Szállitási réteg --- VIZSGA!!!

Ma vizsgáztam és "szerencsémre" a szállitási réteg-et(kiemeltek TCP-t) huztam.

Felmerült néhány kérdés, majd a válasz, amik közül egyik sem lett elfogadva.

1. TCP/IP esetében a háromfázisu az első lépésben elküldi-e a kliens az ACK-numbert.
(válaszom:IGEN....helyes válasz,,,,NEM????)

2. Mire szolgál a TCP/IP esetében a port? (válaszom a csomagok alkalmazások szerinti szelektálására....helyes válasz: NEM???)

3. Kiépült TCP/IP kapcsolat esetében a nyugtát ki küldi? (válaszom a kliens...helyes válasz: NEM)

4. Hány konkurens hozzáférést engedélyez egy alkalamazásrétegbeli protokoll?(válaszom:nincs ilyen meghatározva...)

5. Mit tartalmaz a TCP/IP protokoll adatmezője? (hagyományos TCP/IP modellben, alkalmazásrétegbeli adat-ot, vagy NEM???)

Elégtelent kaptam !

Hozzászólások

javitva:

Ma vizsgáztam és "szerencsémre" a szállitási réteg-et(kiemeltek TCP-t) huztam.

Felmerült néhány kérdés, majd a válasz, amik közül egyik sem lett elfogadva.

1. TCP/IP esetében a háromfázisu kézfogásnál az első lépésben elküldi-e a kliens az ACK-numbert.
(válaszom:IGEN....helyes válasz,,,,NEM????)

2. Mire szolgál a TCP/IP esetében a port? (válaszom a csomagok alkalmazások szerinti szelektálására....helyes válasz: NEM???)

3. Kiépült TCP/IP kapcsolat esetében a nyugtát ki küldi? (válaszom a kliens...helyes válasz: NEM)

4. Hány konkurens hozzáférést engedélyez egy alkalamazásrétegbeli protokoll?(válaszom:nincs ilyen meghatározva...)

5. Mit tartalmaz a TCP/IP protokoll adatmezője? (hagyományos TCP/IP modellben, alkalmazásrétegbeli adat-ot, vagy NEM???)

Elégtelent kaptam !

Szerintem a 2-esnél nem alkalmazásokat szelektálja, hanem az adott TCP kapcsolat két gép, két portja között megy. Az hogy az adott alkalmazás milyen porton fut, az már a T. szervertulajdonos szájíze. Mondjuk nyilván lábonlöné magát egy nagy weboldal, ha holnaptól nem a 80-as hanem a 65080-as porton fogadna a szerver kapcsolatokat. :)

A 4-es esetében pedig általában az adott alkalmazás dönti el, ha a tcp stack bírja, hogy mennyi kapcsolatot hajlandó kezelni. (Lásd apache maxclients, maxspareservers és tsai.)

Az ACK numbert biztosan nem küldi el, mert SYN csomag megy és annak van egy sorszáma (sequence number a wikipediaban).

http://en.wikipedia.org/wiki/Transmission_Control_Protocol

2. A valaszod alapvetoen helyes, legfeljebb nem ezt vartak. Amugy a szallitasi reteg szolgalateleresi pontja, azaz Transfer Service Access Point: TSAP, ami a gyakorlatban teljesen semmitmondo, de vizsgan ez a valasz.

5. A hasznalt alkalmazasi szintu protokoll protokoll adat egyseget. (PDU) (TCP/IP modellben!!! ISO-OSI modellben a viszony/session reteg PDU- ja a valasz.)

1. Ha ACK number alatt a TCP sequence numbert ertjuk, akkor az a syn csomagban meg valoban nincs benne, hiszen az ISN (initial sequence number) szerver oldali dolog, igy a helyes valasz nem.

2. A valaszod finoman szolva pongyola. Kevesbe pongyola megfogalmazasban mondjuk lokalis multiplexalasra, de ha nagyon pontos akarok lenni, akkor azt mondom, hogy szallitasi retegbeli iranyitasi informacio.

3. A kliens adat csomagokat kuld a szervernek, majd a szerver ablakmeretnyi csomag utan kuld egy nyugtat az eddigi csomagokra, tehat a szerver kuldi, itt sem volt igazad. Mas kerdes, hogy TCP felett vannak interaktiv protokollok is, ott szerintem ez nem ennyire egyertelmu.

4. Jol valaszoltal, eleg gondolni pl. a listen()-nel a backlog-ra.

5. Felsobb retegbeli adatokat nyilvan.

Ez igy kb 40%, szerintem jogos, hogy 1-es, plane, hogy alap dolgokat nem tudtal.

A forrasnak es nyelonek, mint fogalomnak akkor lenne ertelme, ha ezek egyiranyu adatkapcsolatban szerepelnenek. De a TCP nem egyiranyu kapcsolat. Nem kliens/szerver felek vannak, ez alkalmazasi retegbeli felepites, nem szallitasi retegbeli. Van adatkuldo es adatot fogado fel, es ezek a szerepek cserelodnek.

1. TCP/IP esetében a háromfázisu az első lépésben elküldi-e a kliens az ACK-numbert.
Mármint a FLAG=SYN esetén van-e érvényes adat az ACK-ban? Nincs.

2. Mire szolgál a TCP/IP esetében a port? (válaszom a csomagok alkalmazások szerinti szelektálására....helyes válasz: NEM???)
Nagyjából jó, precízebben mondva: a program–program kommunikáció végpontja a port (precízebben: IP+port).

3. Kiépült TCP/IP kapcsolat esetében a nyugtát ki küldi?
A két kommunikáló fél küldi egymásnak (naná, majd a router... ritka hülye kérdés).

4. Hány konkurens hozzáférést engedélyez egy alkalamazásrétegbeli protokoll?(válaszom:nincs ilyen meghatározva...)
Sőt, a kérdésnek nincs is különösebben értelme...

5. Mit tartalmaz a TCP/IP protokoll adatmezője? (hagyományos TCP/IP modellben, alkalmazásrétegbeli adat-ot, vagy NEM???)
Az adatmező, nevével szöges ellentétben adatot tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a TCP-t egyáltalán nem érdekli, hogy az most FTP-e vagy HTTPS.

Egyébként jó lenne tudni, hogy a hétrétegű OSI-modell mikor szíveskedik már kipusztulni az oktatók tudatából és a tankönyvekből... ugyanis a gyakorlathoz az égvilágon semmi köze, az egyetlen előnye, hogy a hét a legismertebb meseszám...

pl: ha ide kattintunk: http://en.wikipedia.org/wiki/OSI_model , azt látjuk hogy az X25(PLP) meg az IP azonos szinten(Network) vannak, holott tudjuk, hogy lehetséges IP-t továbbítani X25 felett.

Vagy: Az IPX az IP-vel szerepel egy szinten (Network), holott minőségi különbség van köztük: az IP gép-gép szintű protokoll, azaz elsősorban a kernel foglalkozik vele, és rá épül az UDP meg a TCP; az IPX viszont port-port szintű protokoll, azaz felhasználói programból használható, és emellett az IPX-re épül az SPX, az NCP, a SAP, a RIPX meg a többi.

A ki küldi a nyugtát kérdésre egy kicsit pontosabban:

1. Aki adatot küld, az egyben nyugtát is küld (implicit nyugtázás).

2. Aki adatot kapott, és egy bizonyos türelmi időn belül nincs küldeni valója, az küld egy önálló, azaz adat nélküli nyugtát (explicit nyugtázás).