Kezdetben...

Linux-kezdő

Hello all!
Vegleg eldontottem, h atallok egesz winyomon (120gb) linuxra
nem kell se fat, se ntfs.
(persze egy kulon 40gbos winyo van ntfs xp-vel a linuxhoz nem ertoknek)
a kerdesem:
amint irtam: van egy 40gbos ntfs XPvel (ehhez nem nyulok)
a sajatomat szeretnem egysegesiteni, mint amin csak linux van.
eddig ugy volt, h kb. 90 gb fat32 es 20 ext3 512mb swap (a particiok elrendezese: ext3 swap fat.
eredetileg 120gb a winyo, de eltunt kb. 10 gb (elo tudom azt meg hozni vhogy? pl. egy teljes ujrafelosztassal?)

eddig csak ext2ztem es ext3aztam.
de hallottam a resier-rol (ami jobb teljesitmenyt biztosit)
hogyan kellene felosztani a winyomat, h "tokeletes legyen"?
gondolom kell a gyokerkonyvtarnak egy, meg a home-nak kulon.
de melyik milyen legyen?
en a rendszernek adnek 10-12 gbot.
a konyvtaramnak pedig a tobbit.
a swap pedig marad 512mb

a gepem: 1,6ghz 512 mbram (SD) ->120gb winyo<- es 40gb, ubuntu Edgy 6.10et raknek ra.
(mar fel eve aktiv linuxuser vagyok, de ebben nem vok teljesen biztos (Particionalas))

A tanacsokat, segitsegeket elore koszonom!

  • 1659 megtekintés

( bastya_elvtars | 2007. 02. 11., v – 17:56 )

Rejszert ne tegyél, mert azzal szopni fogsz. Ext3 vagy XFS jónak tűnik.
--
Gentoo motto: It's worth spending eight hours trying to make something load 20ns faster.

XFS az jó, tudom ajánlani a Silicon Graphics fájlrendszere, gyors és megbíható, a torkodat is tisztítja.
Ha XFS-t használsz, akkor GRUB csak MBR-ben legyen, nehogy partícióra rakd. Amúgy dapper nem tudott xfs-re telepíteni, nem tudom javították-e már, de nem is érdekel. :)

nálam így néz ki a dolog egy 40-esen:

bash-3.1$ df -h
Filesystem Size Used Avail Use% Mounted on
/dev/hda1 9.6G 3.1G 6.6G 32% /
/dev/hda3 29G 11G 18G 38% /home
bash-3.1$ mount
/dev/hda1 on / type xfs (rw)
proc on /proc type proc (rw)
sysfs on /sys type sysfs (rw)
usbfs on /proc/bus/usb type usbfs (rw,devgid=10,devmode=0666)
/dev/hda3 on /home type xfs (rw)

--
status: no carrier

A reiser igazabol "worksforme" (= hasznaljuk par helyen, eddig nem volt vele gaz), viszont ha XFS-t teszel, akkor szvsz szerezz be egy UPS-t is, mert pl. az aramkimaradasokat, es barmit, ami hasonlo tuneteket okoz, nem igazan szereti.

Particionalas: en a desktop gepekkel nem szoktam feleslegesen szivatni magam, megy minden egybe (a swap nyilvan nem), vagy maximum a /boot, es a /home kulon. Szerveren persze mas a helyzet.

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

UPS nélkül, illetve bármilyen fagyás esetén garantált az adatvesztés. Bár nálam tipikusan csak a log fájlok és a .bash_history sérültek, más környezetben esetleg fontosabb adatok vesznek el - kinullázódnak egyes blokkok.

Reiserfs tényleg lassabb, de legalább ezeket a tüneteket nem produkálja.

Huh.. ugy tudtam, hogy az XFS is naplozo filerendszer, aminek pont az az elonye, hogy birnia kell az aramkimaradast..
Ennyi erovel lehetne ext2/fat32 is :)
---------------------
"Monumentalis gondolataim manifesztacioi - melyek mondatok formajaban realizalodnak - limitalt mentalis kepessegeid szamara nem mind akceptabilisak. Dialogusunk kontinuitasa igy megszakad. Nem jon letre az argumentumok szintezise."

Igen, csak hogy a XFS agresszíven cachel a ramba, ami megöli a naplózás jóságait. A hihetetlen sebességeket úgy tudja elérni, hogy irgalmatlan diskcache-t használ, és ritkán írja vissza a lemezre a változásokat.

