Disztribúció benchmark

Linux

Érdemes optimalizálni?



Ez lehetett a fő kérdése a linmagau (ausztráliai Linux/Open Source magazin) által készített teljesítmény tesztnek, amelyben három népszerű terjesztés "versenyzett" egymással. A versenyzők a Debian, Mandrake és a Gentoo voltak. Lássuk mint mutattak a tesztek... ->Mit mértek?

  • nagy Gnumeric táblázat megnyitása
  • kernelfordítás ideje
  • "Duplicate Image" akció ideje a Gimpben
  • "Unsharp Mask" akció ideje a Gimpben
  • OpenOffice megnyitása "from scratch"
  • OpenOffice újratöltése
  • Felhasználói tapasztalatok a Galeon-t, Evolution-t, OpenOffice-t használva

    Az ember azt várta volna, hogy az optimalizált rendszerek jobban teljesítenek. Ennek ellenére a különbségek csekélyek voltak, és volt olyan helyzet, ahol az i386-ra fordított Debian rávert az optimalizált terjesztésekre.

    Kérdés, hogy a teszt mennyire volt jól felépített, átgondolt és hogy mennyire hihetünk a teszt eredményeknek. Mert ha hihetünk, akkor fel kell tennünk a kérdést: "Van értelme egyáltalán a gépekre való optimalizálásnak?"


    A tesztet megtalálod itt. A tesztelés képei itt.

    • ( nevergone v | 2003. 08. 05., k – 01:21 )

    Érdekes dolog ez az optimalizálás...

    Amikor egyszer jobban belemélyedtem, azt olvastam valahol, hogy pl. a rendszerre fordított gcc gyorsabban dolgozik, mint a csomagból feltett, és ez eléggé meglátszik a nagyobb projectek fordításánál, pl. Mozilla, OpenOffice, PHP, stb...

    Most meg az derül ki, hogy lehet, az egész optimalizáció semmit sem ér...

    A fene sem tudja, mi az igazság, szerintem eléggé függ a tesztektől, melyekkel ezeket mérik... :)

    ( bra | 2003. 08. 03., v – 12:40 )

    Én anno egy PIII 450-esen a következőt próbáltam:

    FreeBSD ftpd-vel egy nagy fájl (ami még belefér a cache-be) letöltése localhostról, ncftp-vel, /dev/null-ba.

    A kernel és az ftpd az egyik esetben "simán", a másik esetben i686-ra volt fordítva.

    A két adat: kb. 30 MB/s, és kb. 50 MB/s (pontosan már nem emlékszem).

    De máshol is számít. Most például hálózaton kell átvinnem kb. 1,2 TB-nyi anyagot, amit az egyik oldalon tar nyom ki, a másik oldalon pedig gzip tömörít. A két host közötti átviteli sebesség jelentősen megnövekedett, amikor a fogadó oldalon a gzip és a netcat (ezen viszem át TCP-n az adatot) p4-re lett fordítva (gcc 3.3, FreeBSD, Xeon processzor).

    Hat pedig ebbe aztan boven van I/O. Diszk es halozati is. Meg akkor is ha zerocopy-val probalod.

    Bar imho a cikkben szereplo meresek inkabb a hetkoznepi felhasznalas szempontjabol vizsgaltak a rendszereket. Ott inkabb azt feszegettek, hogy a Gentoo (ami koztudottan arra buszke, hogy mindent a gepen fordit le, hog yoptimalizalva legyen) nem hozott kiugroan jo rendszer overall eredmenyt. Sot, nehol el is maradt az i386 rendszertol. Ezert kerdojeleztem meg a teszt hitelesseget.

    ( borso | 2003. 08. 03., v – 15:36 )

    En a bzip-pel (nem a 2-vel) probalkoztam. Sok cseszegetes utan ugy

    emlekszem kb. 30%-os sebessegnovekedest sikerult vele elerni asm nelkul.