, akkor ctrl+alt+delete lehetne a "task manager" (kde esetén ctrl+escape) pl. És a billentyűzet poweroff-jára jöhetne fel a rendszer leállítása dialóg.

Van mar olyan progi az ubuntuhoz ami ctrl+alt+del re "task manager"-t hoz elo. A Ctrl+alt+backspace kikapcsolasara nekem is szuksegem volt. :) Szerintem nincs miert aggodni mert a linux user ugyis megkapja a modjat hogy visszakapcsolja, a tobbinek meg jo ugy is ahogy van .... (Windowsosan vagy akarhogy csak hasznaljon mar legalis programot, motivalja a kereslet a hardware es software gyartokat a linuxra valao fejlesztesre stb stb. Mindenkepp nekunk jobb ha van ilyen linux disztro is ... es akinek nem tetszik az ugyis slack et vagy debiant vagy akarmi mast fog hasznalni)

--
The worst or stupidest ideas are always the most popular.

Nem vagyok híve régi topicokat feléleszteni, de ekkora baromság miatt muszáj szólnom. Ma feltelepítettem az új ubuntut és kurvára van xorg.conf.

Akkor mi ez a baromság, hogy nincs?

Az más tészta, hogy esetleg nem vesz tudomást róla az ubuntu, ha kézzel belepiszkálok - mert valamilyen démon felülbírálja - pl: megadok egy olyan felbontást, amit a rendszer szerint nem támogat a monitorom, de én tudom hogy támogatja.

Lemaradtam valamiről?
_______________________________
Én nem szeretem az Ms Windows-t.
Csak használom.

( ng | 2007. 06. 20., sze – 13:37 )

"Az Ubuntunak emellett lesz egy speciális változata is, ami teljes egészében szabad licencű szoftverekkel és meghajtókkal érkezik." - gondolom a MS licenszproblémázás miatt?

( hop1 v | 2007. 06. 20., sze – 15:03 )

Most gondolkoztam, hogy teszek egy próbát ubuntuval. Uhut-használok, de szerettem volna megszabadulni attól a bosszantó nyűgtől, ha esetleg egy olyan progira van szükségem, amiből nincs uhu-s csomag, akkor 2-3 hetet kelljen szórakozni vele míg elindul.
A fenti hozzászólások alapján elgondolkodtató a dolog.

Meg is kérdezném a társaságot, melyik a a disztró, ami különösebb buherálás nélkül tisztességgel mükszik desktop rendszerként, magyar, mondjuk .deb csomagok külön buherálás nélkül felkúsznak rá. UHU leváltásán az utólsó miatt töprengem.

Igen, tudom ott is meg lehet oldani mindent. De mikor egy M$ tanfolyam végén kisorsolt ajándékok közt szerepel a parancssori referenciakönyv (2 db), és mindenki azért izgul, hogy ő nyerje meg, mert máshogy nemigazán lehet beszerezni, akkor ott vmi nincs rendben. (Nem velem esett meg a történet)

Konkrétan milyen lehetőségek elvételéről beszélsz az Ubuntunál? Ha akarod, úgy használod, mint egy bármilyen Debian-t. Még x-et sem kell feltétlen felraknod, és a konfig fájlokat is a megszokott módon szerkesztheted. Továbbra is adott minden lehetőség, ha élni akarsz vele.

Pedig a Debian 4.0 "etch" már egy használható desktop rendszer alaptelepítéssel is.
Annó a "woody"-val kellett sokat szívni, mire használható desktop lett, a "sarge" kicsit barátabb volt, de ott is kellett azért izmozni, no de az "etch" az ilyen téren kellemesen meglepett.
Persze ettől függetlenül én is elsősorban Ubuntu fan vok, de itt melóban etch-es gépet használok. ;)

Vales

Igen, használom.
Használok néhanapján freepascalt+lazarust. Jelenleg a fp nem támogatja a dynamic librari-kat, ezért a lazarust egy komponens telepítés esetén fordítani kell, ezzel nincs is nagy gond, rootként megcsinálom. A problémák akkor kezdődnek, ha az fp-t kell fordítani. Abból az új verziók nem igazán hajlandóak UHU-ra felkúszni. UHU-ék ugye a stabil verzió kiadása után csak biztonsági frissítéseket hajlandóak eszközölni.
Ha esetleg szeretnék kipróbázni egy nem os progit (általában .deb-es csomag létezik mindenből) az sem szokott az esetek nagy részében működni.
Ezekhez hasonló problémák miatt gondolkozom váltáson, egyébkén megfelelő disztró lenne.

