Miért a Debian-t preferálják az eszközfejlesztők?

Debian

A LinuxDevices.com egyik felmérése szerint a Linux eszközfejlesztők a Debian-t preferálják. Mi ennek az oka?

  • legújabb csomagok (a Debian "unstable" ágát használják)
  • átfogó
  • sohasem tűnik el
  • kényelmes
  • 11 architektúra
  • végtelenül alakítható
  • nem kell leragadnod a Debian belsejében (alien a .rpm-ekhez)
  • könnyű rendszeradminisztráció, a nagy kiadások közti váltás egyszerű
  • támogatás más Debian felhasználóktól (irc, stb.)

A cikk itt.

(A linkért köszönet pinyo_villany olvasónknak.)

( iron v | 2007. 06. 11., h – 18:32 )

[troll on]
"* könnyű rendszeradminisztráció, a nagy kiadások közti váltás egyszerű"

No ez az egy igaz... 2-3 evente portolni a drivereket...
[troll off]

( ghost | 2007. 06. 11., h – 18:55 )

Hát én ezek nagyrészének pontosan az ellenkezője miatt váltottam róla. :)
--
A bus station is where a bus stops. A train station is where a train stops. On my desk, I have a work station

( bastya_elvtars | 2007. 06. 11., h – 18:57 )

Az érvek fele szubjektív/hámozott léggömb, a maradélk a többi terjesztésre igaz. Az egyetlen kakukktojás az arch, az mondjuk még tán gentóra igaz.
It doesn't matter if you like my song as long as you can hear me sing

Pont azért mert itt mindenből a lehetséges legjobbat kapják. Minnél többféle alapkoncepciójú linux terjesztés van annál roszabb a driverfejlesztők/programfejlesztők és az userek! élete. Szerintem a fájlrendszer szabvány mintájára rég kellene alkotni egy egységes csomagkezelést lehetővé tevő szabványt és fontos lenne egy kde-gnome egyesítés is. Tudom, hogy nem efelé haladnak a dolgok de sajnos nem is linux térnyerése felé.. Az ilyen "apróságoknak" köszönhetően vált már örök igéretté az átlagusereknek használható/könnyedén supportolható linuxos desktop.

Fontos látni, hogy a valamenyire szabványos módszerek, a standard eljárások és a követhető kiadási ciklusok miatt lett a debian kváziszabvánny. Más koncepciójú disztribúciók közül, elég kevés van, amelyet igazán a közösség tart fenn. Sajnos a mandrake, a redhat, a suse márcsak gazdasági érdekből is a diverzitás híve. Talán a slackware még az "ősi jogon", illetve nagyrészt 1 tiszteletreméltó ember munkájának/szervező képességeinek köszönhetően, tartja magát.
--------------
Sok ember hord Superman-pizsamát. Superman Chuck Norris-pizsamát hord.

Ha már egyesítenénk a kde-t a gnome-al, akkor el lehetne dobni akár az x szervert is :)
A legjobb talán egy olyan új widget toolkit lenne, ami tartalmazna kompatibilitási libeket, qt-hoz(+kde-hez), gtk+-hoz(+gnome-hoz) és a motif-hoz. És akár az MFC-hez :)
Akár fordítási időben is működhetne a dolog, hogy a header file-ok teljesen hasonlóak legyenek, csak egy másik hívás legyen alattuk.
Persze ezt nagyon nehéz lenne kivitelezni, mert mindkét tábornak megvannak a hívői, és mindegyik a saját igazát erőlteti, arra kicsi az esély, hogy egy harmadik is felbukkanjon.

A napokban kérdeztem valakit IRC-n, hogy miért jó az, hogy ugyanarra a feladatra készül n különböző program (konkrétan a kiinduló kérdés az volt, hogy mi értelme van pl a KOffice-nek és más hasonlónak az OOo mellett, miért nem egy fejlesztésébe fordítják bele az időt, és azt jobban kidolgozni)? Erre jött a lebaszás, hogy akkor meg minek egyáltalán fejleszteni ezt meg azt meg amazt.

És tényleg? Minek _ennyi_ féle különböző?

Oké, hogy szabadon lehet szoftvert fejleszteni meg minden, de az életképtelen projectek generálását és mesterséges életbentartását szerintem nem kellene erőltetni, mert ezzel csak a szoftverek fejlődése alatt vágják a fát. Miért? Mert az idő egy szűkös erőforrás, ahelyett, hogy ugyanazt a feladatot n.-szerre is változó minőségben megoldják, lehetne új, megoldatlan feladatokat megoldani.