Reiser-re nem tudom miért fujjolnak. Nekem vol már egy majdnem full-tele winyóm(~40G), és nem volt lassabb mint amikor töküres volt.
Ext2 nem jó, mert nem naplózik, ext3: hááát, nem tom.
Az biztos, hogy a reiser az nagyobbacska fájlok esetén teljesít asszem jól. Van valahol egy idevágó Linuvilág tesztem, utánakeresek...

nem nagy ügy, ext3nak is adhatsz 1kb blokkméretet (default 4kb). ha kicsi a blokkméret, sok kis fájlnál térül meg, mert nem lesz akkora a fölöslegesen elpazarolt tárterület (ha pl egy fájl 5 kb, 1kb blokkmérettel 5 blokk, 0% pazarlás; 4kb blokkméretnél meg 2 blokk, 37,5%). viszont az olvasás valószínűleg lassabb lesz (4kb fáljnál nem 1, hanem 4 blokkot kell olvasni). legalábbis én ezt fogtam fel a mindenféle levlistákról.

én a vinyóhalál után az arany középút módszerét választottam a /home-omnak (azelőtt reiser volt, most ext3), 2kb-osra formáztam ext3-ba, ha jól emlékszem check-kel. a reiserfs-nél mindenesetre biztos gyorsabban listáz.

( Totya52 | 2007. 02. 11., v – 18:21 )

Az 512 MB RAM-hoz 1 GB swap dukál (mindig 2-szerezni kell). Én is az ext3-at ajánlom. A /boot-ot és a /home-ot nem árt külön particióba tenni, a többi directory mehet egybe.

( naster | 2007. 02. 11., v – 18:58 )

ertem
maradok az ext3nal
errefele gyakori az aramszunet.
oom, miert kell kulon home es boot meg gyokerkonyvtar?

-----
Intel1,6Ghz, 512SD, Ubuntu Edgy Eft 6.10

a /home-ot jó külön rakni, a többi mehet egybe otthoni gépen. /boot-nak semmi értelme már jó ideje.

Én a itthon végülis a home-ot sem tettem külön, csak egyik gépen a 3-ból. Windows-on viszont egy partíció a rendszer és a programok, és másik a "My documents", és egyéb, adatokat tartalmazó folder.

/boot az akkor kell, ha a geped nem tamogatja a bootolast akarhonnan, hanem csak az elso x szektorrol, vagy ha a / vmilyen extrem, a grub altal nem kezelheto helyen tarolodik (pl. sw raid, titkositott filerendszer). Nalam ezert szokott kulon menni. A kulon /home meg tobbek kozott azert jo, mert le tudod cserelni a linuxot "korulotte" (reinstall, masik disztrib).

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

2 lehetséges megoldás lehet az elvesztett GB-jaidra AFAIK:

1. A winchester-gyártók sajátos tárhelyszámítási mechanizmusa - 1024 helyett 1000-el osztanak, így nagyobb méretet tudnak megadni - miatt veszlett el.

2. Ha pedig már formáztad ext3-ra akkor amiatt. Nekem 28GB-os particióból csak 25-öt látott ext3 esetén. XFS esetén 28-ból 27.5-öt. Én a journalre gondoltam ext3 esetén, de nem ástam magam mélyebben bele, inkább felhúztam egy új slackwaret XFS-el :D

Persze hogy mondanak, lévén hogy műszaki ember vagyok vagy mi a szösz... DE!
Ha én a boltban egy 250Gb-os wincheser veszek akkor szeretnék 250 Gb-ot használni, nem pedig csak 232-t! Furcsa, de a memóriagyártók tudnak 1024-el számolni, a winchester-gyártók pedig már nem. Nekem ez az abszurd...

Való igaz, a memóriagyártók _szerencsére_ hibásan használják...
A tárolóeszközöknél meg nem, hiszen azt írják, hogy 250GB, ami 250*1000*1000*1000 bájt. Ezt elosztva 1024*1024*1024-gyel megkapjuk, hogy GiB-ban mennyi. Ha a Giga prefix helyett a GiBi prefixet használjuk, akkor 250GB az közelítőleg 232.82 GiB... (A hw-gyártók a tizes, az fdisk/df és hasonlók meg a bináris prefixeket használják...)

( NTS | 2007. 02. 12., h – 08:50 )

Én ext3-at használok amióta Linuxozok :) Semmi bajom nem volt még vele. Vagy van valami hátránya??? (pl. méret...)

Nekem ext3 esetén voltak kissebb-nagyobb problémák, amivel nem tudtam mit kezdeni (fájl nem írhetó/olvasható, ilyes). Én ext3-at csak a /boot-hoz használok, a gyökerem Reiser. Ha emlékeim nem csalnak a Reiser az apró fájlokba jó. És miből áll egy linux gyökér főleg? Apró fájlokból.