igen ez igy szokott lenni a stabil disztoknal, ami imho egy nagy fasság...szép és jo hogy apt-get install kedvenc-media-playerem parancsal felteszi nekem, de ha kijon egy ujabb verzio es nincs csomag ubira pl, akkor kezdodik user unfriendly szopatás...

nagyon hianyzik mar linuxra egy egyseges 3rdparty csomagformatum, a deb/rpm/más meg maradhatna core libeknek, ablakkezeloknek, nem desktop specifikus dolgoknak, disztrospecifikus dolgoknak, mint ahogy valami hasonlo dolog tortenik minen mas ertelmes os-en is (bináris kompatibilitas is the key)

::powered by Archlinux

beos
mac os
windows
amiga os
de meg biztos van tobb is...

Szerintem egy user friendly os-nel alapveto dolognak kene lenni a minel egyszerubb csomagkezelesnek.
Ha pl szabvanyositva lennenek azok a core libek amiket minden disztronak tartalmaznia kene, a maradek apro libeket meg lehetne statikusan beforgatni a programba. A mostani csomagformatumok pedig maradnanak a core rendszer frissitesere, komponensek telepitesere stb. Egy szabvanyos csomagformatumban lehetne az appokat terjeszteni, ennek nagyon sok elonye lenne:

-nem kene minden disztoban ujra eloallitani a csomagot, ezzel sok idot megtakaritva a fejlesztoknek, igy koncentralhatnak a lenyegre
-usereknek sokkal konnyebb es egyseges telepites, es a dependencyk szinte teljes eliminalasa
-egzotikus disztrokhoz is elerheto minden csomag
-commerical programoknak is az egyseges csomagterjesztes sokkal vozobba tenne a linux platformra valo fejlesztest
-a fejleszto ugy allitana elo a szabvanyos csomagot a sajat programjabol ahogy o azt megalmodta, igy az minden diszton ugyanugy menne

Es termeszetesen lenne ennek a csomagfajtanak egy source verzioja is, ami tartalmazna a mellekelt libek forrasat, a prg forrasar, bulid meg install scripteket, hogyha valaki bele akar megis nyulni meg tudja tenni.
A szerver es driver related dolgoknak ugyanugy maradna a sajat csomagformatum pl .deb, mint amolyan telepitheto rendszerkomponensek.

De hogy mindez megvalosulhasson linuxon IS (hiszen szinte minden mas osen ez igy megy, kiveve bsd-k stb)...hát sztem bilibe er a kezem...pedig jo lenne

::powered by Archlinux

nem teljesen, de azert az nem olyan megerolteto hogy leszedek valami exét elinditom next>next>oké fennvan, leszedni is kb ennyi jobb esetben. ez user friendly. hogy háttérben gányolás van néha összeakadás, lassu telepités stb, az tényleg szar.

::powered by Archlinux

Az melyik is?
Egyebkent itt nem az egyes disztoknak a csomagkezelesevel van a baj, mert a legtobb kb ezt csinalja, hanem azzal hogy mindegyik máshogy csinálja, egymassal inkompatibisek a csomagok. Ha nincs meg csomagban amit akarsz, se a program weboldalan nincs fent a keszito altal gyartott (ami eleg valoszinu ha egzotik disztrot hasznalsz) akkor marat a compile ami nem tul felhasznalobarat.

Aztan pl ottvan az az eset hogy Ubi Feistyben 1.5 Thunderbird van, nekem kellene a 2-es mert kellenek az uj feature-ök (pl gmail). Vagy leszedem a mozilla oldalarol a bin terjesztest, amit valahogy behegesztek a homeomba (nem elegáns, nemjol integralt, nem felhasznalobarat, nem egyszeru), vagy elkezdek vadaszni a neten hogy hátha valaki hacker csinalr mar csomagot hozzá (és reménykedek hogy tenyleg az van benne modositatlanul)- megint nem a legjobb. 3. variacio hogy lemondasz az ujdonsagrol es megvarod meg kijon az uj Ubi az uj Thunderbirddel, ez szinten hat hogyismondjam nem a legjobb megoldas.