(A ló másik oldala meg az otthagyott és félig megoldott problémák, melyeket már senki nem akar megoldani, csak persze senki nem mehet oda senkinek se verni az asztalt, hogy "mér nem megy?", mert jön rá a válasz, hogy: "közösségi munka így", meg "küldjél patchet úgy". Bocs kicsit sarkított, de remélem a lényeg érthető.)

___
"What to say? Windows _IS_ opensource, you just have to know how to read assembler."

( dzsekijo | 2007. 06. 11., h – 20:25 )

Mondjuk ami engem kapásból a falnak kerget a Debianban (meg az összes származékban)
az a hülye módszer ami szerint feldarabolják a csomagokat. base meg devel legalább,
de pl. a ruby notórius eset, százfele cincálták. Aztán megeshet, hogy installálom a base-t, amihez kell, az fut vele, később meg fordítani akarok hozzá valamit, de épp
offline vagyok, nemtom leszedni a devel porciót, szopás.

De nem is az ilyen viszonylag spéci esetekről van itt szó. Egyszerűen csak fáj a fejem, hogy valami elborult n:1 sémában kell gondolkozni a bináris és forrás csomagok viszonylatában, ahelyett hogy egy szimpla direkt one-to-one mapping lenne
közöttük. Egyszerűen csak rohadtul kontraintutív.

Ettol komolytalan kicsit a felmeres. :)

De azert host rendszernek hasznalhatjak es epithetnek is ra, hogy aztan az mennyire Debian, az reszletkerdes.
Ugy tudom van embedded-debian is kifejezetten ilyen celokra, lehet, hogy arra gondoltak?

masik erdekesseg, hogy volt kulon uClinux is a listan, ami azert sokkal inkabb egy fork, mint distro

--
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.

Nadenade.

Most vagy embedded a target, vagy nem. Ha nem az, akkor ne mondd, hogy az a pár
százalék tárhely overhead problémba. Ha meg az, az épp azt jelenti, hogy a target environment nem ugyanaz, mint a devel environment, azaz a fejlesztés a szokvány
pc-n/laptopon megy, ahol ugye a pár mega többlet nem számít (inkább a dvdrippektől
telik az a fránya merevlemez...).

Példának okáért, az összes BSD meg a Gentoo is jól el van olyan rendszerrel, ahol bináris csomag == lefordított forrás csomag (bár a Gentoo nemigen szokott binárisan disztribuálni, de ez más kérdés).

( Gabucino | 2007. 06. 11., h – 20:29 )

Linux eszközfejlesztők a Debian-t preferálják

A Survey Based On 10 People

( elod v | 2007. 06. 12., k – 09:09 )

Ingyen van, hosszu a life-cycle, jol es stabilan strukturalt, sok platformon fut.

A tobbi dilemmamat ugy szoktam megoldani, hogy "biztos okosabbak azok akik a policy-t irjak". Az utobbi 5 ev ezt bizonyitotta, nagyon sokszor.

( turul16 v | 2007. 06. 12., k – 11:41 )

Mi ennek az oka?
Nem halottak a gentoo-rol.

Útfüggőség, miatt egyébként, multra vezethető vissza. Jelenleg fejleszteni gentoo a legjobb, de ha haver is debiant hasznal, akkor en is alapon megy a debianozas.

A Gentoo alatti fejlesztés hatványozottan igaz a java-ra. Egyszerűen a legjobb környezetet adja, ha valaki komolyan java-zik. A Windows a nyomába sem érhet.

---------
WARNING: Linux requires you to type! After rebooted to Windows, you can safely unplug your keyboard.
szerény blogom -- új címen!

( emberk | 2007. 07. 12., cs – 01:39 )

Szerintem a kénylelem, és a gyors telepíthetőség miatt. Ha valki fejleszt, egy eszközhöz drivert akkor nem fog egy hétig előtte gentoot-forgatni, a deb ott van készen (csak megjegyzem én is a Gentoot-kedvelem inkább nekem jobban bejön, de nekem a futásidő fontos, mert van olyan programom ami 1-hétig fut, s ott nem mindegy a 3%-sem mert az is majd 10 óra minusz). Meg valahogy az terjedt el hogy a deb, a profok rendszere. Szándékos oka szerintem nincs csak kialakult. Valahogy úgy mint a volvó és a biztonság, a cég sosem mondta hogy biztonságosabb lenne az autója a többi autónaál csak azt mondták hogy az övék az. Véleményem szerint majdnem minden linux rendszer legalább ammyira alkalmas a bármilyen fejlseztésre, mit a debian.