Esetemben azert volt reiser, mert mikor megjelent az aktualis Mandrake-ben az ext3 es a reiser, eloszor ext3-at probaltam. Ujrainditas utan ugyanugy fsck, mintha ext2 lett volna :( Viszont reisernel mukodott a naplozas (elvileg kesobb mar a Mandrake-ben is, de akkor mar nem volt kedvem valtoztatni. Vagy ez Debian volt? Passz, mar nem emlekszem. Lenyeg, hogy mukodott, de amikor 2-3 nagymeretu (DVD image) masolas kozben "eltunt" (se umount, se mas nem mukodott, a masolas befagyott), akkor inkabb atalakitottam mindet ext3-ra...

( uid_6846 | 2007. 02. 16., p – 09:45 )

naster, azért a linux mellett használhatsz wint is (amennyiben rendelkezel legális szoftverrel), mert az életben szükséged lesz annak az ismeretére is. Ha tiszta winyón akarod, akkor egy másikat üzemelj be erre a célra.

koszonom a segitsegeket.
tegnapelott megicsinaltam:
15gb gyoker
1gb swap
kb. 90 gb ext3

a tobbi nehany gb eltunt :S
de mind1.
win alol sikerult iratni az ext3at ugyanis ocsemmel egyutt szeretnenk ext3azni, de o winbol tud csak gepet hasznalni, igy muszaly volt ext3at benyomni win xp ala:
http://www.fs-driver.org/
(errol emg nem hallottam, es tok jol muxik.)
de halistennek en soha nem fogok winre visszaterni :)
igy elvezhetem a linuxot ext3al.
mar regebben is hasznaltam, de most dontottem el, h valtoztatok az eletemen veglegesen. (csak linux es mas semmi)
kb. fel eve amugyis csak linuxot hasznaltam, de mostmar ez vegleges :)

+1 LINUXUSER! :)

-----
Intel1,6Ghz, 512SD, Ubuntu Edgy Eft 6.10

Az előretelepített vindóz volt. A licensz matrica meg a laptop aljára volt ragasztva. Ha letörölted a vindózt a laptopról és még a recovery partíciót is, akkor mi van a licenszszel? Telepítheted azt a vindózt, ami neked jár, de nincs szükséged rá egy másik gépre? Vagy csak és kizárólag azon a laptopon lehet, amit vettél? Igazából nem fontos a kérdés, csak felmerült mint kósza gondolat. A választ gyanítom. Csak azt nem tudom, miért nem? :O
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

Az OEM Windows, de bármelyik OEM szoftver hivatalosan/jogtisztán csak azzal a hardverrel együtt használható, amivel meg lett vásárolva, azaz nem rakhatod át másik vasra a szoftvert -- ezért van a "szakadós" matrica is. Komplett gép esetén az alaplap+CPU pároshoz van "kötve" a Win, tehát elvileg alaplapot/CPU-t sem cserélhetsz a gépben, csak úgy ha új Windows-t veszel.

A miértre egyszerű a válasz: mert az OEM-licensz így szól, erre jogosít fel, azért a kb. 8-10E Forintért, amennyivel többe kerül a Win-es notebook annál, amihez opendos, vagy vmi. Linux jár.

( zoli78 | 2007. 02. 22., cs – 23:52 )

maradj ext3-nál, mert azt sokan használják, van tapasztalat, hibák javítva és vannak hozzá tool-ok. Ha meg mégis gond van (nekem ebben a 3 évben nem volt, pedig nem egy gépen nyúztam), akkor sok embertől tudsz segítséget kérni.
Amit még ajánlok: soft raid mirror + lvm2, a raid-et csináld úgy, hogy 2 aktív eszköz + 1 spare és a két aktív eszközből is az egyiket missingre állítod. Így ha később lesz egy ugyanekkora hdd-d, akkor mellé rakhatod és azonnal megy a tükrözés, ha már hárman lesznek, akkor meg a harmadik hot spare lesz. Persze ezek alá nagyon erősen ajánlom az UPS-t, mert több rétegen keresztül történik pufferelés a memóriában és ha nincs szabályosan leállítva a rendszer (pl. áramszünet miatt), akkor érhetnek meglepetések: még umountolt fájrendszer is megsérülhet ha az umount után, de még a lvm vagy a raid puffer ürítése előtt jön egy áramszünet. Ezt tapasztalatból írom!

maradj ext3-nál, mert azt sokan használják, van tapasztalat, hibák javítva és vannak hozzá tool-ok. Ha meg mégis gond van (nekem ebben a 3 évben nem volt, pedig nem egy gépen nyúztam), akkor sok embertől tudsz segítséget kérni.

Ezt úgy mondod, mintha a ReiserFS very experimental lenne... na mindegy, ez csak egy megjegyzés.