::powered by Archlinux

mi ezen a lol te szerencsetlen? 1 peldat irtam nem arrol szolt a hsz-em hogy miert kell nekem a thunderbird2. de mivel tovabbfejlesztett gmail protokoll tamogatas van tb2-ben, ezert vegkepp semmi ertelme hogy itt lolozol mint valami kisiskolas counterstrikeos fasz.

::powered by Archlinux

Hasznaltam regebbi tb-vel is gmailt, de az ujabbban megjobban tamogatott, amikor valasztasz protokollt van kulon gmail is, ami specko ahhoz keszult. De mivel csak peldanak irtam oda mert teljesen masrol szolt a hsz-em, ezert nem tetszett hogy te pont ezen akadtal fennt, es nyomtal az arcomba egy lol-t.

::powered by Archlinux

Ugy kene megcsinalni ezt a szabvanyt hogy egy massziv felmerest csinalni a gyakrabban hasznalt programokrol hogy mi mit hasznal...ergo amilyen libet 10 program hasznal, az szabvanyos libekben csucsulne, pont ez a lenyeg.

Egyebkent ez a dolog tenyleg minimalisan tobb memoriat enne, ha esetleg megis elofordul hogy 1-2 kisebb lib 2xvan a memoban, de korultekintoen valogatva ez elhanyagolhato lenne.
Az meg hogy tobb helyet foglalnanak a csomagok 1-2mb-al...hat ki nem szarja le.
(csak dekstop felhasznalas...ne gyertek itt embeded alkalmazassal:)

::powered by Archlinux

embeddednel sincs lib, ott egy fajl az egesz rendszer :)

valahogyan igy (/rescue@netbsd4):

-r-xr-xr-x 144 root wheel 3.9M May 4 00:50 tar
-r-xr-xr-x 144 root wheel 3.9M May 4 00:50 test
-r-xr-xr-x 144 root wheel 3.9M May 4 00:50 tetris
-r-xr-xr-x 144 root wheel 3.9M May 4 00:50 ttyflags
-r-xr-xr-x 144 root wheel 3.9M May 4 00:50 tunefs
-r-xr-xr-x 144 root wheel 3.9M May 4 00:50 umount
-r-xr-xr-x 144 root wheel 3.9M May 4 00:50 veriexecctl
-r-xr-xr-x 144 root wheel 3.9M May 4 00:50 vi
-r-xr-xr-x 144 root wheel 3.9M May 4 00:50 vnconfig
-r-xr-xr-x 144 root wheel 3.9M May 4 00:50 wdogctl
-r-xr-xr-x 144 root wheel 3.9M May 4 00:50 wsconsctl
-r-xr-xr-x 144 root wheel 3.9M May 4 00:50 zcat

ez mind hardlink ugyanrra a fajlra, ami tartlamazza az egesz userlandet 4megaban+kernel+apro igy belefer kevesebb, mint 16 megaba (a minimum nem tudom mennyi, majd kiprobalom :)
szerk.: bar, ha a boot floppybol indulunk, ki akkor nem sok, csak kerdes, hogy mi fer bele

(lol most nezem, hogy a tetris mit keres a rescue programok kozott :P)

--
Those who do not understand Unix are condemned to reinvent it, poorly

van Arch-ban, de itt most nem az en szuksegleteimrol irtam, hanem hogy mi lenne sztem a fasza annak erdekeben hogy linuxon is legyen egy egyseges userfriendly csomagkezelesi modszer. en le tudom forditani magamnak a csomagot ha kell, tudok csinalni egy PKGBUILD-ot, de ez sokkal ganyabb modszer mint pl OS X-ben telepiteni egy progyt.

::powered by Archlinux

Nem is kéne...megmaradtatna mindenkinek a csomagkezeloje az alaprendszerhez. szabvanylibek, disztospecifikus dolgok, xorg, desktop environmentek, szerver specifikus dolgok, driverek stb. Mert ezeknek az osszeheggesztese tenyleg egy disztro feladata.
A tobbi multimedias desktopos tema meg johetne standard csomagkent amit megeszig minden disztro.

::powered by Archlinux

jo dolgok ezek, én nem azt mondom, én is használok hasonlót, de ha elképzelem hogy édesapámat odaultetném egy DESKTOPlinux elé pkgsrc-vel, hát lehet hogy hülyének nézne, és visszaulne a windowsa elé. Tehát itt a hangsúly a desktop és a user friendly (aki nem haxor user) kifejezéseken lenne.

::powered by Archlinux

Ha jol tudom (javits ki ha nem) de a pkgsrc forrásbol fordit, nah most ez jo lehet egy powerusernek, szerverre, vagy embedded kornyezetbe, de teljesen folosleges desktop kornyezetbe, vagyis nem tul felhasznalobarat kivarni egy compillalast (ami esetleg elhasal mert eggyel ujabb wxgtk-d van pl)...persze tudom hogy az egeszre azert van tobbseg hogy menjen bsd-vel linuxal meg meg tudomisen mivel.

Amire en gondoltam annak mas lenne a celja.

::powered by Archlinux

Hat mivel a disztrok is 0.5-1 evente megujulnak, igy ebbol a szabvanybol is legalabb ilyen idokozonkent kene kitolni egy ujabb verziot. A szavany tartalmazna fixen a verzioszamokat is. Az ujabb verziok meg nezhetnenek ki ugy, hogy amelyik lib felulrol kompatibilis a regivel, akkor avval lecserelik az elozot, ami meg nem abbol az uj verziot mellerakjak a reginek, es mondjuk 2-3 verziougrasik hagyjak a regit.

::powered by Archlinux

Nekem pl. nem feltétel a csilli-villi frontend, elvagyok dpkg-val apt-al is. De ha - mint UHU esetében is - változtatnak könyvtárszerkezeten, jogosultságokon, stb. lőhetem a .deb csomagokat. Meg úgy általában a járatos formátumúakat, és ha szerencsém van akkor forrásból fél nap alatt felpakolhatom.

UHU-ék ugye a stabil verzió kiadása után csak biztonsági frissítéseket hajlandóak eszközölni.

van is benne logika, pont ezért létezik az UBK

akkor van 2 lehetőséged: megkérsz valakit, hogy csomagolja be az újabbat, vagy megtanulsz csomagot készíteni, és többé nem függsz másoktól, és ha publikálod is, akkor sokan hálásak lesznek neked...

--
by Mikul@s

A 3. lehetőség, hogy disztrót váltok 10 perc alatt feltelepítem a számomra szükséges csomagokat, megcsinálom a számomra szükséges dolgokat, közzéteszem, és ezért is nagyon sokan hálásak lesznek.
Ezzel csak azt szeretném érzékeltetni, hogy lehet más szemszögből vizsgálni a dolgokat, és igenis vannak szoftverek, melyeknél szükséges annak biztosítása, hogy igény esetén akár a napi snapshoot is használható maradjon különösebb buhera nélkül.

Hol látod a kritikát?
Bár az építő jellegűben nem látnék semmi kivetnivalót. Olyat meg nemhiszem, hogy láttál a tollamból, hogy ez v. az sz@r, túrót sem ér, stb. Az UHU a lehetőségekhez mérten az elvárható szinvonalat magasan meghaladó disztró, csak gratulálni tudok Egmontéknak.
Tisztában vok vele, hogy kevesen vannak, sok a meló, kompromisszumos döntéseket kell hozniuk. Ha végigolvasod a hozzászólásokat, az is le van írva, h a fenti gondjaim vannak vele, ezért gondolkozom más disztró kipróbálásán, csak azt szeretném tudni melyik az amely megfelel az elvárásaimnak. Sztem erre való a fórum. Így talán megspórolok 2-3 rendszertelepítést.

( uid_6846 | 2007. 06. 20., sze – 20:02 )

vidak írta (sze, 2007-06-20 12:08-án):
"És ha lehal az X akkor majd hívom az Office gemkapocs-segédet, és megkérem hogy segítsen?"
Dehogy! Ubi alatt U-Bantu, egy szolgálatkész, pöttöm kreol figura siet a segítségedre... :-D

( ProTech | 2007. 06. 20., sze – 20:24 )

Ez tiszta marketingszoveg:

"Az Ubuntu 7.10-es kiszolgálókra szánt változata olyan új funkciókkal érkezik, ami nagyban megkönnyíti a kezdő rendszergazdák dolgát, és egyben a kisebb vállalkozások és szervezetek számára is hasznosnak bizonyulhatnak."

Jo de mi lesz benne? Ez akar meg Toalett is lehetne :D A kezdo rendszergazdak konyithetnek magukon benne, es kissebb vallalkozasok szamara is hasznosnak bizonyul :D

Ha megnezel pl. egy Fedoras release plant akkor ott olyan konkret dolgokat irnak, hogy tickless kernel, new firewire stack, stb. Itt verziofrissitesek, marketingduma.

Valószínűleg van részletes ütemterv valahol. Nyalatkozatokban csak marketingduma szok lenni.

post.: "A tervezett új funkciók listája még nem végleges, a munka menetétől függően egyes fejlesztések későbbi verzióra csúszhatnak, de az is lehetséges, hogy később további új funkciókat jelentenek be."
---
Weee!

( muczy v | 2007. 06. 20., sze – 21:11 )

"Stabilitás és teljesítmény"
Az eredeti szövegben olvasható, hogy tovább fejlesztik a boot teljesítményt. Én ezt nem értem. A boot tunning szvsz annyiból áll, hogy a felhasználónak be meg ki kéne kapcsolnia a szolgáltatásokat. És ennyi. Viszont az a hihetetlen lassúság, ami már a bebootolt rendszerben tapasztalható... hát az valami szörnyű. Szerintem ezt kéne fejleszteni.
Ha rákeresek az "ubuntu performance" kifejezésre, többségében a boot teljesítményról találok szövegeket, meg arról, hogy hogyan állítsuk át az ext3 kezelési módját. Egy windowsról jött embernek még egy izmos gépen futtatott kde vagy xfce is lassúnak tűnhet (tapasztalat), nem hogy még a gnome+ubuntu_low_performance . (Habár megdícsérném a gnome fejlesztőket, mert a 2.18-as már tényleg használható sebességű.)

Gentoo Karvaly

De épp erről beszélek. Nem a boot teljesítmény a sz*r, hanem a működés közbeni teljesítmény. Pl. nem kéne sok python-ban írt vackot használni a rendszer működése közben folyamatosan, bár javítsatok ki ha tévedek, mert szerintem sok ubuntu-specific pici program python-os. Félreértés ne essék. A python-t nem ismerem. Egy valamit tudok róla: interpretált, ergo: lassú.
Amúgy vizsgákkal, hogy állsz?

Gentoo Karvaly

Meg 1-2 eve amikor probalgattam par linux disztrot, az Arch a leggyorsabbak kozott volt, legalabbis az akkori Debianhoz kepes ereztem h responsive-ebb. Most van ubi meg arch is a gepen, de nem erzek szamottevo kulonbseget, max bootidoben, de az nem zavar, azis tuti a tobb daemon miatt van amit ubi hasznal.

::powered by Archlinux

... fejlesztik a boot teljesítményt. Én ezt nem értem. A boot tunning szvsz annyiból áll, hogy ...

http://kernelslacker.livejournal.com/81262.html 


Bootup & login:	FC5	F7
Files stat()'d	79576	79514
Files open()'d	26769	30758
Files exec()'d	1382	1731


Shutting down: 	FC5	F7
Files stat()'d	23246	28547
Files open()'d	8724	11514
Files exec()'d	?	859

--
hup.user.js

FUD
én egy éve váltottam windowsról Kubuntura, és érdekes módon még i386-os kernellel is megfelelő sebességet ér el, mindenféle tuning nélkül. (megfelelő sebesség = ugyanolyan, több esetben gyorsabb, mint a windowsom volt annó)

edit: miért a végére jött a post, ha válaszolni akartam egyre? no mindegy, a válasz muczy-nak ment.
::sumo.conf::

Igen, igen. Kubuntu-t még nem próbáltam. De az alap ubuntu gnome-mal jön, ami meg szerintem lassú, legalábbis az ubuntu-ban. És pont ezt akartam elkerülni: i386-os kernel. Persze. A cflags nem fog sokat változtatni, épp ezért kéne a gtk, qt, gnome, kde, stb c/c++/egyéb_natív_nyelv támogatását erősíteni, pl dokumentációkban. Nem rég rákerestem a a glade/libglade -re, és adott is néhány oldalt, de mindegyik elavult volt már. Pl a libglade oldalán adott c-s példa nem működik, nekem legalábbis.

Gentoo Karvaly

Mandriva-t meg sose probaltam, csak mandrake-t anno.
Gondolom azért, mert nem raják tele olyan dolgokkal, ami szerintük fontos lehet egy kezdő/haladó felhasználó számára. És valahol igazuk van. De pl semmi szükség nincs arra, hogy a resticted-driver-app mindig fusson. Amúgy a mandriva az ha jól sejtem i586-ra forgarott. (csak előjön belőlem is a cflag :D )

Gentoo Karvaly

( porneczi v | 2007. 06. 21., cs – 21:02 )

Sziasztok!

Hogy lehet a compcomm/OpenCompositing dolgot beizzítani? Most a beryl 0.2.0rc3 van fenn, de egy jó ideje nem frissítik, sőt a http://ubuntu.beryl-project.org/ oldal el sem érhető, ahol a csomagok vannak...

Köszi

Index of /

Name Last modified Size Description
dists/ 15-Mar-2007 03:25 -
falcon.db 15-Mar-2007 03:34 3.9M
falcon.png 15-Mar-2007 03:34 6.4K
index.html 15-Mar-2007 03:34 4.4K
morgue/ 15-Mar-2007 03:25 -
pool/ 15-Mar-2007 03:30 -
root@lupine.me.uk.gpg 15-Mar-2007 03:34 2.4K
Apache/2.0.54 (Debian GNU/Linux) Server at ubuntu.beryl-project.org Port 80

---
Weee!

nalam ezek vannak fent:

# dpkg -l|grep beryl
ii beryl 0.2.1.dfsg+git20070318-0ubuntu2 Compositing window manager, decorator and th
ii beryl-core 0.2.1.dfsg+git20070318-0ubuntu2 Compositing window manager - Beryl Project
ii beryl-kubuntu 0.2.1+git20070318-0ubuntu2 Simplified Plugin and configuration tool - B
ii beryl-manager 0.2.1-0ubuntu1 Tray application launcher tool - Beryl Proje
ii beryl-plugins 0.2.1-0ubuntu2 Collection of plugins for Beryl
ii beryl-plugins-data 0.2.1-0ubuntu2 Plugins data - Beryl Project
ii beryl-settings 0.2.1-0ubuntu1 Plugin and configuration tool - Beryl Projec
ii beryl-settings-bindings 0.2.1-0ubuntu1 Plugin and configuration tool - Beryl Projec
ii emerald 0.2.1-0ubuntu1 Decorator for beryl
ii libberyldecoration0 0.2.1.dfsg+git20070318-0ubuntu2 Settings library for plugins - Beryl Project
ii libberylsettings0 0.2.1.dfsg+git20070318-0ubuntu2 Settings library for plugins - Beryl Project
ii libemeraldengine0 0.2.1-0ubuntu1 Decoration engines for beryl

es csak gyari csomagot hasznalok belole

udv Zoli

Nekem ezek vannak fenn:
ii beryl 0.2.1.dfsg+git20070318-0ubuntu3 Compositing window manager, decorator and th
ii beryl-core 0.2.1.dfsg+git20070318-0ubuntu3 Compositing window manager - Beryl Project
ii beryl-manager 0.2.1-0ubuntu1 Tray application launcher tool - Beryl Proje
ii beryl-plugins 0.2.1-0ubuntu2 Collection of plugins for Beryl
ii beryl-plugins-data 0.2.1-0ubuntu2 Plugins data - Beryl Project
ii beryl-settings 0.2.1-0ubuntu1 Plugin and configuration tool - Beryl Projec
ii beryl-settings-bindings 0.2.1-0ubuntu1 Plugin and configuration tool - Beryl Projec
ii emerald 0.2.1-0ubuntu1 Decorator for beryl
ii libberyldecoration0 0.2.1.dfsg+git20070318-0ubuntu3 Settings library for plugins - Beryl Project
ii libberylsettings0 0.2.1.dfsg+git20070318-0ubuntu3 Settings library for plugins - Beryl Project
ii libemeraldengine0 0.2.1-0ubuntu1 Decoration engines for beryl

( ng | 2007. 06. 23., szo – 19:38 )

Érdemes már próbálkozni a gutsyval?

Weee!

most per pillanat van néhány kisebb probléma (függőségek, yay). nagyobbnak mondható volt a héten pár napig, amíg nem volt network-manager applet (ez notebook tulajoknak azért nagy érvágás), de kb. ennyi volt vele eddig az összes problémám.
--
ubuntu linux member

Hajrá, sírjatok még 150 poston keresztül egy alpha OS nyűgjeiről...
(De itt legalább nem érvényesül az a kettősmérce, mint pl. XY soft vs. Safari beta: minden fanboy arra verte, hogy a safari legelső verziója milyen szarul renderelt Win alatt, de mernénk csak belekötni ugyanígy a Konquerorba/Firefox-ba)
It doesn't matter if you like my song as long as you can hear me sing